Szív- és érrendszeri betegségek : Koszorúér-betegségek
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Koszorúér-betegségek tünetei és kezelése
Mik a koszorúér-betegségek?
A koszorúér-betegséget a nyugati társadalmak népbetegsége, az ateroszklerózis okozza. Az ateroszklerózis általában magyar nyelvre érelmeszesedésként fordítják le, holott az erek elmeszesedésénél lényegesen összetettebb folyamatról van szó. Az ateroszklerózis során az ütőerek falában zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre, mely évek-évtizedek alatt fokozatosan növekedve, az erek szűkületét vagy elzáródását okozhatják. A folyamat végén ezek a felrakódások általában elmeszesednek, de a legsúlyosabb problémát gyakran még nem meszes állapotban okozzák.
Tünetek
Koszorúér-betegségen a koszorúerek ateroszklerózisát, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani. Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes (néma), de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizom-elhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat, és hirtelen szívhalált is.
A csupán szűkületet okozó koszorúér-plakkok folyamatosan azonos oxigénigénynél jelentkező mellkasi fájdalmat ún. stabil anginát okoznak. Az általában még nem meszes, ún. puha plakkok hajlamosak arra, hogy a véráram felé néző vékony felszínük megrepedjen. A megrepedt plakkot a szervezet érfalsérülésként észleli és a vérzést megelőzendő itt gyors véralvadási folyamat indul be. A véralvadási folyamat eredményeként a megrepedt plakkon vérrög képződik, mely a vér útját hirtelen jelentősen beszűkíti vagy elzárja. Az elzárt ér által ellátott szívizom nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a vérellátási zavarhoz, ilyenkor általában szívizomelhalás (infarktus) jön létre. A koszorúér-betegek halálát túlnyomó többségben a plakk megrepedésével járó akut koszorúér szindróma okozza.
A koszorúér-betegségek előfordulása
A fejlett ipari országokban a koszorúér-betegség a legfontosabb halálok. Tovább növeli jelentőségét, hogy a középkorúak 20%-át érinti. Míg Nyugat Európában javuló tendencia észlelhető a statisztikában, Kelet- és Közép-Európában sajnos további esetszám növekedés észlelhető.
A koszorúér-betegségek okai
A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között különbséget kell tenni a nem befolyásolható és a befolyásolható rizikófaktorok tekintetében. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, az életkor, és a nem (férfiak veszélyeztetettebbek, azonban a klimax után a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). De jó hír, hogy vannak olyan hajlamosító tényezők, melyek korrigálásáért tehetünk saját magunk is. Ilyenek a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint), magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, mozgáshiány. Ezen kívül néhány laboratóriumi eltérés is utalhat koszorúér-betegség kialakulására való hajlamra. A közhiedelemmel ellentétben a stressz nem független rizikófaktor. A betegség kialakulásában a stressz közvetett módon, a többi rizikófaktoron keresztül játszik szerepet, azaz a stresszben élő ember hajlamos az elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, kevés mozgásra, dohányzásra és ilyenkor könnyebben alakul ki magasvérnyomás-betegség is.
A különböző rizikófaktorok együttes jelenléte nagymértékben emeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Nagy esetszámú nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján manapság kockázatbecslő táblázatok állnak rendelkezésre, melyek segítségével a páciens meglévő rizikófaktorai alapján kiszámítható annak a valószínűsége, hogy 10 éven belül hány százalék annak a lehetősége, hogy koszorúér-betegség kialakul. Magas rizikójú egyének azok, akiknek a 10 éves kockázata meghaladja a 20%-ot, vagy 60 éves korára vetítve meg fogja azt haladni.
A koszorúér-betegségek tünetei
A koszorúér-betegség első tünete 55 százalékban az angina pectoris, 25 százalékban szívinfarktus, és sajnos az esetek 1/5-ében első tünetként a hirtelen szívhalál jelentkezik. Ezért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek kiszűrésének. Az angina pectoris a koszorúserek jelentős szűkületénél jelentkezik. Jellemzően fizikai, vagy pszichés terhelés hatására, rövid ideig tartó mellkasi fájdalom. A fájdalom a nyakba, állkapocsba, karokba (jellemzően bal) sugározhat. Hideg levegő, telt gyomor fokozhatja a fájdalmat. Típusosan a fájdalom nitroglicerin adása után, vagy a fizikai terhelés megszakítására rövid időn belül megszűnik. Az ún. instabil angina ennél súlyosabb kórkép, nyugalomban jelentkező fájdalom, mely egyre gyakoribbá, erőteljesebbé válik és egyre tovább tart a fájdalom, fokozatosan több nitrát adása szükséges a panasz enyhítésére. Ez már tulajdonképpen a szívizominfarktus előszobája. Az esetek 1/5-ében be is következik az infarktus, instabil angina fennállása esetén. Az infarktusnál a tünetek hasonlóak, csak sokkal intenzívebbek lehetnek, a szorító-nyomó jellegű mellkasi fájdalomhoz hányinger, hányás, verejtékezés, nyugtalanság, szorongás, halálfélelem, eszméletvesztés társulhat. Az instabil anginát és az infarktust a koszorúér-plakk megrepedése okozza és azonnali intenzív kezelést igénylő állapotok.
A koszorúér-betegségek diagnózisa
A tipikus mellkasi tünetek valószínűsítik az angina pectorist, azonban, mivel az esetek több, mint felében tünetmentesek a koszorúér szűkületével kapcsolatos események, a rizikófaktorokkal rendelkező betegeket fokozatos figyelemmel kell kísérni. A nyugalomban készült elektrokardiogramm (EKG) infarktust megelőzően nagyon gyakran nem mutat specifikus eltérést. Ezért a terheléses EKG, melyet futószalagon, vagy kerékpáron végeznek, sok esetben rámutathat a koszorúér kritikus szűkületére. A terheléses szívultrahang tapasztalt vizsgáló kezében szintén hatékony diagnosztikus módszer. Ilyenkor fizikai, vagy gyógyszerrel elért terhelés hatására figyelik a kamrák mozgékonyságát szívultrahang segítségével.
A szívizom izotópos vizsgálata nyugalomban és terhelés alatt szintén segítheti a diagnózist, ennek elsősorban azoknál az eseteknél lehet jelentősége, amikor már ismert szívizom-károsodás mellett, további rossz vérellátású területeket keresünk. Ennek a vizsgálatnak a lényege, hogy a szívizomhoz specifikusan kapcsolódó izotóp dúsulását figyelik bizonyos időközönként készített felvételeken. Ahol gyengébb a vérellátás, ezeknek az izotópoknak a jelenléte is csekélyebb mértékű lesz. A koszorúérfestés kapcsán a comb, vagy a kar verőéren keresztül katéter segítségével közvetlenül kontrasztanyaggal festhetők a koszorúerek. Segítségével közvetlenül kirajzolódnak a koszorúér-szűkületek. Ilyenkor manapság akár azonnal lehetőség nyílik a terápiára is. A koszorúereket újabban katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni, nagy felbontású, ún. sokszeletes CT-berendezéssel.
A koszorúér-betegségek kezelése
Az első és legfontosabb a koszorúér-plakkok növekedésének megakadályozása, illetve a már kialakult ateroszklerózis súlyosbodásának meggátlása.
Ha már kialakult a szűkület, mely tüneteket is okoz, a súlyosságtól függően változhat a kezelési stratégia. A stabil angina pectoris akár ambulánsan is ellátható betegség, azonban nagyon fontos, hogy az instabil angina kórházi felvételt, állandó orvosi felügyeletet igénylő állapot.
Az antianginás ellátás lényege, hogy az oxigénellátást javítsuk, ugyanakkor a szív oxigénigényét mérsékeljük. Ennek érdekében végzett gyógyszeres kezelésnek tartalmaznia kell a vérlemezkék összecsapzódása ellen ható szert ilyen az aszpirin és/vagy clopidogrel, melyek esetleges plakkrepedés esetén csökkentik a véralvadék kialakulásának esélyét. Nitrátok értágító hatásuk miatt javítják a szív oxigénellátását, ugyanakkor a szív terhelését is csökkentik. A bétareceptor-blokkolók a szívfrekvencia és a vérnyomás csökkentésével szintén a szívizom oxigénigényét mérséklik. Bizonyos típusú kalciumcsatorna-blokkolók szintén használhatók, de inkább csak kiegészítő terápiaként. A koszorúserek szűkületeinek direkt gyógyítása részben a már említett, diagnosztikus célra is alkalmazott szívkatéterezés kapcsán történhet, melynek során az eret a szűkületnél ballon segítségével megtágítják, és manapság szinte a legtöbb esetben egy "sámfát", fémből készült hálót, ún. stent-et is behelyeznek a kritikus érszakaszra.
A másik lehetőség a szívsebészeti úton történő gyógyítás, mely során a szívsebész a láb vénáiból, vagy a mellkasfalon futó verőerekből készít áthidalást (bypasst), melyeken a vér a szűkületeket megkerülve jut a szívizomhoz. Mivel klasszikus formájában ez a beteg számára jelentős megterheléssel járó műtét (szegycsont átvágása után a mellkasba való hatolás, szív leállítása, a műtét alatt szívmotor és lélegeztető gép használata) az igény nagy, hogy még szélesebb terápiás területet nyerjen a katéteres beavatkozás. A szívsebészeti műtéti technika is folyamatosan fejlődik, hogy a beteg számára kisebb megterhelést és veszélyt hordozó legyen a bypass-műtét (dobogó szíven végzett műtétek, nem a szegycsont átvágásával történő behatolásból). A hüvelykujj szabály az, hogy minél régebben fennálló, a koszorúér-rendszer minél nagyobb részét érintő ateroszklerózisról van szó a katéteres technikák lehetőségei annál korlátozottabbak és annál valószínűbb, hogy a vérellátás helyreállítása csak szívsebészeti módszerekkel lehetséges. Ezért is fontos, hogy az esetleges koszorúér-betegség, még a korai szakban felderítésre kerüljön.
A koszorúér-betegségek megelőzése
Fontos a vérzsírok karbantartása, elhízás elkerülése (férfiakban 94 cm-nél, nőkben 80 cm-nél nagyobb derékbőség mellett már indokolt a testsúly csökkentése), zsír- és koleszterinszegény (koleszterin max. 300 mg/nap), rostokban, tengeri halakban gazdag táplálkozás.
Az összes kalóriabevitel kevesebb, mint 30%-a származzon zsírokból, ezen belül is, a telített zsírsavak (ezek főleg az állati eredetű zsírok) aránya ne haladja meg az összes zsír 1/3-át. Rendszeres testmozgás (heti 4-5 alkalommal 20-30 perces, még kellemes terhelést jelentő, intenzív mozgás), stresszhelyzetek kerülése, illetve hatékony stressz kezelési stratégiák elsajátítása. Már meglévő és ismert társbetegségek karbantartása, legfontosabb ezek közül a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Nagyon fontos a dohányzás elhagyása, és a passzív dohányzás kerülése is!
(Forrás: www.kardiovaszkulariskonszenzus.hu)
Hirtelen fellépő mellkasi panasz esetén mindig gondolni kell valamilyen koszorúér-szűkület talaján kialakult betegségre, ezért minél hamarabb orvosi kivizsgálás javasolt.
Ha ismert angina pectoris betegségünk, de a fájdalom a szokottnál erősebb, vagy a megszokott nitrátdózis befújása esetén sem szűnik, azonnal kérjünk orvosi segítséget!
A cukorbetegség, amellett, hogy a koszorúér-betegség rizikóját kétszeresére növeli, a mellkasi fájdalmat elfedheti, ugyanis a zsigerek beidegzésének károsítása kapcsán, normál esetben, az oxigénhiányra jelentkező fájdalmat kevésbé, vagy egyáltalán nem érzi a cukorbeteg páciens.
A koszorúér-betegség általában együtt jár más ütőerek beszűkülésével vagy elzáródásával járó betegségekkel (pl. nyaki- vagy lábverőér-szűkület). Emiatt amennyiben az egyik ütőérrendszeren bizonyítást nyer a betegség, tanácsos a többi kritikus érterületet is megvizsgálni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-4 °C
Nyugat, északnyugat felől változó vastagságú felhősávok sodródnak fölénk, de emellett is előfordulnak derültebb körzetek, elsősorban a Tiszántúlon. Csapadék nem várható. Az északkeleti, keleti vidékeken helyenként zúzmarás köd képződhet. A déli szél az ország déli és nyugati részén ismét erőre kap, hajnalban már több helyen is megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -6 és 0 fok között várható, de a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. A Dunántúlon már este, késő este beállhat a minimum. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
