Mi a gerincferdülés?
A gerincferdülés egy olyan tartáshiba, ami a gerinc oldalirányú elhajlását jelenti. Két alaptípusa van, az egyik az úgynevezett funkcionális gerincferdülés, amiről akkor beszélünk, amikor az oldalirányú elhajláshoz nem tartozik torzió, a gerincferdülés pedig korrigálható.
Tünetek
A másik típus az úgynevezett strukturális gerincferdülés, amikor a görbület nem korrigálható, mert az elhajlás torzióval jár. Ilyenkor a gerincferdüléssel párhuzamosan a csigolyák is csavarodhatnak.
A gerincferdülés előfordulása
A fiatalok körében a gerincferdülés előfordulása jelenleg 15 százalék körülire becsülhető. Ismert az is, hogy a lányoknál kétszer olyan gyakori ez a tartáshiba, mint a fiúknál.
Gerincferdülés leggyakrabban abban az életszakaszban alakul ki, mikor a fiatalok növekedése felgyorsul. Megfigyelhető az is, hogy évről évre több gyereket és fiatal felnőttet érint ez a probléma, aminek oka az, hogy a gyerekek egyre hamarabb érnek, egyre jobban felgyorsul a biológiai fejlődésük, de az izomerejük növekedése nincs arányban a növekedésükkel.
Ezt a tartáshibát ma már nagyon gyakran ismerik föl, lévén az óvodákban és iskolákban már szinte mindenhol végeznek ezt kimutató szűrővizsgálatokat. Ennek ellenére van arra példa, hogy későn fedeznek föl ilyen eseteket. Idősebb korban ilyen probléma már jóval ritkábban alakul ki, lévén megjelenése főképp a növekedéshez köthető.
A gerincferdülés okai
A gerincferdülések nagyjából 85 százalékánál ismeretlen a probléma konkrét kiváltó oka (ez a gerincferdülés az úgynevezett idiopathiás scoliosis). Az viszont ismert, hogy ez a panasz családon belül halmozódik, azaz e tartáshiba rendszerint veleszületett, genetikailag meghatározott adottságokra vezethető vissza. A genetika azonban nem minden, lévén a gerincferdülés tényleges kialakulása más tényezőktől is függ.
Azt például ki lehet jelenteni, hogy hátterében rendszerint az húzódik meg, hogy a gyerekek izomerejének növekedése nincs arányban a magasságuk növekedésével. Ha pedig az izomzat nem fejlődik megfelelően, akkor a testtartás sem lehet megfelelő. Ebből pedig az is következik, hogy a gerincferdülés egyik oka a mozgásszegény életmód. Segítheti a gerincferdülés kialakulását az is, ha a gyerekek rosszul, görbe háttal ülnek. Számít az is, hogyan cipelik az iskolatáskát, ugyanis a fél vállon hordott táska ugyancsak kedvez a gerincferdülésnek.
Ha a genetikai hajlam valószínű, hajlamosító tényező lehet az is, ha a gyerek olyan sportot űz, ami egyik oldalát jobban terheli (ilyen lehet például a tenisz).
Felnőttkorban e tartáshiba hátterében rendszerint a hátizmok elgyengülése, azaz szintén a mozgásszegény életmód húzódik meg.
A gerincferdülés tünetei
A gerincferdülés legjellemzőbb tünete az, hogy aszimmetrikussá válik a váll, emellett pedig hátfájás is jelentkezhet.
A gyerek hamar elfárad, csökken a fizikai terhelhetősége. Ez arra vezethető vissza, hogy a gyenge hátizomzat kisebb terhelést bír el, hamarabb elfárad, akár be is görcsölhet.
Látványos tünet lehet az is, hogy a csípő egyik oldala magasabban áll (ez arról is észrevehető, hogy a nadrág egyik szára rövidebbnek tűnik). Hátulnézetből oldalirányú görbület (ez sokszor egy S-alakú) látható a gerincferdüléses gyerekek hátán.
A gerincferdülés diagnózisa
A diagnózis felállításához az orvosoknak csupasz felsőtesttel kell vizsgálniuk a gyerekeket, így kell megnézniük a testtartásukat. Ha ilyenkor problémát vesznek észre, akkor a látottak alapján azt kell eldönteniük, hogy a gyerek csak fejletlen izomzatú-e, vagy pedig már gerincferdülése van. Ha csak az izomzat fejletlen, akkor úgynevezett hanyag testtartásról beszélhetünk, amit el kell különíteni a gerincferdüléstől.
Hanyag testtartásnál főleg a háti szakasz domborulata fokozott, a vállak előreesnek, a mellkas pedig beesik. Viszont ilyen esetben nincsenek rögzült deformitások, a fokozott gerincgörbület pedig korrigálható. Azaz a gyerek szépen ki tudja húzni magát, ha viszont nem figyel, akkor a gyenge hátizomzata miatt újból visszagörnyed. Ezzel szemben gerincferdülésről akkor lehet beszélni, amikor a gerinc már odafigyelés mellett is oldalirányba görbül.
E tartáshiba mértékének mérésre általában John Robert Cobb módszerét használják az orvosok: az ő nevét viselő, úgynevezett Cobb fok mutatja meg, hogy a gerinc mennyire hajlana el az egyenestől, ha nem lennének a gerincben a betegséget kompenzáló másodlagos görbületek. Ennek méréséhez az orvosok különböző segédvonalakat használnak. Ha ennek eredménye azt mutatja, hogy a gerincferdülés 20 fok alatti, akkor enyhe esetről van szó, míg 45 fok felett már súlyos állapotról beszélünk.
A gerincferdülés kezelése
A gerincferdülés kezelése egy hosszú, több évig tartó folyamat, legfontosabb eszköze pedig a gyógytorna. Ez biztosíthatja azt, hogy a gerincizomzat kellőképpen megerősödjön, a testtartás javuljon. Gyógytornát a gyerekek vagy gyógytestnevelés órán végezhetnek, vagy otthon, úgy, hogy előzetesen betanított gyakorlatokat hajtanak végre. Eredményt akkor lehet elérni, ha ezt a mozgás az érintettek rendszeresen végzik, azaz legalább heti egy-két alkalommal eljárnak gyógytestnevelés órára, a gyakorlatokat pedig napi szinten végzik otthon is.
Ma a gerincferdülés leghatékonyabb konzervatív terápiájának az izomerősítésre és nyújtógyakorlatokra épülő Schroth-terápiát tartják az orvosok, melyet a gerincferdüléses gyerekek gyógytornász segítségével végeznek. Ugyancsak hasznos mozgásforma az úszás minden fajtája (a legjobb a hátúszás), ami szintén erősíti a hátat, méghozzá szimmetrikusan.
A gerinc görbülete egyes esetekben (az úgynevezett funkcionális gerincferdüléseknél, amikor oldalirányú elhajláshoz nem társul torzió) megfelelő tornákkal és úszással, aktív izomerővel kellőképp korrigálható. Viszont amikor a rossz testtartás állandósul, sőt sokszor még a kezelések ellenére is rosszabbodik (ez az úgynevezett strukturális gerincferdülés), már nem beszélhetünk végeleges gyógyulásról. Ilyenkor a folyamatos tornának nagyon nagy jelentősége van, még akkor is, ha a gerincgörbület mértéke miatt már fűző használatára vagy műtétre van szükség. Az előbbi használatát akkor javasolják az orvosok, ha a görbület 20 fokosnál nagyobb, míg az utóbbi akkor válik szükségessé, ha az meghaladja a 45 fokot. A műtét (egy nagyon komoly műtétről van szó, amelynél fémlemezeket, csavarokat, rudakat is beépítenek a gerinc egyenesítése érdekében) ilyenkor azért indokolt, mert ez esetben már akkora a deformitás, ami nem csak esztétikailag zavaró, hanem már szív- és tüdőproblémát is okozhat.
A gerincferdülés gyógyulási esélyei
Funkcionális gerincferdülésnél nagyon szép eredmények érhetők el, a gyógyulás akár teljes is lehet. Strukturális gerincferdülésnél a hangsúly azon van, hogy a probléma mikor kezdődött, a gerinc pedig mennyire deformálódott. Ha ezt a problémát időben felfedezik, szintén szép eredményeket lehet elérni.
A gerincferdülés megelőzése
A gerincferdülés megelőzését segíti a rendszeres testmozgás, valamint az, ha figyelünk arra, hogy egyenes háttal üljünk. Emellett fontos az, hogy a gyerekek évente eljussanak olyan szűrővizsgálatra, ahol már a gerincferdülést megelőző hanyag testtartás is kiderülhet. Ha a gyerekek valamilyen oknál fogva kimaradnak az óvodai vagy iskolai szűrésből, gondoskodni kell arról, hogy eljussanak megfelelő szakemberhez, aki elvégzi náluk a szűrővizsgálatot.
A gerincferdülés szövődményei
Ha gyerek és fiatalkorban nem foglalkoznak a gerincferdüléssel, azt nem kezdik el kezelni, akkor a betegek állapota egyre jobban súlyosbodik, felnőttkorra pedig komoly gerincdeformitások is kialakulhatnak. Emellett az ízületek egyenetlen terhelése miatt térd- és csípőízületi kopások jöhetnek létre, súlyos fokú gerincferdülés esetében pedig szív és légzési elégtelenség is jelentkezhet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kovács Jolán ortopéd főorvosnak