Tumoros megbetegedések : Hólyagrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Hólyagrák tünetei és kezelése
Mi a hólyagrák?
A hólyagrák a húgyhólyag falából (legtöbbször a hólyagot belülről beborító nyálkahártyából) kiinduló daganat. Ez lehet jóindulatú (papilloma) vagy rosszindulatú (carcinoma, ritkán sarcoma). A daganatok 90 százaléka úgynevezett transitiocelluláris (átmeneti sejtes) daganat.
Tünetek
A hólyagrák előfordulása
Nőknél ez a daganattípus az urogenitális rendszert érintő leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, míg férfiaknál ez ráktípus a második leggyakoribb ilyen jellegű daganat. Az összes rosszindulatú daganatos betegséget tekintve a hólyagrák a férfiaknál a negyedik (idős férfiaknál a második), a nőknél a nyolcadik leggyakoribb betegség. Fontos adat az is, hogy ez a ráktípus közel háromszor annyi férfit érint, mint nőt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a hólyagdaganatok kialakulásának gyakorisága emelkedik (az Egyesült Államokban évi 2 százalékos az emelkedés).
A hólyagrák okai
Jelenleg az összes hólyagrák 5-20 százalékánál feltételezik azt, hogy a kiváltó ok valamilyen foglalkozási ártalom lehet (például szénipar, vegyipar stb.). A hólyagdaganatok kialakulásában szerepet játszhat még a dohányzás, az étkezés (például a vitaminhiány), korábbi kezelések (például kismedencei sugárterápia), a húgyutak/hólyag krónikus gyulladásai. A betegség kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszhatnak: ha az elsőfokú rokonságban valakinek hólyagrákja volt, akkor a hozzátartozó kockázata kétszeres. Fontos kockázati tényező, az életkor is, amire az mutat rá, hogy hólyagdaganatok több mint 90 százaléka 55 éves kor felett alakul ki.
A hólyagrák tünetei
A húgyhólyagdaganat fő és legáltalánosabb tünete a véres vizelet vagy ritkábban a "dysuria", a gyakori kínzó vizelési inger. A legtöbb beteg emiatt fordul orvoshoz, de ritkán visszatérő húgyúti fertőzések, esetleg kismedencei fájdalom miatt kerül a beteg további kivizsgálásra. Előfordulhat, hogy az áttétek okozta tüneteket fedezik fel először.
A hólyagrák diagnózisa
A hólyagrák diagnózisa a hólyagtükrözés során nyert szövettani mintavétel alapján történik.
A hólyagrák kezelése
A betegség kórlefolyása attól függ, hogy a daganat a húgyhólyag izomfalát eléri-e, beszűri-e. Az izmot nem érintő daganatok kórlefolyása jobb (az esetek mintegy kétharmada ilyen), mint az izomfalat is érintő. A korai daganatok esetén a gyógyulás, vagy hosszú túlélés esélye magas. Emiatt egyes országokban 50 éves kor felett javasolják a vizelet szűrését abból a célból, hogy az esetleges vérzést kimutassák a vizeletben. Ez azért fontos, mert az izmokra még nem terjedő daganat csak nagyon ritkán ad távoli áttétet, ugyancsak már korán okozhat mikroszkópos vérvizelést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vizeletüledékben mikroszkópos vizsgálattal már kimutathatók a vörösvérsejtek, de maga az beteg ezt szabad szemmel nem észleli, ilyenkor a vizelet színe sem változik még meg.
Az izmot nem érintő daganat kezelése a daganat húgycsövön keresztül történő eltávolítását, majd a hólyag immunstimuláló szerrel (BCG) vagy kemoterápiás gyógyszerrel történő átöblítését jelenti. Az izom-invazív daganatok esetén a körülmények mérlegelése után szóba jön a húgyhólyag eltávolítása is, egyidejű kemoterápiával és sugárterápiával kiegészítve. Ha az orvosok a hólyageltávolítás mellett döntenek, azt megelőzően kemoterápiás kezelés ugyancsak adható. A sebészi kezelések egy részében a hólyag megtartható, de csak akkor, ha a beteg a szoros ellenőrzést azt követően vállalja.
A sugárkezelés az izmokat infiltráló (beszűrő), távoli áttétet nem adó daganatok esetén jön elsősorban szóba, méghozzá akkor, ha a hólyageltávolítás nem végezhető el.
Előrehaladott állapotú betegség esetén (például ha már képződött távoli áttét) a kezelés a kemoterápiát jelenti. A biológiai terápiák (például érnövekedés gátlók) ebben a betegségben még vizsgálati fázisban vannak, ezek eredményeiről még nem lehet nyilatkozni. A másodvonalú kezelés (ha az elsődleges kezelés közben vagy utána a beteg állapota romlik) nem egyértelmű. Emellett az egyetlen, ebben az indikációban vizsgált gyógyszer (vinflunine) Magyarországon nem elérhető.
A hólyagrák megelőzése
A megelőzés értelmében kerülni kell a foglalkozási ártalmakat és a dohányzást, figyelni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Emellett idejében kezeltetni kell a húgyutak vagy a hólyag krónikus gyulladásait.
A hólyagrák szövődményei
Sajnos a hólyagdaganatok esetén magas, hozzávetőlegesen 75 százalékos kiújulási arány.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Telekes András onkológus szakorvosnak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
