Mi az a demencia ?
Az agy mintegy 200 milliárd idegsejtből áll, amelyek bonyolult kapcsolatban állnak egymással. A demencia oka az, hogy a szellemi működések szempontjából fontos agyi területeken az idegsejtek - különböző betegségek miatt - kórosan átalakulnak, elpusztulnak vagy megszakad a köztük lévő kapcsolat. Mivel a különböző szellemi képességek az idegsejtek csoportjainak, az agy különböző területeinek épségéhez kötődnek, az, hogy kialakul-e elbutulás, attól függ, hogy mely idegsejtek közül melyek lesznek betegek. Szellemi leépülés, a demencia bármely életkorban előfordulhat ugyan, mégis jellemzően az idős kor betegsége. Számítások szerint Magyarországon a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 200 000 személy demens. Közülük az Alzheimer betegség a leggyakrabban előforduló demencia-fajta, a demens betegek mintegy 60 százaléka szenved ebben a betegségben. A maradék 40 százalék túlnyomó többsége szív- és érrendszeri betegségére visszavezethető ún. vaszkuláris demenciában szenved, azonban többek között idegrendszeri fertőző betegségek, agydaganat, hidrokephalosz, máj- és vesebetegség, pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis), B12- és folsav hiány, alkoholizmus, elektrolit zavar, fejtrauma is szerepelhet a demencia előidézőjeként.
Az időskori feledékenység és a demencia közötti különbség
A szellemi leépülés, a demencia mindig tünetcsoport, aminek az okát keresni kell. A demencia számos betegség fő- vagy melléktünete lehet, ami közös bennük, az az, hogy ezek a betegségek az agy sejtjeinek működését károsítják. Több mint 50 lehetséges kórokot kell a differenciáldiagnosztika során mérlegelni. Fontos feladat lehet a demencia elkülönítése a depresszió által okozott úgynevezett ál-demenciától. A depresszió fő tünetei (szorongás, szellemi teljesítménycsökkenés, reménytelenség, nagyfokú meglassúbbodás, érdeklődés hiánya, elhanyagoltság) olyanok, amelyek demencia benyomását keltik, sőt még az intelligencia-teszt vizsgálatok is téves információt adhatnak ilyen betegeknél. A szellemi hanyatlás okainak megállapítása neurológus vagy pszichiáter szakorvosok feladata. A panaszok, az orvosi vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a demenciát nagy biztonsággal szakrendelőben diagnosztizálni lehet, kórházi kivizsgálásra ritkán van szükség.
A demens beteg kivizsgálása
A páciens legtöbbször családorvosi beutalóval érkezik a szakrendelésre egyedül vagy hozzátartozója kíséretében.
A neurológiai vizsgálat részeként nagy jelentősége van a agykéreghez kötött (kortikális) működések tájékozódó vizsgálatának. A gondolkodás vizsgálata során vizsgáljuk többek között a fogalomalkotást, fogalomdifferenciálást, ezek megítélésére konkrét, illetve absztrakt fogalmak különbségét lehet kérdezni. Ilyen gyakorta alkalmazott kérdések: mi a leglényegesebb különbség egy gyermek és egy törpenövésű ember, létra és lépcső, vakmerőség és bátorság, kölcsön és ajándék között. A közmondás értelmezése során derülhet ki, hogy annak átvitt értelmét nem képes felfogni a páciens, hanem konkretizál. Az emlékezés vizsgálata régmúlt események vonatkozásában az iskolai, illetve általános ismeretekre, személyes élettörténeti adatokra vonatkozik. A friss megjegyző emlékezés számsorok, szavak, fogalmak megjegyzésével és bizonyos idő utáni felidézésével vizsgálható.
A pszichés működésekben vizsgáljuk egyebek mellett, hogy kielégítően működő érzékszervek mellett nincsenek-e észlelési zavarok, mint amilyen a hallucináció, amikor (külső) érzékszervre ható inger hiányában észlel a beteg valamit, amit valóságnak él meg. Vizsgáljuk a gondolkodás alaki és tartalmi épségét, valamint a hangulatzavar meglétét is.
A kb. 10 perc időigényű, 30 összpontszámú Mini-Mental Szűrőteszt fontos része a rutinszerű demencia vizsgálatnak. A Mini-Mental Szűrőtesztben a 24 pont alatti eredmény demenciát jelez: 15-24 pont között még enyhe, 10 pont alatt már súlyos a demencia foka. Ennek a vizsgálatnak a pontszámeredményeit nem szabad mechanikusan értelmezni, a pontszámok kizárólag a klinikai összkép kontextusában értékelhetőek. A vizsgálat okozta szorongás, a fáradtság, kialvatlanság, a depresszió jelentős pontszámcsökkenést eredményezhetnek, azonban ez ilyen esetekben nem az elbutulás miatt van. Másfelől a tesztben nyújtott magas, akár maximális pontszám sem zárja ki teljesen a demenciát magasan kvalifikált illetve születetten nagyon okos embereknél a betegség kezdeti szakaszában. A Mini-Mental vizsgálat rendszeres elvégzése mérhetővé teszi a demencia súlyosbodásának mértékét az idő előrehaladtával, a pontszámok összehasonlítása alapul szolgálhatnak arra is, hogy mikor milyen gyógyszert lehet ill. érdemes a betegnek adni.
Informatív, 5 perc alatt elvégezhető az órarajzolás teszt. A páciens elé üres lapot teszünk, az orvos erre 30 cm átmérőjű kört rajzol, majd megkéri a pácienst, hogy képzelje el, hogy ez egy óra számlapja, rajzolja be körbe a számokat, majd a mutatókat, méghozzá úgy, hogy 3/4 3-at mutasson az óra. Értékelésnél három szempontot veszünk figyelembe 1.) helykitöltés 2.) számok sorrendje és elhelyezése 3.) mutatók elhelyezése. A vizsgálat nagyon érzékeny a korai Alzheimer demenciára.
Elterjedt vizsgálat a Hachinski-féle skála. A 12 fokozatú skálán kevesebb, mint 4 pont Alzheimer-demenciát, több mint 7 pont ér-eredetű (vaszkuláris) demenciát valószínűsít.
Nem része a rutin kivizsgálásnak, azonban szükségessé válhat a gerincfolyadék vizsgálata - liquor-vétel útján - olyan esetekben, amikor a szellemi hanyatlás okaként gyulladásos folyamat felmerül. Ritkán szükségessé válhat SPECT (egy foton emissziós komputertomográfia) vizsgálat is. A SPECT vizsgálat a CT- és MRI-vizsgálatoktól eltérően az agy vérellátását térképezi fel, nem pedig az agy szerkezetét. A regionális agyi áramlási zavar kimutatása bizonyos agyterületeken valószínűsítik a demencia-diagnózist.
A Mini-Mental Szűrőteszt eredményeinek pontosítására mentális teljesítménytesztek (pl. MAWI, Benton, Raven) és neuropszichológiai vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet.
Ez is érdekelhet
A demencia tünetegyüttes kivizsgálása, az elbutulás okának meghatározása azért fontos, mivel a különböző demencia fajtáknak más a lefolyása és kezelése, továbbá bizonyos esetekben a szellemi leépülést előidéző ok megszüntethető és a szellemi leépülés megfelelő kezeléssel visszafordítható, ezek az ún. gyógyítható demenciák.
Legjobban: