Mi az internetfüggőség?
A kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett internetezés a függőségek között új szindrómának számít. A dependenciák közül a nem kémiai függőségek, vagyis a viselkedési addikciók közé tartozik. Az internetfüggőség sokrétű jelenség: egyesek céltalanul szörföznek a neten, mások közösségi portálokon "élik az életüket". Megint mások internetes játékoktól válnak függővé - róluk a HáziPatika.com egy másik betegségleírásában lehet olvasni.
Tünetek
Az internetfüggők egész életmódja átalakul, s bár vitatott a szakirodalomban e dependencia definíciója, az nevezhető internetfüggőnek, aki a munkáján, hivatásán kívül vagy valamilyen más, elkerülhetetlen okot leszámítva, a szükségesnél jóval több időt - bizonyos definíciók szerint hat óránál többet - tölt el internetezéssel. Az érintettek saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, amitől ha megfosztják őket, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak.
Az internetfüggőség előfordulása
Az internetfüggőség elterjedtségéről nincsenek megbízható statisztikák, hiszen az érintettek nem mindig kerülnek kapcsolatba szakértő orvosokkal, pszichológusokkal. A közösségi portálokon túl sok időt töltő személyek csak egy részét teszik ki ennek a csoportnak. Előfordul, hogy nem az érintett személy, hanem a rokonok vagy hatóságok hívják fel az orvosok figyelmét egy-egy esetre. A számítógépes játékoktól függővé válók a munkahelyüket veszíthetik el, napi életvitelük is teljesen felborul, idejük nagy részét a számítógép előtt töltik, tanulmányi eredményük romlik. Az általános internetfüggők életvitele, napi életritmusa is felborul.
Az internetfüggők részarányát az internetező fiatalok teljes köréhez szokták általában viszonyítani, az adatok 8-10 százalék körül mozognak, de a statisztikák rendkívül bizonytalanok, hiszen a viszonyítási alap és a diagnózis is vitatott.
Az internetfüggőség okai
Az internetfüggőség több tényezővel is magyarázható. Alapvetően stresszek hozzájárulhatnak a kialakulásához, de genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ha a családban már előfordult valamilyen függőség, akkor az internetfüggőség is könnyebben alakul ki. Viselkedési, szocializációs problémák is felmerülhetnek, a családban vagy az érintett személy környezetében.
Az internetfüggőség tünetei
Az internetfüggőség tünetei sokszor nem az internetezőnek "tűnnek fel", hanem a környezetének. Az internetfüggők súlyosabb esetekben a munkahelyüket vesztik el, romlik az iskolai tanulmányi eredményük, vagy éppen a kapcsolatukban lépnek fel problémák. Családi és a közvetlen környezettel való problémák is gyakoriak.
A számítógépes játékokat játszók körében felborul a napi életritmus: az evés, az alvás, a munkába járás, a tanulás teljesen rapszodikussá válik, esetleg csak reggel "veszik észre", hogy nem aludtak. Családtagjaik látják el őket étellel-itallal, különben a konyháig sem mennek el.
Az internetfüggőség diagnózisa
Az internetfüggőség diagnózisáról vita folyik a szakirodalomban, általában akkor állapítják meg ezt a szindrómát, ha az életvitele teljesen átalakul a páciensnek. Kényszeresen és kontrollvesztett állapotban interneteznek ilyenkor az érintettek, általában napi hat óránál többet töltenek úgy a számítógép előtt, hogy ez a tevékenységük nem függ össze a munkájukkal vagy más okvetlenül szükséges tevékenységgel.
Hozzátartozik ehhez az is, hogy az internethasználat csökkentésére saját elhatározásukból nem képesek az internetfüggők.
Az internetfüggőség kórlefolyása
Az internetfüggőség fokozatosan alakul ki. Először rövidebb ideig, majd egyre hosszabban foglalkoznak a nettel az érintettek. Végül a függőség állapotában az egyén számára "megszűnik a számítógépen kívüli világ". Az ilyen emberek sokszor magányosak, depresszióra hajlamosak.
A számítógépes játékoktól függőek a kezdeti fokozatos belelendülés után egyszer csak azt veszik észre, hogy nem feküdtek le aludni, mert átjátszották az éjszakát. Másnap nem tudnak tanulni, dolgozni. Kimaradnak a munkahelyükről, az iskolából, felsőoktatási intézményből. Mások egyszerűen elfelejtenek enni: például az édesanyjuk viszi nekik az ételt, mert ők nem tudnak elszakadni a géptől.
Az internetfüggőség kezelése
Gyógyszeres kezelés nincs az internetfüggőségre, kognitív viselkedésterápia segíthet leginkább - tehát szakemberhez kell fordulni. A "leszokás" a siker, de ez sokszor csak átmeneti állapot. A számítógépes játékokat folytatóknál fontos, hogy valaki korlátozza a játékra szánt időt, határt szabjon annak, hogy mennyire forgatja fel az életét a tevékenység.
A pszichológus, pszichiáter-addiktológus feladata ilyenkor az alternatív életlehetőségek felmutatása, a kognitív viselkedésterápia pedig segít az életmód megváltoztatásában. Szűrőprogramokat is lehet alkalmazni, amelyek bizonyos oldalakat, tevékenységeket korlátoznak az interneten. Különösen a játékok korlátozására lehet szükség.
Az internetfüggőség gyógyulási esélyei
A többi, nem kémiai függőséghez hasonlóan, az internetfüggőségnél sem lehet gyógyulásról beszélni. A tevékenységgel való felhagyást, más életforma kialakítását nevezhetik az addiktológusok sikernek. Ám az internetfüggőség bármikor újra kialakulhat. Vannak nyugodtabb periódusok, aztán hirtelen vagy lépésről lépésre termelődnek újra a problémák.
Az internetfüggőség megelőzése
Fontos a gyermekek számára a szülői példa. Függőségnél nemcsak genetikai okok játszhatnak közre, hanem viselkedési mintákat is követhetnek a gyermekek. Ha valakinek a családjában előfordult bármilyen függőség, akkor fontos, hogy figyelmeztesse a gyerekét a hajlamra, és arra, hogy figyeljen oda a saját szokásaira.
Elengedhetetlen, hogy valaki korlátozza az internetezésre szánt időt, határt szabjon annak, hogy mennyire forgatja fel az életét a tevékenység. Csakhogy ez ma már sokszor nehéz: a számítógépet nem lehet végleg kikapcsolni, eltávolítani egy ember életéből, hiszen a munkájához, tanulásához, ügyeinek intézéséhez is kötődik.
Az internetfüggőség tipikusan olyan szindróma, amit ambulánsan kezelnek. A függőség és esetleg az attól függetlenül kialakuló lelki problémák kezelése végett érdemes szakértőhöz fordulni, mielőtt még súlyosabb fázisba nem jutnak az érintettek.
A cikk lektora, Dr. Bodrogi Andrea a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centruma - Ébredések Alapítvány pszichiáter-addiktológusa.