Ortopédia : Kienböck betegség
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Kienböck betegség tünetei és kezelése
Mi a Kienböck betegség?
A Kienböck betegség a csuklót alkotó kéztőcsontok közül a holdas csont elhalása, feldarabolódása. Kéztőcsontból csuklónként nyolc van, ezek két sorban helyezkednek el, a holdas csont az alkarhoz közelebbi sorban középen van. Elhalása és összeomlása fájdalmat és mozgásbeszűkülést, hosszabb távon pedig csuklóízületi porckopást okozhat.
Tünetek
A Kienböck betegség előfordulása
Ugyan a Kienböck betegség előfordulhat kamaszkorban és idősebb korban is, a leggyakrabban a fiatal felnőtteket érinti. Férfiak esetében gyakrabban fordul elő, mint nőknél. A betegség családon belüli halmozódást nem mutat. A probléma általában csak az egyik kézen jelentkezik. Maga a kórkép nagyon ritka.
A Kienböck betegség okai
A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, azonban valószínűsíthető, hogy a holdcsont elhalásának hátterében vérellátási zavar áll. Az viszont nem egyértelmű, hogy ezt a vérellátási zavart mi indítja el.
Vannak olyan elméletek is, amelyek szerint a betegség kialakulásának hátterében a csuklót alátámasztó alkarcsontok (az orsócsont és a singhcsont) hosszkülönbsége áll. Ezeknek a csontoknak, amelyeknek találkozásánál a holdas csont elhelyezkedik, anatómiailag egyforma hosszúnak kellene lenniük, ez azonban nincs mindig így. Egyes kutatók azt gondolják, hogy ez egyfajta terhelést jelent a holdas csontnak, annak vérellátási zavarát okozza. Korábbi, illetve ismételt csuklósérülések is szerepet játszhatnak a Kienböck betegség kialakulásában.
A Kienböck betegség diagnózisa
Mivel a Kienböck betegség ritka, tünetei pedig nem feltétlenül típusosak, sokszor nehéz elkülöníteni a többi csuklófájdalommal járó kórképtől. A holdas csont fölötti helyi nyomásérzékenység mindenképp tipikus jel, viszont nagyon fontos, hogy erre pontosan tapintsanak rá, lévén a környékén érzett fájdalom már más betegségek jelez: sok egyéb mellett ilyen lehet például egy szalagsérülés vagy ciszta, az ínhüvelygyulladás vagy egy csontsérülés. Emiatt a betegségre leginkább akkor terelődik a gyanú, ha azon túl, hogy az érintett a holdas csontnál nyomásérzékenységet jelez, még fiatal is, csuklófájdalmának hátterében pedig egyéb okot nem sikerült azonosítani.
Ha a beteg tünetei alapján felmerül annak lehetősége, hogy Kienböck betegségről van szó, akkor a kivizsgálás, valamint a kezelés kézsebész feladata. A diagnózis felállítását mindenképp nehezíti, hogy a betegség korai stádiumában a vérellátási zavar hagyományos röntgenfelvételeken még nem látszik, felismeréséhez MR-vizsgálatra van szükség. A későbbi stádiumokban a csont szerkezetének fellazulása, valamint a holdas csont környező kéztőcsontokhoz való viszonyának megváltozása már hagyományos röntgenfelvételekkel is jól nyomon követhető. Ilyenkor már ezen is látható, hogy a holdas csont feldarabolódik, összeseik. A következő stádium jellemző képe az, hogy a környező csontok elbillennek, megváltozik az egymáshoz való viszonyuk. Ez röntgenfelvételen szintén jól látszik.
A Kienböck betegség tünetei, kórlefolyása
A legfőbb tünet a nem múló csuklófájdalom, a csuklómozgások fájdalmas beszűkülése, illetve a holdcsont felett jelentkező nyomásérzékenység. A mozgásbeszűkülés tulajdonképpen a fájdalmak miatt alakul ki: az érintettek a panaszok miatt mozgatják egyre nehezebben csuklójukat. A vérellátási zavar miatt a holdcsont szerkezete idővel fel is lazul, a csont feldarabolódik, fragmentálódik. Ennek következtében megváltozik a környező kéztőcsontokhoz való viszonya, és a folyamat előrehaladtával fokozódik a fájdalom és a mozgásbeszűkülés. A holdas csont és a kéztőcsontok, valamint a csuklót alátámasztó alkarcsontok viszonyának megváltozása a betegség késői stádiumában korai porckopáshoz is vezethet, ami komoly fájdalmat és még komolyabb mozgásbeszűkülést okoz. A teljes kórlefolyás általában több év vagy évtized.
A Kienböck betegség kezelése, gyógyulási esélyei
A Kienböck betegség lefolyását nagyon nehéz befolyásolni. Kezelése többféle műtéti technikával is történhet, ezek közül a kezelőorvos a betegség stádiumához, a beteg életkorához, munkájához, illetve egyéni igényeihez leginkább passzolót választja ki. Korai stádiumokban, amikor a csont szerkezete még nem bomlott fel teljesen, a váza még megtartott, a környező kéztőcsontok pedig a helyükön vannak, konzervatív kezelésként a csukló tehermentesítésére, nyugalomba helyezése hozhat eredményt. Ez a gyakorlatban gipszelést vagy sín viselését jelenti. Ez segíthet abban, hogy az érintettek szabaduljanak a fájdalomtól, illetve esélyt ad arra, hogy a vérelállási zavar esetleg helyrejöjjön. Ennek valószínűsége minimális, a betegség jellemzően ritkán fordítható vissza. Erre inkább csak akkor van lehetőség, ha valakinél kamaszkorban jelentkezik a probléma, nagyon kezdeti fázisban felismerik és kezelik.
A korai stádiumban műtéti megoldásokkal is meg lehet próbálni helyreállítani a holdas csont vérellátását: erre több lehetőség is van, az egyik leggyakrabban alkalmazott az érnyeles csontblokk beültetése. Ez úgy történik, hogy az orsócsontból vagy a combcsontból kiemelnek egy olyan kis csontot, amelynek van saját vérellátása, majd azt az érrel együtt a holdas csontba helyezik. Ez segíthet a vérellátás helyreállításában, de a siker nem vehető biztosra, megesik, hogy a javulás csak átmeneti. Ha betegség hátterében a csuklót alátámasztó orsó- és singhcsont egymáshoz képesti hosszkülönbségét feltételezik, akkor ezt korrigálandó rövidíthetik az orsócsontot, illetve hosszabbíthatják a singcsontot. Ez a megoldás szintén a kezdeti stádiumban jelenthet megoldást, akkor, amikor holdas csont még nincs összeesve.
Későbbi stádiumokban, amikor a holdas csont szerkezete már felbomlott, a csukló részleges elmerevítése csökkentheti a betegek panaszait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvosok az elhalt holdas csontot eltávolíthatják, majd hogy ez ne borítsa föl a megmaradt kéztőcsontok egymáshoz való viszonyát, azokból kettőt vagy hármat csavarral, tűződróttal vagy lemezzel egymáshoz rögzítenek. Ezek az egymás rögzített csontok idővel összecsontosodnak. Ez a beavatkozás jelenti a csukló részleges elmerevítését. Másik megoldás lehet, hogy a holdas csonttal együtt eltávolítják a mellette lévő két kéztőcsontot is, ezzel pedig gyakorlatilag megszüntetik a kéztőcsontok egyik sorát. Így a csukló rövidebb lesz, de a benne maradó kéztőcsontok jól viszonyulnak egymáshoz. A műtéti megoldások után a mozgás teljes már nem lesz, de fájdalmatlanság és terhelhetőség azért nagy eséllyel elérhető.
Amennyiben a betegség eléri a végstádiumát, és kiterjedt csuklóízületi porckopás alakult ki, az egyetlen megoldás a csuklóízület teljes elmerevítése. Egy a gyakorlatban a maradék porcok eltávolítását és a csuklóízület lemezes rögzítését jelenti. Az így kezelt csukló viszonylag fájdalmatlan és jól terhelhető lesz, viszont mozgásképességét teljesen elveszti, az érintettek a későbbiekben már csak a könyöküket és ujjaikat tudják mozgatni. Emiatt nagyon fontos az, hogy a betegséget minél korábbi stádiumban felfedezzék és megpróbálják kezelni.
A Kienböck betegség megelőzése
Jelenleg nem ismert olyan módszer, amellyel a Kienböck betegség megelőzhető lenne.
A Kienböck betegség szövődményei
A betegség előrehaladtával komoly problémát okoz, hogy a csukló fokozódó fájdalma nehezíti a mozgást, ami egyre nagyobb mozgásbeszűkülést okoz. A holdas csont elhalása hosszabb távon a csuklóízület korai porckopásához vezethet. Mindez azért történik így, mert amikor a holdas csont elhal és összeesik, a mellette lévő csontokhoz való viszonya megváltozik. Emiatt a kéztőcsontok egy idő után olyan módon dörzsölődnek egymáshoz, ami miatt porckopás alakul ki. Ez a probléma elég fiatalon is kialakulhat.
A kórképet Robert Kienböck osztrák radiológusról nevezték el, ő írta le a betegséggel járó röntgeneltéréseket, azt, ahogy a csont szerkezete fellazul, fragmentálódik, majd elhal és összeesik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hetthéssy Judit Rékának, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika kézsebészének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
