Mérgezések : Ólommérgezés
A mérgezések számtalan szempont alapján csoportosíthatók. Leggyakrabban a keletkezési ok szerint, így lehet szándékos és véletlen. A szándékos mérgezések öngyilkossági vagy gyilkossági szándékkal történnek, előbbi esetben főleg gyógyszer, míg utóbbiban színéről, szagáról, ízéről fel nem ismerhető mérget használnak. A véletlen mérgezések többsége túladagolásból, illetve ételmérgezésből adódik. Egészségügyi szempontból súlyosságuk szerint érdemes különbséget tenni. A mérgezések harmadik, leggyakoribb szempont szerinti csoportosítása az időbeli kifejlődésük alapján lehetséges. Az ide tartozó három csoport közül a heveny vagy akut mérgezést gyors kifejlődés jellemzi. A félheveny mérgezés több nap alatt fejlődik ki, míg a krónikus mérgezés tünetei hónapok vagy akár évek elteltével jelentkeznek.
Ólommérgezés tünetei és kezelése
Mi az ólommérgezés?
Az ólomnak a szervezet működésében semmiféle szerepe nincs, emiatt ideális szintje nulla lenne. Viszont a környezetünkben rengeteg az ólomemisszói, emiatt ez a nehézfém bejut a szervezetbe. Mérgezést ez persze még nem okoz, arról csak egy bizonyos vérszint fölött beszélünk. Ennek mértéke más a gyerekeknél és a felnőtteknél. Előbbiek sokkal érzékenyebbek, náluk általában 15 mikrogramm/liternél beszélünk mérgezésről, míg a felnőtteknél 40 mikrogramm/liter szokott a határ lenni.
Tünetek
Az ólommérgezés előfordulása és okai
A klasszikus ólommérgezés ma elég ritka: Magyarországon évente csak 10-20 ilyen eset van, ipari ólommérgezések, élelmiszerbotrányok csak korábban voltak. Utóbbira példa, amikor a pirospaprikát szennyezték ólomtartalmú vörös festékkel, ami ólommérgezést okozott.
Mai előfordulásra jó példa lehet a régi hidak pucolása, tisztítása: ezeket korábban ólomtartalmú festékkel festették, ma pedig homokfúvással tisztítják. Ha ezt a munkát nem megfelelő eszközökkel és védőfelszereléssel végzik, könnyen ólommérgezést kaphat a dolgozó. Olyan betegek is vannak, akik azért lesznek mérgezettek, mert akkumulátorokkal dolgoznak, azokat szerelik szét. Ezek ólomtartalmúak, miattuk szintén bekerülhet a szervezetbe ez a nehézfém. Az ólomüveggel dolgozó szakemberek szintén érintettek lehetnek, ha nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. Ilyen esetekben az ólom jellemzően a szennyezett kézről, szájon át jut be a szervezetbe. Az előbbiekből látszik, hogy ma ólommérgezés inkább csak foglalkozásköri ártalomként, a védőfelszerelés nem megfelelő használata miatt fordul elő. Van példa arra is, hogy a mérgezés lőtéren történik, az ólomsörétek miatt. Az ilyesmi nem azokat érinti, akik havonta egyszer-kétszer lejárnak lőni, hanem azokat, akik ott dolgoznak, naponta ki vannak téve az ólomexpozíciónak.
Mivel azólommérgezés jelentésköteles, a munkahelyi ólommérgezés okait mindig föltárják. Ennek során szokott kiderülni az, hogy egy-egy helyen esetleg többen is érintettek, csak éppen tünetek még nem mindenkinél jelentkeztek. Gyerekeknél ólommérgezés akkor is előfordulhat, ha a kicsi ólomkatonával játszik, azt lenyeli, esetleg apja horgászfelszereléséből csen el és nyel le ólomsúlyokat. Ugyanez függönynehezékkel is történhet.
Van arra is példa, amikor valaki rendszeresen olyan köcsögökből iszik, amelynek festéséhez anno ólomfestéket használtak. Léteznek ilyen teáskannák is, külföldi utakról ilyesmit is sokan hoznak haza.
Az ólommérgezés diagnózisa
Az ólommérgezés diagnózisának felállítása vér és vizeletvizsgálattal történik. Ha gyerekről van szó, és fölmerül annak gyanúja, hogy a mérgezést lenyelt ólomtárgy okozhatja, mindenképpen érdemes röntgent vagy ultrahangot készíttetni. Ezekkel ki lehet mutatni a szervezetben lévő idegentestet. Mivel az ólom szeret a csontban lerakódni, a gyerekek röntgenképén az úgynevezett világító csont is tipikus diagnosztikai jel: ilyenkor a csontok növekedési zónája jelentősen elüt a többi területtől amiatt, mert abban gyűlik össze az ólom. Ilyenkor ez a vizsgálat minden egyéb nélkül is egyértelművé teszi a diagnózist. Vérvizsgálatra persze ilyenkor is szükség van, de inkább csak azért, mert a kelátképző terápiát az alapján lehet meghatározni, beállítani.
Az ólommérgezés tünetei, kórlefolyása
A ólommérgezés sokszor lassan alakul ki, akár több hét, több hónap is eltelhet, mire a szervezet fokozatosan telítődik ólommal. Ha gyerek nyel le ólomkatonát, horgászólmot vagy függönynehezéket, akkor az akutan nem okoz semmilyen problémát. Az atipikus tünetek jellemzően egy hét, tíz nap után jelentkeznek. Ez idő alatt az ólomtárgy a szervezetből nem tud távozni, mert nagy a fajsúlya, emiatt a bélműködés, a bélperisztaltika nem bír el vele. Azaz míg például egy lenyelt pénzérme a széklettel kikerül a szervezetből, addig az ólomkatona nem. A kicsik gyakran szólni sem mernek a szülőknek, így azok a balesetről tudomást sem szereznek. Csak akkor fognak gyanút, amikor picivel később jelentkeznek a tünetek. Ilyen az enyhe hasfájás, a gyengeség, a sápadtság és a fáradtság. Persze ezek eléggé atipikus tünetek, így panasz okát kitalálni nem egyszerű.
A atipikus tünetek miatt a mérgezést felnőttkorban sem feltétélen fedezik fel azonnal: van példa arra is, hogy valakit az ólommérgezésre jellemző hasi kólika miatt - ami egy hasi fájdalom - megoperálnak, mert akut hasi katasztrófának gondolják. Az előbbiek mellett az ólommérgezésnek jellemző tünete a vérszegénység is. Az ólom a fogínyen is megjelenik, ezt hívják ólomszegélynek. Klasszikus tünetnek számítanak az idegrendszeri bénulások is. Ilyen például az a radiális idegbénulás, ami miatt a kézfej lógni kezd. Maga az ólom mindig a mennyiségtől függően okoz tüneteket: nagy dózisnál a tünetek hamarabb jelentkeznek, súlyosabbak lehetnek. Ha a mérgezést nem fedezik fel, a panaszok egy idő után nagyon súlyossá válhatnak, akár eszméletvesztés is kialakulhat. Ha valaki erős ólomvegyületekkel mérgezi magát - ilyen például az ólom-tetraetil, ami nagyon súlyos és gyors lefolyású mérgezést okoz -, halál is bekövetkezhet.
Az ólommérgezés kezelése
Ha valaki ólomtárgyat nyelt le, akkor azt ki kell szedni az emésztőrendszeréből, aminek módja szinte mindig a has felvágásával járó operáció. Ezt speciális terápia követi, lévén a tárgy eltávolítása csak az "ólomutánpótlás" megszüntetését jelenti, a már szervezetbe került ólom eltávolítását nem. Utóbbit mindig speciális, úgynevezett kelátképző gyógyszerekkel lehet kivezetni a szervezetből, a nehézfémet csak ezek képesek mobilizálni. Ezt a terápiát akár több hónapon át fenn kell tartani. Gyerekeknél a kelátképző terápiát sokkal alacsonyabb ólomszintnél el kell kezdeni.
Az ólommérgezés gyógyulási esélyei
Az ólommérgezés kelátképző gyógyszerekkel nagyon jól gyógyítható. Az ólom természetes módon a szervezetből nem kerül ki, elraktározódik, fölhalmozódik a csontokban, vörös vérsejtekben.
Az ólommérgezés megelőzése
A megelőzés módja a munkavédelmi szabályok betartása, a védőfelszerelések viselése. A gyerekeket nem szerencsés kisebb ólomtárgyak közelében hagyni. Az élelmiszerbiztonsági lánc ma már jó, arra nem kell számítani, hogy a megbízható forrásból beszerzett pirospaprika ólmot tartalmazna.
Az ólommérgezés szövődményei
A tartós ólommérgezés analgetikus nefropátiát okoz, ami a húgysav kiválasztásának zavarához, és így köszvényhez vezet. Ugyancsak okozhat olyan idegrendszeri károsodást, ami nem feltétlen gyógyul nyom nélkül. Ilyenkor perifériás bénulások, idegrendszeri elfajulások, memóriazavarok maradhatnak vissza. Erre Európában ma már nem nagyon van példa, a kontinensen ilyesmi csak régebben fordult elő, amikor még működtek klasszikus ólombányák. Magyarországon ilyen bánya régebben sem volt.
Sok híres ólommérgezett is van, ilyen például Michelangelo, aki boroskancsó miatt lett érintett. Ennek hátterében az áll, hogy régen a gazdag emberek ólom- és ónkacsókban tárolták a bort, a festő élelmezéséről és itatásáról pedig tehetős megrendelői gondoskodtak. A festőnek emiatt lett ólom okozta köszvénye is. Megesett vele az is, hogy a mérgezés miatt leállt a veseműködése. A festő tünetei Raffaello Santi Athéni iskola című freskóján jól láthatóak: ezen Michelangelo is szerepel, egyik térdén pedig jól megfigyelhető a nagy ízületi köszvény.
Híres ólommérgezett volt Beethoven, vélhetően ő is a boroskancsók miatt, ahogyan Georg Friedrich Händel is. Hasonló mérgezések régen csak a felsőbb körökben fordultak elő, lévén a köznép nem tartotta ilyen kancsókban a bort.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Zacher Gábor toxikológusnak, a Honvédkórház főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
