Ortopédia : Hiperabdukciós szindróma
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Hiperabdukciós szindróma tünetei és kezelése
Mi a hiperabdukciós szindróma?
A hiperabdukciós szindróma jellegzetes tünetegyüttes, amely a kar emelésekor a kar zsibbadásában és erőtlenné válásában nyilvánul meg. Ennek hátterében az áll, hogy az érintetteknek van egy kis nyaki bordája, amely mellett izomzatuk annyira feszes, hogy a felkarra kilépő ideggyökök össze tudnak nyomódni. Az emiatt jelentkező zsibbadás és erőtlenség főleg akkor kellemetlen, ha valaki szakmájából adódóan gyakran emelgeti a kezét. Maga az elváltozás ugyanabba a betegségcsaládba tartozik, mint az úgynevezett thoracic outlet szindróma.
Tünetek
A hiperabdukciós szindróma előfordulása
A hiperabdukciós szindróma ritka megbetegedés, előfordulása néhány ezrelékesre tehető. Leginkább olyan embereknél jelentkezik, akik sokat dolgoznak felemelt karral, mert például festők vagy villanyszerelők. A betegség általában féloldali, kétoldali változata nagyon ritka. Általában felnőttkorban alakul ki, gyerekeknél extrém ritkán fordul elő, aminek oka, hogy a csontok akkor még növekszenek, a panasz mögött álló gerinccsigolya-oldalnyúlvány pedig még nem annyira hosszú, hogy tünetek jelentkezzenek miatta. A nyúlvány felnőttkorra éri el teljes hosszát, onnantól kezdve okoz tényleges panaszokat. A betegség előfordulásában a férfiak és a nők között nincs különbség. A probléma genetikailag nem kódolt, de mivel összefüggésben van a testalkattal, amely valamilyen szinten öröklődik, a hiperabdukciós szindrómára való hajlamot is át lehet adni.
A hiperabdukciós szindróma okai
A hiperabdukciós szindróma amiatt jelentkezhet, mert valakinek van egy kicsi nyaki bordája, amely alá - ha az izomzat erősebb - be tudnak szorulni a kilépő idegek vagy idegek és erek. (Nyaki borda alatt azt értjük, hogy a nyaki gerinccsigolya oldalnyúlványa hosszabb a kelleténél.)
A hiperabdukciós szindróma diagnózisa
A diagnózis felállításának első lépése a fizikális vizsgálat, amely során az orvosok megnézik, milyen tüneteket produkál a beteg, ha felemeli a karját. Ilyenkor már egyből látni a klasszikus diagnosztikus jeleket is, például hogy a pulzus nem tapintható. Ennek oka, hogy a kar emelésekor nemcsak az idegek nyomódnak össze, hanem az artéria is.
A klinikai vizsgálat mellett az orvosok kérnek röntgenképet is, azon ugyanis jól megfigyelhető a gerinccsigolya oldalnyúlványa. Szükség lehet neurológusi vizsgálatra is, hogy megnézzék, milyen az idegvezetés. Ez azért lehet indokolt, mert a hiperabdukciós szindrómát fontos elkülöníteni a nyaki porckorongsérvtől. Utóbbi hasonló tüneteket okoz, igaz, nem csak karemeléskor - de elkülönítése a hiperabdukciós szindrómától csak neurológiai vizsgálattal történhet.
A hiperabdukciós szindróma tünetei, kórlefolyása
Ha a betegek felemelik a karjukat, akkor a vállat ellátó idegek be tudnak csípődni, ezáltal pedig jellegzetes tünetegyüttes jelentkezik: a kar zsibbadni kezd és erőtlenné válik. A panaszt időnként az erek összenyomódása is kíséri: ilyenkor a felemelt karon a pulzust sem feltétlen lehet tapintani. A panaszok csak adott testhelyzetekben jelentkeznek, akkor pedig megszűnnek, ha a kart nyugalomba helyezik. A probléma tehát csak átmeneti.
Előfordul, hogy a nyaki borda nagyon kicsi, így önmagában nem okoz panaszt, csak akkor, ha valaki például elkezd olyan sportot űzni, amely a kar felső részét jobban megdolgoztatja. Ilyenkor az izom jobban megerősödik, így a nyaki borda tájékán nagyobb eséllyel nyomja az ideget, mert kisebbé válik a járat. Ugyancsak erősödhet a panasz, ha valakinek elkezd kopni a nyaki gerince, emiatt pedig az idegkilépési területe még szűkebb lesz. Ilyen esetekben a betegség kialakulhat később is.
A panaszok a jelentkezést követően nem romlanak tovább, a hiperabdukciós szindróma miatt más betegség sem alakul ki, a végtagok sem bénulhatnak le. A probléma a kellemetlen érzésen kívül nem okoz más gondot. Hosszabb ideig csak akkor állhatnak fenn a panaszok, ha valaki tartósan olyan tevékenységet végez, amely miatt az ideg beszorul. Ilyenkor történhet meg, hogy az ideg begyullad, és több napig problémát okoz.
A hiperabdukciós szindróma kezelése
Mivel a betegséget az okozza, hogy valami nyomja az ideget, gyógyszeresen vagy injekciósan csak a tüneteket lehet csökkenteni, gyógyulást nem lehet elérni. Ha valakinél a zsibbadás nagyon erős, akkor műtétre, a nyaki borda eltávolítására lehet szükség, ami a panaszokat végérvényesen megszüntetheti. Erre azonban csak végső esetben kerül sor - a betegeket első körben inkább életmódi tanácsokkal látják el. Ha valakinél az ideg be is gyullad, akkor fájdalomcsillapító szedése is indokolt lehet egészen addig, amíg az erős panasz le nem cseng.
Súlyosabb eseteknél mellkassebészek olyan operációt is végezhetnek, amelynek során az egyes bordát távolítják el. Ennek oka, hogy a nyaki borda és az egyes borda között nagyon kicsi a tér, és mivel az ideg erre a területre lép ki, ezzel a beavatkozással növelhető a szűkösnek bizonyuló terület. Szükség lehet arra is, hogy izmok inát átvágják, áthelyezzék. Hogy pontosan milyen sebészi beavatkozást végeznek, mindig esetfüggő, hiszen elsősorban azt kell nézni, hogy az idegeket mi és hogyan nyomja el. Ezt általában csak akkor látják pontosan, ha a kérdéses területet már műtétileg feltárták.
A hiperabdukciós szindróma gyógyulási esélyei
A súlyosabb eseteknél végzett műtéti megoldás végleges gyógyulást jelent, egyébként viszont csak tünetileg enyhíthetőek a panaszok.
A hiperabdukciós szindróma megelőzése
Mivel a probléma alkati okok miatt alakul ki, megelőzésére nincs mód.
A hiperabdukciós szindróma szövődményei
A hiperabdukciós szindrómának nincsenek szövődményei.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bejek Zoltán ortopéd szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
