Gyermekgyógyászat : Szamárköhögés
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Szamárköhögés tünetei és kezelése
Mi a szamárköhögés?
A szamárköhögés tágabban értelmezve - különböző kórokozók által okozott - tünetegyüttes (szindróma), amelyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemez.
Tünetek
Az életet veszélyeztető szövődményei főként csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő, egyébként a betegség spontán gyógyul.
A járványos formában jelentkező betegséget okozó forma elleni védőoltás Magyarországon is kötelező, ennek eredményeként a szamárköhögés nem tartozik a gyakran észlelhető fertőző betegségek közé.
Jó azonban tudatosítani azt a tényt, hogy a pertussis kórokozójára fogékony (azaz védtelen) emberek - iskoláskorúak és felnőttek egyaránt - élnek közöttünk; ők elkaphatják a betegséget és tovább is adhatják. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. A légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében közöttük fordul elő a legtöbb haláleset.
A szamárköhögés előfordulása, okai
A pertussis létrehozásában a Bordetella nevű baktériumcsoportba tartozó alfajok: a Bordetella pertussis, parapertussis, bronchiseptica és holmesii játszanak szerepet. A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordetella pertussis okozta betegsége.
A szamárköhögés diagnózisa
A tipikus köhögési rohamok esetében az orvosnak nem nehéz megállapítania a szamárköhögést. Az éjszakai, a nyelv kidugásával járó rohamok különösen jellegzetesek. A köhögéseket a nyelv hátsó, gyöki részének vizsgáló spatulával való megnyomásával is könnyen ki lehet váltani, ami betegség esetén a gyanút erősíti.
A kórokozó baktériumot a betegség kezdeti stádiumában a torokból vett kenetből speciális festéssel lehet kimutatni.
A szamárköhögés tünetei, kórlefolyása
A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség. Az első szakasz 1-2 hétig tart, légúti hurutos tünetek jellemzik ("hurutos szakasz") főként éjszakai köhögéssel. Ezt követően a tünetek egyre súlyosabbá válásával alakul ki a második szakasz, az ún. "paroxizmális köhögés szakasza". Erre jellemző a 4-6 héten át fennálló, rohamokban jelentkező, kínzó köhögés, a hangos, húzó belégzés ("szamár-ordítás") és a rohamot befejező hányás. Fiatal, oltatlan vagy csak részben immunizált csecsemőkben a köhögési rohamok során légzésszünet (apnoe), ill. légzésleállás is beállhat. A tünetek enyhülésével, majd fokozatos megszűnésével következik a harmadik szakasz, a 2-3 hét alatt lezajló felépülési időszak ("rekonvaleszcens szakasz"). A légúti ingerek vagy izgalom kiváltotta köhögés azonban még hónapokig pertussisra emlékeztető lehet. A szövődmények különösen csecsemő- és fiatal kisdedkorban gyakoriak; a középfülgyulladás (otitis media) és tüdőgyulladás (pneumonia) mellett ritkábban idegrendszeri komplikációk, görcsös állapot (eclampsia) is felléphetnek. Minden nyolcadik fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden huszadiknál agyi károsodás léphet fel. 200 beteg közül egy meghal.
A felnőttkori betegség tüneteit, súlyosságát az aktuális védettség mértéke határozza meg leginkább. Ennek függvényében sokféle lefolyás fordulhat elő. Leggyakoribb tünet az elhúzódó, 2 héten túl fennálló, izgatott köhögés, esetleg befejező hányással. A hangos, húzó belégzés ebben az életkorban ritka. A gyermekkori formára jellemző laboratóriumi jelek a feltűnően alacsony vörösvértest-süllyedés (1-2 mm/ó) mellett a vérképben magas fehérvérsejt-szám limfocita-túlsúllyal. A felnőttek betegségében ezek nem jellemzőek.
Újabb, széleskörű felmérések azt mutatják, hogy az enyhe, ún. atípusos kórformák gyakoribbak, mint azt korábban vélték. Különösen érvényes ez a korábban már oltottak, a serdülők és a fiatal felnőttek vonatkozásában. Utóbbiak fertőzőforrásként szerepelnek, a nem oltott csecsemők és fiatal gyermekek megbetegedései többnyire ezekből a fel nem ismert esetekből származnak.
A Bordetella parapertussis okozta kórfolyamat hasonló, de kevésbé súlyos lefolyású. A kórokozók elkülönítése kizárólag laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges.
A szamárköhögés kezelése
Bár a szamárköhögés kórokozóival szemben hatékony antibiotikumok állnak rendelkezésre, az antimikróbás kezelés csak a betegség terjedésének akadályozásában játszik szerepet, a lefolyást érdemben nem befolyásolja.
A szamárköhögés megelőzése
A szamárköhögés elleni védőoltás hazánkban kötelező.
Jelenleg a csecsemők 3 hónapos koruktól kezdve több alkalommal ismételten kapják az oltást (csecsemőkorban 3, 4 és 5 hónapos korban, majd 3 és 6 éves életkorban). A kötelező, térítésmentes oltást az ún. "teljes sejt" (pertussis whole = Pw) vakcinával végzik, amelyben az immunitást kiváltó komponens az inaktivált állapotú, azaz megbetegíteni nem képes Bordetella pertussis baktérium. Az oltást kombinációban adják be, egyidejűleg kapnak immunizálást a csecsemők és gyermekek a torokgyík (diftéria) és a tetanusz ellen is (DPT-oltás).
Amint a bevezetőben említettük, a fejlett országokban az évtizedek óta kötelező védőoltás eredményeként a betegség nem fordul elő nagyobb járványok formájában. (Magyarországon 1953 óta kötelező ez a védőoltás, s a pertussis-helyzet kiemelkedően jó.
A csecsemők és gyermekek között a klinikailag szamárköhögésnek tartott megbetegedések száma hosszú ideje évente 100 alatti, ez mindenekelőtt az oltási naptárban előírtak közel 100%-os végrehajtásának köszönhető. Jóllehet a hazai használatban lévő DPT-oltóanyagok Pw antigént (teljes sejt) tartalmaznak, az oltásoknak mellékhatása csak nagyon ritkán fordulnak elő, és az esetek súlyosságukat tekintve is jelentéktelennek mondhatók.
Az igen kedvező járványügyi helyzet pedig a vakcinák hatékonyságát igazolja. Nincs viszont pontos adat arra nézve, hogy az idősebbek, serdülők és felnőttek között milyen gyakorisággal fordulnak elő azok az elhúzódó, súlyos köhögéssel járó kórformák, amelyekben a nyugati országokban a Bordetella-baktériumokat oly jelentős arányban találják kórokozónak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
