Mi a hisztéria?
A mai értelmezés szerint hisztériáról akkor beszélünk, ha szélsőségesen erős lelki megterhelések fizikai tünetek formájában jelentkeznek. A jelenség korábbi meghatározása sok félreértésen alapult, kezdetben kizárólag női betegségnek gondolták.
Tünetek
Maga a hisztéria az úgynevezett szomatoform zavarok közé tartozik, méghozzá azért, mert ezen megbetegedések hátterében szervi probléma nincs, csak pszichés. Ez a helyzet a hisztériával is: ilyenkor úgy jelentkezik zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom, funkcionális zavar, vagy bármi egyéb, hogy azt szervi okok nem indokolják. A hisztériát disszociatív zavarnak is nevezik, lévén ezekre is igaz, hogy a testi és a szervi tünet közti összefüggés nehezen következtethető ki. A köznapi értelemben vett hisztéria alatt egészen mást értünk: az egyfajta kontrollprobléma, utóbbiakhoz hasonló tünetekkel nem jár.
A hisztéria előfordulása
Köznapi értelemben vett hisztéria bárkinél előfordulhat. Az orvosi értelemben vett, szomatoform zavarok közé tartozó hisztéria meglehetősen ritka, szakirodalmi adatok szerint ezer személyből legfeljebb háromnál fordulhat elő. Nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál. Olyan amerikai adatok is vannak, amelyek szerint előfordulása nőknél 2 százalékos , férfiaknál 0,2 százalék körüli. Eszerint a nők már tízszer érintettebbek. A szakirodalom családi halmozódásról is beszámol, a legérintettebb korosztálynak pedig a fiatal felnőtteket tartja.
A hisztéria okai
A freudi hisztéria mögött Freud elmélete szerint valamilyen szexuális probléma áll. Az intimitás hiánya az orvosi és köznapi értelemben vett hisztéria mögött is meghúzódhat. Ez a probléma élethelyzeti krízis hatására is jelentkezhet. Ugyancsak előfordulhat gyerekkori vagy serdülőkori figyelemfelkeltésben megragadt személyeknél. Ilyenkor a hisztéria tulajdonképpen a figyelemfelkeltés akaratlan eszköze.
A hisztéria tünetei és diagnózisa
A hisztéria tünetei attól függően változnak, hogy a kifejezést melyik értelemben használjuk. Szomatomorf zavarokról például akkor beszélünk, amikor az adott viselkedés hátterében semmilyen szervi ok nem áll. Ilyenkor olyan betegségtünetek jelentkeznek, amelyeket az érintett nem tudatosan produkál. Ilyen például az, amikor valakinek megbénul a keze, de azt nem indokolja semmi. Jelentkezhet akár vakság is, de előfordulhat egy testrész érzésének kiesése, zsibbadása, bármilyen funkcionális zavara. Ilyen jellegű fizikai problémák szinte mindig jelentkeznek a szomatoform hisztériánál. A tünetek hirtelen kezdődnek, valamilyen stresszhelyzet, konfliktus vagy élethelyzeti krízis provokálja őket. Amikor krízisek fokozódnak, a hisztéria is fokozódhat.
A diagnózis felállítása a tünetek alapjában történik, úgy, hogy megállapítják, mi vezet a hisztériához, és tisztázzák, milyen panaszok jelentkeznek ilyenkor. Ha kizárható, hogy a problémák mögött szervi zavar áll, nagy eséllyel a szomatoform zavarok közé tartozó hisztériáról van szó.
A köznapi értelemben vett hisztériának ilyen tünetei nincsenek. Utóbbi inkább egyfajta kontrollprobléma, aminek hátterében az áll, hogy valaki nem tudja kezelni felfokozódott érzelmi állapotát. Mindez vagy érzelmi zsarolásba torkollik, vagy valamilyen "rombolásba", látványos, figyelemfelkeltő tevékenységbe. A cél ez esetben az, hogy a figyelem az érintettre irányuljon, hogy az akaratát érvényesíteni tudja.
A hisztéria kezelése
A hisztéria, mint szomatoform zavar, pszichoterápiával, hipnózissal, relaxációs technikákkal kezelhető. Ezek lényege a szorongásoldás, a tudat alatti feszültség enyhítése, a testtudat befolyásolása. Fontos az analízis, tehát a kiváltó okok feltárása is. Kezeléskor szóba kerülhet gyógyszeres kezelés is, amelyhez szorongásoldókat használnak. A sport mindenképpen hasznos. Hasonló módon kezelhetők a köznyelvi értelemben vett hisztériás személyek is.
A hisztéria gyógyulási esélyei
Nagyon jók a gyógyulási esélyek: ha a szorongás elmúlik, akkor a hisztériás tünet is eltűnik.
A hisztéria megelőzése
A stresszkezelés és a megküzdési technikák megtanulása az orvosi és a köznapi értelemben vett hisztéria megelőzését egyaránt segíti. Ugyancsak hasznos lehet, ha az érintettek figyelnek a kellő magnézium és B-vitamin-bevitelre.
A hisztéria szövődményei
Ha a hisztéria mögött valamilyen szorongásos zavar áll, azt pedig nem kezelik, akkor más mentális zavar, például depresszió vagy fóbia is társulhat hozzá. Utóbbiak nagyon súlyos életminőség-romlást is eredményezhetnek.
Hisztériás tünete a pánikrohamnak is van. Ez esetben általában zsibbadás jelentkezik, de előfordul az is, hogy valaki azt érzi, nincsen lába. A hipochondria ugyancsak lehet egyfajta hisztériás tünet, ugyanis az érintettek ilyenkor tényleg érzik a panaszokat, de mögötte szervi okok nem állnak. Viszont a különbség az, hogy a hipochonderek a tünetek miatt aggódnak, míg a hisztérikus személy jellemzően nem szorong amiatt, hogy például lebénult a keze. A hisztériát leginkább ez az elfogadás különbözteti meg a hipochondriától.
A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológusnak.