Száj- és fogászati rendellenességek : Parodontózis
A szájüreg a fogakkal és a hozzájuk tartozó nyálmirigyekkel az emésztőrendszer első részét alkotja. Nem megfelelő működése, vagy betegségei a tápcsatorna és az emésztőrendszer különböző megbetegedéseihez, zavaraihoz vezethetnek. A fogszuvasodás mára népbetegségnek tekinthető, egyike a világ leggyakoribb betegségeinek. A fogak romlásából (is) adódóan csökkenhet a rágóképesség, amely korlátozza a táplálékfelvételt, gátolja az élelmiszerek felaprózását. Emiatt a nyálenzimek aktivitása is csökken, a gyomor-bél traktusba emésztetlen, illetve a fontos tápanyagokat nem tartalmazó pépes ételek jutnak, amelyek könnyen okozhatnak gyomor- és bélpanaszokat, sőt komolyabb elváltozásokat (fogyás, fizikai gyengeség) is.
Parodontózis tünetei és kezelése
Mi a parodontózis?
A fogágy a fogaknak az állkapocscsontokhoz való rögzítését szolgáló apparátus. Részei a fogíny (gingiva), a fogmeder, annak csonthártyája, a foggyökér gyökérhártyája (periodontium), mely kötőszövetes hártya rugalmasan rögzíti a fogat a csontmederben és a foggyökeret kívülről borító cementállomány.
Tünetek
A fogágy betegségeit összefoglaló néven helyesen parodontopátiáknak hívják. (A parodontium szó a fogágy orvosi neve.)
Ennél súlyosabb gyulladásos betegség a fogágy-gyulladás (parodontitis), amit a parodontózissal, a fogínysorvadással szoktak keverni.
A parodontózis (fogínysorvadás) a fogíny gyulladása nyomán, de általában annak lezajlása után kialakuló degeneratív fogágy-betegség, melynek következtében a fogíny lassan visszahúzódik a fognyakról. Végső soron a fogak kilazulásához, majd kihullásához, illetve ezt megelőzendő kihúzásához vezet.
A parodontózis előfordulása
A fogágy-betegségek már egész kiskorban viszonylag gyakran jelentkeznek. A 4-13 éves gyermekeket az ínygyulladás (gingivitis) sújtja, ami az emberi szervezet egyik leggyakrabban előforduló gyulladása. Kamaszkorban és várandósság idején csaknem a népesség felénél jelentkezik valamilyen íny- és ennek folyományaként fogágy-gyulladás. Helyes fogápolás mellett azonban maradandó károsodás nélkül gyógyul.
A fogágybetegségek előfordulási aránya a korral fokozatosan nő, de nagyjából 35 éves korig ez csaknem kizárólag a rossz szájápolás következménye.
Idősebb korban aztán megnövekszik a sorvadásos és fogvesztéssel járó parodontopátiák előfordulása. A hatvan év fölöttiek fogainak harmadát érintik, főként az alsó és fölső metszőfogakat és az első kis őrlőket veszélyeztetik.
Végső soron elmondható, hogy a népesség 70-80 százaléka valamely életkorban szemben találja magát a fogágybetegségek valamelyikével.
A parodontózis okai
A gyulladásos parodontopátiák közvetlen okozói az eltávolítatlan lepedék és fogkő baktériumflórájában megtalálható cukorbontó, illetve savtermelő, úgynevezett plakkbaktériumok. A szájban élő csaknem félezer baktériumfaj közül csak néhány valóban kórokozó és tartozik közéjük: főként actinomyces, streptococcus, veilonella, fusobaktérium és spirochéta fajok, amelyek a fognyak irányából teszik gyulladásossá az ínyt, s ezek is csak bizonyos társulásokban válnak veszélyessé az ínyre.
(Itt megjegyzendő, hogy bár létezik foggyökércsúcstól kiinduló, ún. apikális fogágy-gyulladás is (ennek oka a fogbél és az ideg elhalása, gyógymódja pedig a gyökérkezelés, gyökércsúcs-eltávolítás, illetve foghúzás), most csak a marginális, vagyis a fogíny-szélről kiinduló parodontitisszel foglalkozunk.)
Helytelen fogápolás mellett eredendően egészséges, ellenálló fogzománcú és fogszövetű embereknek is okozhatnak gondot ezek a kórokozók.
A parodontózis-hajlamot fokozhatják - különösen nőknél - bizonyos hormonális változások, egyes betegségek (diabétesz, anyagcsere-betegségek, az immunrendszer gyengesége, fertőzések) és a helytelen, szénhidrátban nagyon gazdag és rendszertelen táplálkozás is.
Az örökletes tényezők (szöveti felépítésünk, az állkapocs alakja, fogsor szabályossága) mellett és azzal összefüggésben kiemelkedő szerepe van a fogak és az íny egészségtelen terhelésének. Az anatómiai adottságokon túl ez adódhat az éjszakai fogcsikorgatásból vagy a szabályozatlan fogakkal történő, illetve nem kielégítő rágásból.
Terhességi ínygyulladás kialakulásának egyik oka természetesen a másállapottal járó hormonális változás, de nem törvényszerű, hogy az anya fogazata elromlik terhesség alatt. Bár a magzat fejlődése elvonhat az anya szervezetéből ásványi anyagokat, a fő ok megfelelő kalcium- és fluorid-ellátás mellett mégiscsak a helytelen szájhigiéné. A szülés után a problémák rendszerint megszűnnek. Addig is enyhén masszírozva, különös gonddal kell fogat mosni, és gyakrabban kell felkeresni a fogorvost ellenőrzés céljából.
További hajlamosító tényezők a kezeletlen fogszuvasodás, a nyitott szájjal való lélegzés, természetesen minden immunrendszeri gyengeség, a kiegyensúlyozatlan, s főként C- és E-vitamin-hiányos táplálkozás, sőt legújabban az ajak- és nyelv-piercing is megjelent a fogíny ellenségeinek sorában.
A stressz, az alkoholfogyasztás és dohányzás szintén kedvezőtlenül befolyásolják a fogágy-betegségeket.
A parodontózis diagnózisa
A diagnózis megállapítása előtt a beteget részletesen kikérdezik fogápolási szokásairól, majd az észlelt tünetekről: milyen elváltozásokat észlelt az ínyén, mióta gyulladt vagy vérzékeny az ínye stb. A fogorvos szemügyre veszi az ínyt, megvizsgálja a foglepedéket.
A foglazulás röntgennel már akkor kimutatható, amikor fizikális vizsgálattal még nem észlelhető, azaz, amikor a fog még nem mozog. A röntgenfelvételen jól látszik a fog csontszövetének károsodása az íny alatt.
A folyamat előrehaladottságáról röntgennel és speciális ínyszonda segítségével lehet tájékozódni. A szondával a fog és íny közötti résbe behatolva megállapítható a gyulladás elhelyezkedése, mélysége (tasakmélység-mérés), súlyossága, a csontveszteség mértéke. Szükség esetén a tasakokból vett mintából kitenyésztik a baktériumokat.
Ha a fogak már meglazultak, a fogszövet csontállományát is megvizsgálják.
Végül megállapítják, hogy milyen fokú parodontopátiáról van szó, milyen kezelést érdemes alkalmazni, és hogy érdemes-e a fog a megtartásra.
Szükség esetén javaslatot tesz az orvos a fogászati problémához hozzájáruló vagy azt kiváltó egyéb, általában anyagcsere-betegségek kivizsgálására és kezelésére.
A parodontózis tünetei, kórlefolyása
A parodontopátiák több mint 90%-a gyulladásos betegség, felosztásuk a kórokozó baktériumok és azon életkor alapján is szokás, amelyekben tipikusan megjelennek.
A fogíny és a fognyaki tájék érzékenysége intő jelek lehetnek. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert hajlamosak vagyunk az érzékeny területet megkímélni a tisztításnál, ami csak növeli a betegség kialakulásának esélyét. A helytelenül tisztított fogakon képződő lepedékben és az eltávolítatlan fogkő területén elszaporodó baktériumok anyagcsere-termékei gyulladáskeltőek.
A folyamat kezdetén, ha a fognyaknál egészséges állapotban teljesen szorosan tapadó ínyszél áldozatul esik a baktériumok támadásának, elhúzódik a fogtól, további teret engedve a baktériumoknak. A fogmedret borító nyálkahártya megduzzad, a fogak közelében élénkpiros színű lesz, érintésre - fogmosáskor, kemény ételek fogyasztásakor - fájdalmas, vérzik. Ezzel kialakulnak a fogíny-gyulladás (gingivitis) jellegzetes tünetei.
Gyerekeknél és fiatalkorban a hónapokon át fennálló ínygyulladás is tud maradandó nyomok nélkül gyógyulni, felnőttkorban azonban a hosszan tartó fogíny-gyulladás megtámadhatja az állkapocs csontállományát, a gyökérhártyát és a cementet is.
A gyulladt íny elemelkedik a fognyaktól, a résben megtelepedő baktériumok közvetlenül is termelnek olyan anyagokat, például agresszív savakat, melyek megtámadják a környezetükben lévő szöveteket, másrészt jelenlétükre a szervezet immunrendszere is működésbe lép. Az immunrendszeri sejtek (neutrofil granulociták, és makrofágok) megtámadják a baktériumokat és olyan enzimeket (exotoxin) bocsátanak ki, melyek a baktériumok elpusztítását hivatottak elvégezni, de ezzel egy időben a saját sejtek és szövetek is károsodnak, és végső soron a saját kötő- és támasztószövet (csontszövet) pusztulását is okozzák. A betegség krónikus formája tünet nélkül, alattomosan kezdődik, és csak az orvosi vizsgálat bukkan nyomára. Máskor gennyesedéssel hívja föl magára a figyelmet.
Érdemes odafigyelni a fognyak melletti, baktériumokkal (esetleg ételdarabokkal telt) fogíny-tasakokból áradó kellemetlen szájszagra is, amit az érintett nem mindig érez. Néha véres, gennyes váladék is ürülhet belőle. A tasak kialakulása már csontveszteségre utal.
A lepedékkel és a nyállal bekerült baktériumok tovább bontják a csontot, következménye a fog lazulása. A gyulladás a fog gyökere mentén terjed, és krónikussá válik, súlyos esetben fogágy-gyulladáshoz (parodontitis) vezet.
Parodontózisról már akkor beszélünk, amikor a gyulladást követően - tehát immár látható gyulladás nélkül - a fogíny visszahúzódik a fogról. Ez a fogak kilazulásának közvetlen oka. Közben a foggyökér csontállománya is zsugorodni kezd. Az ínyen résszerű behúzódások, illetve az ínyszélek megduzzadása miatti rések keletkeznek, utóbbiak a romló rágáskép jelei. Késői tünetként a fogak megmozdulnak, kilazulnak, eltolódnak a helyükről. Sajnos akkor, ha a gyulladás fájdalommentesen zajlik, ez lehet az első tünete a betegségnek, és röviddel ezután a fogak kieshetnek.
A parodontózis kezelése
A kezelés célja a fogak megtartása és lehetőleg az íny eredeti állapotának helyreállítása, a fogak megfelelő tisztíthatóságának biztosítása.
- Az első lépés a professzionális fogtisztítás, melynek során teljesen, a fogközökből is eltávolítják a fogkövet. Sokszor a fogkő-eltávolítás elegendőnek bizonyul és megszűnnek az ínypanaszok. A kezelés részeként szükség van az otthoni fogápolás megbeszélésére, a pácienst megtanítják a helyes szájápolásra. A kezelés első szakaszához tartozik a hibás tömések és pótlások javítása, cseréje, mert ezek mind bújóhelyei lehetnek a gyulladáskeltő baktériumoknak.
Új pótlások és protézisek elkészítése rendszerint az íny kezelése után következik. Fogszabályozásis szükséges lehet a fogíny egészségének helyreállításához, mivel a szabálytalanul álló vagy torlódott fogak sokszor nehezen elérhetők és nehezen tisztíthatók. Ezek megtervezése is a tényeleges kezelés előkészítéséhez tartozik, kivitelezésük elhúzódó, a kezelés idejéhez igazodik. - Ha a panaszok nem szűnnek, második lépésként mérlegelni kell további konzervatív (speciális fogkrémek, fognyaki ecsetelők, fognyaki tömések) vagy sebészi beavatkozások alkalmazását. Amennyiben nem túl agresszív parodontopátiás folyamatról van szó - erről a röntgenkép adhat felvilágosítást -, az orvos megfelelő kézi eszközzel, ultrahangos vagy lézeres készülékkel kitisztítja és fertőtleníti a fogtasakokat, lecsiszolja a gyökérfelszín egyenetlenségeit, amelyek elősegíthetnék a plakkbaktériumok megtelepedését. Ez az ún. zárt küret kezelés helyi érzéstelenítésben zajlik. Célja a fogínytasakok eltüntetése, vagy legalábbis, hogy minél kisebbek legyenek. A kezelés során az íny vérezhet, utána néhány napig érzékeny. Az eljárás eredményessége két-három hét elteltével ellenőrizendő, és többször is megismételhető. Hatékonyságát sem alá- sem túlbecsülni nem szabad, a kiújulással sajnos számolni kell.
Amennyiben a gyulladás a foggyökér mentén agresszívnak tűnik, illetve mélyre is kiterjedt, a foggyökeret is megtisztítják a fogkőtől, és megkísérlik fertőtleníteni a területet, eltávolítják a plakkbaktériumokat. Ez már sebészeti beavatkozáshoz, melyhez a 6 mm-nél mélyebb és viszonylag régen fennálló, szondával már feltárhatatlan ínytasakok esetében folyamodnak. Ilyenkor ún. nyílt küretet alkalmaznak: a fogíny felső részét eltávolítják a fogtól, ezáltal jobban hozzáférnek a foggyökérhez és a tasakokhoz. A tasakok mélyét kitisztítják, eltávolítják a fertőzött és sérült szövetrészeket, majd szükség esetén csontpótlás elkészítése után eredeti vagy jobb hozzáférést biztosító helyzetben varrással zárják az ínyt. E beavatkozás hatékony ugyan, de a fognyak ezt követően sokkal a lezárt íny fölé kerül, emiatt érzékeny, és esztétikailag sem a legmegfelelőbb. Valószínűleg azonban ennyit megér a fog megtartása.
Számosplasztikai sebészeti megoldás is ismert még - sérült ínydarab kimetszése, ínyáthelyező műtét, csontplasztikai megoldások. - Meglazult fogak esetén sem kell a legrosszabbra gondolni, számos lehetőség van a fogak rögzítésére:
- Egyik megoldás a meglévő fogak sínezése: a fogak hátsó felszínét úgy alakítják, hogy azután fényre keményedő anyaggal sínszerűen össze lehessen őket fogni.
- Egy-egy meglazult fogat úgy is meg lehet tartani, hogy a mozgó és a vele szomszédos, lecsiszolt fogra egybeöntött koronát helyeznek.
A rögzített fogak még több évtizedre megőrizhetők, nyugodtan lehet rajtuk rágni. A kilazult fogak csontpótló anyagokkal is rögzíthetők. Az eljárás érzéstelenítésben történő, műtéti beavatkozás. - Bizonyos esetekben érdemes a legújabb szöveti regenerációs technikákkal próbálkozni. Ilyenkor a fogágy megfelelő helyére sebészileg speciális membránt (teflonmembránt) vagy kicsiny lapot helyeznek, amelyekbe a fogrögzítő készülék szövetei belenőve helyreállíthatják a fog stabilitását, majd a beültetett szövetbarát anyag magától felszívódik (Guided Tissue Regeneration, GTR).
- Hasonló módon különleges technikával (Guided Bone Regeneration, GBR) a hiányzó csontszövet is pótolható.
- A plakkbaktériumok eltávolítására és a plakk-képződés megelőzésére különböző fertőtlenítő (klórhexidin-diglukonát, hidrogén-peroxid stb.) oldatokkal való öblögetést szoktak javasolni. Néha szükségesnek látszik a
- plakkbaktériumok
- kitenyésztése és meghatározása, mivel a tapasztalat szerint különböző baktériumközösségek alakulnak ki a szájban és eltérő agresszivitással intézik ínypusztító támadásaikat, ami miatt szükség lehet megfelelően megválasztott antibiotikum alkalmazása. Ezt többnyire helyileg, kenőcs vagy ecsetelő formájában vetik be, és csak nagyon ritkán tabletták formájában.
- Ha a kezelés sikeres, akkor helyreállhat a foggyökeret körülvevő és rögzítő kötőszövetes szerkezet, és a fog megmenekülhet. Arra azonban számítani kell, hogy a gyulladás hajlamos nyomban kiújulni, amint elhanyagolják a körültekintő fog- és szájápolást. Ezért az utókezelés éppoly fontos. A kezelést követően háromhavonta, de legalább félévente szükséges a fogorvosi ellenőrzés és a speciális fogtisztítás, fogkő-eltávolítás.
A parodontózis gyógyulási esélyei
Sajnos az elhanyagolt ínybetegség sokszor végződik a fogak kihullásával. Csak akkor van jó esély az íny egészségének helyreállítására és a fogak megmentésére, ha idejében kezdik meg a kezelést. Ezért fogíny-gyulladással ne várja meg, amíg a gyulladás krónikussá válik, hanem már az első panaszok jelentkezésekor forduljon fogorvoshoz!
Rendszerint azonban nem sikerül a foggyökeret körülvevő kötőszövetes struktúra tökéletes helyreállítása, tehát ezután már mindig fokozott figyelemmel kell tisztítani és gondozni a fognyak és íny találkozásának helyét, hogy a gyulladás ne újuljon ki. Gyógyult parodontózist követően elengedhetetlen a már említett rendszeres orvosi kontroll.
A parodontózis megelőzése
A fogágy-betegségek és a fogak elvesztésének megelőzésben egyértelműen a helyes szájápolás a döntő. Sajnos a betegség kialakulását nem sikerül mindig megakadályozni, de a folyamatok lassításában jó eredményeket lehet elérni. A helyes fogmosás, szájöblítés, fogselyem-használat mellett elengedhetetlen a rendszeres fogorvosi ellenőrzés.
Ha parodontopátiával fordul fogszakorvoshoz, a hormontartalmú gyógyszerek szedéséről tájékoztatni kell. A modern fogászati repertoárban fellelhető különböző technikák és eszközök állnak rendelkezésre (ultrahangos, lézeres kezelés stb.), melyek közül az egyes fogorvosi rendelők mást és mást alkalmaznak előszeretettel. A legnagyobb felszereltséggel és tapasztalattal a kifejezetten parodontológiával foglalkozó fogszakorvosok rendelkeznek.
A legújabb fogorvosi technikák ugyan bámulatos eredménnyel kecsegtetnek, és segítségükkel sok korábban halálra ítélt fog megmenthető, meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek az eljárások rendkívül hosszadalmasak és költségesek, a betegtől is sok türelmet és kitartást igényelnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
