Mi a gyomorrák?
A gyomor horog alakú, a nyelőcső és belek között helyet foglaló tágulat.
Tünetek
A gyomor főbb részei: a gyomorszáj, a rekesz bal kupoláját kitöltő ún. fundus, mely mindig tartalmaz levegőt (ezt nevezzük gyomorléghólyagnak), majd a gyomortest, végül a gyomor antrum (antrum=üreg, barlang) és pylorus (pylorus=gyomorzár) része következik.
A gyomor két fala a gyomor két élében találkozik egymással, így megkülönböztetünk nagy és kisgörbületet. A gyomorból kiinduló daganatok nagy része a gyomor felső harmadából indul ki, amely sokkal agresszívebb módon terjed, mint a gyomor alsóbb részeiből kiinduló.
A gyomorrák Magyarországon nem gyakori, viszont Japánban vezető halálok.
A gyomorrák előfordulása
Maga a gyomorrák - szerencsére - nem tartozik a leggyakrabban előforduló daganatok közé (4-6. a sorban, megelőzik a tüdő, a prosztata, az emlő, a fej-nyak régió és a bélrendszer daganatai is), de a rákhalálozási statisztikában évtizedekig a világelső volt. Sőt! Japánban -ahol előfordulása is gyakoribb, mint máshol a világon- még ma is vezető halálok! Magyarországon és Európában ma már férfiakban a gyomorrák eredetű rákhalálozás 9., nőknél a 11. helyén áll.
A gyomordaganatok 37%-a a gyomor felső harmadában helyezkedik el,ezek azonban agresszívebbek, rosszabb a lefolyásuk, 5 éves túlélésük jóval rosszabb, mint a lejjebb, a gyomor középső és aló harmadában ülő daganatoké (a középső harmadból indul ki a gyomorrákok 20%-a, az alsó harmadból pedig kb. 30%-a). Ezek mellett ún. diffúz, azaz az egész gyomorfalat beszűrő daganatok is előfordulnak kb.12%-ban, ez utóbbiak prognózisa (azaz kimenetele, lefolyása) a legrosszabb.
A betegek átlagéletkora 60-65 év, de ez sajnos néhány évtizede az egyre fiatalabb korosztályok felé tolódik!
A gyomorrák tünetei
Sokszor csak nagyon későn jelentkeznek. Általában bizonytalan gyomortáji panaszok, vagy gyomorfájás, savas gyomorégés, súlyosabb esetben étvágytalanság, fogyás, vagy néha (az emésztett vér miatt fellépő) fekete, ún. szurokszéklet viszi a beteget orvoshoz.
Mivel ilyen későn okoz tüneteket, és sajnos azokkal sem megy a páciens (főleg a magyar beteg) mielőbb orvoshoz, a diagnózis idején a gyomorrákok 60 %-a(!) már IV. stádiumú, azaz helyileg ráterjedt a környező nyirokcsomókra, egyéb szervekre, vagy már távoli áttéteket ad. Ilyenkor pedig a ma még egyetlen, teljes gyógyulást hozó beavatkozás, azaz a műtét már nem végezhető el!
A gyomorrák diagnózisa
Fő, és szinte egyetlen eszköze a gastroscopia, azaz a gyomortükrözés.
Ez a vizsgálat inkább kellemetlen, mint fájdalmas (hiszen kap a beteg érzéstelenítőt), de - ma még sajnos - az egyetlen pontos és megbízható diagnosztikus módszer a kezünkben. Segítségével nemcsak vizsgálatot lehet végezni (azaz láthatóvá tenni a gyomor belső felszínét), hanem bizonyos beavatkozásokat is (pl. vérzéscsillapítás, szövettani mintavétel).
A kevésbé kellemetlen, kontrasztanyag-ivásos gyomorröntgennel már csak a nagyobb és főleg a környezet felé terjedő daganatok mutathatók ki. Az UH, a CT és az MRI a daganat kiterjedtségének felmérésében segítik az orvost. Ez azért fontos, mert ha a daganat már ráterjedt a környezetére, vagy netán már távoli szervekre is adott áttétet, elkerülhető egy felesleges hasi műtét (mely amúgy is csak ún. "feltáró, felmérő műtét" lenne, hisz úgyis kiderülne a műtét folyamán, hogy a daganat nem távolítható el teljesen) és altatás. Egy műtét pedig köztudottan nagy megterhelés még egy egészséges szervezet számára is, nemhogy egy daganattal is küzdő, egyre rosszabb általános állapotba kerülő betegnek!
Japánban, ahol a gyomorrák még ma is igen gyakori (sőt, mint említettem még ma is a vezető rák-halálok) időszakos (1-3 évenkénti) endoscopos szűréseket is végeznek e diagnózis kizárására, illetve e betegség minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálására. Ez azért fontos, mert minél kisebb a daganat kiterjedtsége (főleg a környezet felé), annál nagyobb a végleges és teljes gyógyulás esélye a műtétnek.
A gyomorrák kezelése
A főszerep a műtété! Minél teljesebb (szaknyelven radikálisabb) egy műtét, annál nagyobb az esély a hosszabb túlélésre, esetleg gyógyulásra is. Amennyiben a műtét nem volt teljes (akár a gyanúja is elég ennek!), vagy esetleg a daganat kiterjedtsége miatt már el sem végezhető, kemoterápiás (azaz sejtosztódás-gátló gyógyszeres) kezelést kap, kaphat a beteg. A sugárterápia pontos szerepét még vizsgálják (az eddigi eredmények és ajánlások szerint kemoterápiával együtt érdemes adni = ez a kemo-radioterápia).
Sajnos a radikális sebészeti műtétek ellenére a betegek 50-70%-ában visszatér a daganat néhány éven belül, és nagyrészük 5 éven belül meghal!
A kemoterápia (a gyomorrák kemoszenzitív daganatnak számít) hatása általában csak átmeneti, a túlélést még a legújabban felfedezett, igen ígéretes cytostatikus (=sejtosztódást gátló) szerek is csak kb. 9-11 hónapra tudják kitolni.
Amennyiben bármilyen tünetet (vagy állapotváltozást, pl. indokolatlan fogyást) észlelünk, mielőbb forduljunk szakorvoshoz, hogy a még visszafordíthatót vissza is tudja az orvos fordítani! Korán diagnosztizálva a bajt nagyobb eséllyel tudják az orvosok is segíteni a teljes gyógyulást, illetve a minél hosszabb és teljesebb értékű túlélést.
Kockázati tényezők:
Ide tartoznak a gyomor különböző gyulladásos állapotai, a gyomorsav nem megfelelő mértékű termelődése (legyen az akár túl sok, vagy túl kevés!), a sok "füstölt" és "égetett" élelmiszer fogyasztása (a nyílt tűzön való "grillezés" - az ún. "kerti party"- ami Magyarországon is nagy divat lett!) és bizonyos szokások és életmódok is (pl. a dohányzás, vagy Japánban a rizspálinka, a sake ivása).