Mi a láb- és körömgomba?
A láb gombás fertőzése az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati panasz. Fonalas, sarjadzó vagy penészgombák okozhatják. Legtöbbször a lábujjak között, a talpon jelentkezik hámló, viszkető, hólyagos kiütések formájában. Súlyosabb esetekben átterjedhet a körmökre is, illetve feltűnhet a test egyéb hajlataiban, hónaljban, combtőnél is. Megelőzni egyszerűbb, a kezelése olykor igen hosszadalmas és a fertőzés hajlamos a kiújulásra.
Tünetek
A láb- és körömgomba előfordulása
A lábgombásodás népbetegségnek számít, a statisztikák szerint a magyar lakosság több mint fele, körülbelül 54 százaléka szenved valamilyen fokban ettől a kellemetlenségtől. Világszerte ismert, de különösen a mérsékelt és a meleg éghajlati övön egyre gyakoribb. Gyermek- és felnőtt közösségekben, sportolók között, közös zuhanyzók, uszodák látogatói, illetve egy-egy család tagjai között gyorsan terjed.
A láb- és körömgomba okai
A láb gombás fertőzésének okozója lehet fonalas gomba, penész-, illetve sarjadzó gomba. Ezek - többnyire az Epidermophyton és a Trichophyton fajok - a bőr felső, általában elhalt részein telepszenek meg, felületi fertőzést okozva a bőrt és az ún. bőrfüggelékeket (szőr, haj, köröm) betegítik meg. E fajok leggyakrabban a lábujjak közötti nedves területeken élnek és tenyésznek, és a fertőzött terület hámsérülései gyakran baktériumokkal is felülfertőződnek. A gombásodásra hajlamosít a gyenge immunrendszer, a cukorbetegség és az immunszupresszáló (immunrendszert gátló) kezelés.
A bőr- és a körömgombásodás egyike a civilizációs ártalmaknak, hiszen a múlt században terjedtek el a szorosan zárt, nem szellőző műanyag cipők, a műszálas harisnyák, zoknik, amelyek kedvező feltételeket, nedves, sötét, meleg életteret biztosítottak e gombafajoknak. Bizonyos betegségek is (cukorbetegség, AIDS), amelyek meggyengítik az immunrendszert, a XX. században váltak világméretűvé, és hozzájárult e fertőzés terjedéséhez a minden társadalmi réteg számára elérhető fürdőkultúra, a strandok, uszodák divatja is. Cukorbetegség esetén a keringés is érintett (a romló véráramlás és a fokozódó érelmeszesedés miatt). A higiénés szokások megváltozása a sok jó mellett túlzásokat is hozott: a túl gyakori, lúgos tisztálkodó-szerekkel végzett fürdés, zuhanyozás meggyengíti a szervezet természetes védőrendszerét, kiszárítja a bőrt, az apró sérüléseken keresztül szabad utat engedve a fertőző gombák behatolásának, megtelepedésének. A gomba spórái által a fertőzés hamar továbberjed beteg környezetében.
A láb- és körömgomba tünetei
A gombás fertőzés tünetei lehetnek egészen enyhék (kipirosodás, hámlás) vagy erősebbek: fájdalmas, viszkető kiütések, nedvedző, mélyen berepedt, baktériumokkal felülfertőzött sebek.
Ha a köröm is fertőzött, akkor megvastagszik, elszíneződik, sárgássá, belső anyaga morzsalékossá válik. Ha a fertőzést sarjadzó gombák okozzák, akkor a fertőzés a körömágy felől indul, ha pedig fonalas gombák, akkor a köröm felső része felől sárgásan elszíneződik, megvastagodik. A penészgombák sötét elszíneződést okoznak.
Gyakran a lábujjak közeiből a láb egyéb felületeire és a talpra is átterjed a fertőzés. A talpon száraz, pikkelyes hámlás, illetve gyulladt, vörös bőr formájában jelentkezik.
A láb- és körömgombásodás folyományaként ekcéma is kialakulhat, amely a kézre is átterjedhet. Igen gyakran a testhajlatokban, combtőnél, mell alatt, illetve a farvágásban alakul ki újabb gombás fertőzés. Ha bakteriális fertőzés is súlyosbítja, szövődményeként orbánc, bőrgennyedés, érgyulladás léphet fel
A láb- és körömgomba diagnózisa
A jellegzetes tünetek alapján a diagnózis felállításához elegendő a fizikális vizsgálat is: a 3., 4., 5. lábujj-közökben szabad szemmel, esetleg kézi nagyító használatával jól láthatók a felmaródások, berepedések, egyéb hámsérülések. Előfordulhat, hogy - például a kezelésre rosszul reagáló felülfertőzés esetén - a hámsérülések, illetve a megbetegedett köröm morzsalékos kaparékából, a célzott kezelés érdekében gomba- és baktériumtenyésztés válik szükségessé. Visszatérő, súlyos fertőzések esetén a bőrgyógyász laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázza a háttérben meghúzódó, hajlamosító tényezőket, egyéb, súlyosbító betegségeket, például allergiát, vérellátási zavart, cukorbetegséget.
A láb- és körömgomba kezelése
A gombás fertőzések nagyobb része (az enyhébb esetek) a gyógyszertárakban vény nélkül kapható gombaellenes szerekkel (krémekkel, spraykkel, ecsetelő szerekkel, hintőporral) általában hatékonyan gyógyítható. Ezeket a tisztálkodás után gondosan szárazra törölt bőrfelületen naponta kétszer kell alkalmazni. A gyógyulást gyorsítja, ha a lábujjakat gézcsíkokkal elválasztják egymástól. A kezelés időtartama a fertőzés súlyosságától függ, de fontos tudnivaló, hogy a tünetek elmúlta után is legalább 8-10 napig alkalmazni kell a gombaellenes szereket, mivel, ha túl korán hagyják abba, a fertőzés könnyen kiújulhat. Súlyosabb esetben, ha a beteg állapota egy-két héten belül nem javul, bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki radikálisabb gombaellenes szereket ír fel, és általában a külsőleg alkalmazott és a szájon át szedhető gombaellenes szerek kombinációját rendeli. Ha a panaszok hosszabb ideig fennállnak (pl. cukorbetegség esetén), célszerű a lábbelik rendszeres fertőtlenítése: erre a célra a formalin 10-20 százalékos oldatát ajánlják. Ebből kéthetenként egy kis vattadarabra öntve kell a cipőbe tenni, légmentesen lezárni és lehetőleg egy napon át benne hagyni. Fontos: a cipőket a formalinos fertőtlenítés után legalább 2 napig szabad levegőn szellőztetni kell!
Ha a fertőzés már a körömre is kiterjed, nem várható gyors gyógyulás: a megbetegedett köröm csak az új növekedésének ütemében tehető gombamentessé, akár 9-12 hónapig is eltarthat, míg "kicserélődik". A szájon át szedhető gyógyszerek egy részét nem kell addig szedni, amíg a teljes lenövés meg nem történik, mert a megfelelő dózis bevétele után még hosszabb ideig hatnak.
A láb- és körömgomba megelőzése
A lábhigiéné megőrzésének legfontosabb mozzanata a naponkénti lábmosás, ami után gondosan szárazra kell törölni a lábujjak közeit is. Jó, ha a nedves lábat törlés után még hajszárítóval is megszárítjuk. Segít a gombás fertőzés megelőzésében a természetes alapanyagokból (gyapjú, pamut) készült, jó nedvszívó képességű zokni, a jól szellőző, jól karbantartott bőrcipő a műszálas zokni, illetve a hamar befülledő műanyag lábbelik helyett. Az óvintézkedésekhez tartozik fürdőkben, strandon, közös zuhanyzókban mezítlábasság helyett a saját műanyag papucs használata, melyet időnként fertőtleníteni kell. Hasonlóképpen a családok közösen használt törölközőit, ágyneműit, körömvágó ollóit, stb. is kell fertőtleníteni: a textíliák magas hőmérsékletű, lehetőleg főzőmosással, az egyéb eszközök pedig hypos (hypo-klóros sav oldatos) lemosással fertőtleníthetők.
Itt említendő meg, hogy használt lábbelit vagy akár közeli családtag cipőjét sem célszerű viselni. A szőnyegpadló és a vendégpapucs ugyancsak jó közvetítője lehet a lábgombának.
A megelőzéshez tartozik, hogy a száraz bőrűek a hámsérülések megelőzésére használjanak hidratáló, illetve zsíros krémet.