A hazai gyakorlat szerint a beteg hónapokon, sokszor éveken keresztül naponta, másnaponta megjelenik a sebészeti szakrendelésen, ahol átkötik. Ma, amikor a sebek kezelésére korszerű, a seb gyógyulását elősegítő és a sebgyógyulást bizonyítottan olcsóbbá tevő kötszerek állnak rendelkezésre, amikor a fejlett gazdasággal és egészségüggyel rendelkező országokban már a sebek 80 százalékára modern kötszereket tesznek, és a sebeket újonnan kifejlesztett, a sebgyógyulást gyorsító anyagokkal kezelik, mi jórészt még mindig a régi, megszokott, hagyományos ecsetelőket, gézlapokat, mullpólyákat, ragtapaszokat használjuk sebkezelésre. Annak ellenére, hogy a hagyományos kötszer hamar átázik, és a sebváladék szennyezi a ruhát, az ágyneműt, és a kellemetlen szagokat is átengedi. És bizony, valljuk be, alattuk lassabban gyógyulnak a krónikus sebek
A klasszikus kötszerek felszívják ugyan a sebváladékot, de az rendszerint elpárolog a felületükről, és a kötszer beszárad a sebbe. A kötéscsere ilyenkor igen fájdalmas lehet. A korszerű kötszereknek, amellett, hogy nem ragadnak a sebbe, nagy előnyük, hogy a seb jellegétől, váladéktermelésétől, fertőzöttségétől, elhelyezkedésétől függően választhat közülük az orvos.
A sebgyógyulás különböző fázisaiban ugyanis más és más mikrokörnyezet (páratartalom, kémhatás, oxigénkoncentráció, ionösszetétel, hőmérséklet) szükséges az optimális gyógyuláshoz. Egyes kötszerek és sebkezelő anyagok a seb fertőzöttségét szüntetik meg, mások a sebüreg feltelődését segítik elő, ismét mások a hámosodást gyorsítják meg. Mindezt úgy, hogy ott tartják a seben a sebváladékot, ami - többek között - a szervezet által termelt, a sebgyógyuláshoz nélkülözhetetlen enzimeket és sejteket tartalmazza.
Mert fontos tudni, hogy a sebgyógyulás élettani folyamat, melynek menetét a szervezet szabályozza. És ha ennek a bonyolult rendszernek a működésébe valahol hiba csúszik, vagy hiányzik valamilyen építőanyag, enzimfehérje, akkor a gyógyulás folyamata elakad, és a seb krónikussá válik.
A korszerű sebkezelő módszerek alkalmazásának célja ezért egyrészt a seb védelme a külső fizikai behatásoktól (mechanikai sérülések, hőhatás, nedvesség), a felülfertőződés veszélyétől, másrészt a sebgyógyuláshoz optimális viszonyok megteremtése. A megfelelő kötszer ezenkívül megköti a sebváladékot, nem engedi át a szagokat, és védi a beteg ruházatát. (Az sem elhanyagolható szempont, hogy némelyikkel zuhanyozni is lehet.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Persze, azért nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha egyéb betegség hátráltatja a sebgyógyulást, akkor önmagában a legkorszerűbb kötszer, sebkezelő anyag sem tehet csodát. Hisz nemcsak magát a sebet kell kezelni, hanem a kiváltó okát (érszűkület, vénás keringési zavar, bőrfelületre nehezedő tartós nyomás) is meg kell szüntetni. Ezért fontos, hogy ha kell, sebész, érsebész, diabetológus, bőrgyógyász, ortopéd szakorvos, dietetikus és gyógytornász dolgozzon össze a beteg érdekében. És ebből a csapatból ne maradjon ki a háziorvos se.
Fontos, hogy normális tartományban kell tartani a vércukor-, koleszterin- és trigliceridszintet, ki kell deríteni a vérszegénység okát, és kezelni kell. Kerülni kell a szöveti vérkeringést rontó dohányzást.
Ez is érdekelhet
Nem megfeledkezve ugyanakkor a gyógyulást elősegítő segédeszközökről sem, a vénás lábszárfekély esetén elengedhetetlen rugalmas pólya vagy kompressziós harisnya viseléséről, felfekvések esetén a bőrfelületre eső nyomást csökkentő matrac vagy ülőpárna alkalmazásáról, vagy cukorbetegek esetén a megfelelő tehermentesítést adó gyógycipő viseléséről.
