A ma harminc évesek akár húsz évvel hosszabb ideig élhetnek, mint szüleik, vagyis a 21. századot kis túlzással valóban hívhatjuk a százévesek korszakának - írja sok nyelvre lefordított könyvében David Mahoney, aki sikeres menedzserből világhírű öregedés-kutatóvá lett, miután maga is nyugdíjba ment. A hosszú élet stratégiája című könyvében azoknak ad tanácsot, akik idejében, tudatosan akarnak felkészülni az egészséges, kreatív és örömteli öregségre.
Az öregedést senki nem tudja feltartani, de eközben nem kell magunkat öregnek érezni. Akik ez utóbbi beállítottsággal rendelkeznek, azok többnyire úgy érzik, hogy az életük jelentéktelenné vált, hiszen minden, ami fontos, már mögöttük van. Ebből számukra az következik, hogy nincsenek jelentős céljaik. Meggyőződésük, hogy semmin sem tudnak már változtatni maguk körül. Innen csak egy lépés a lehangoló következtetés, hogy az idősek számára nincsenek lelkesítő, élvezetes, izgalmas élmények, tevékenységek.
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az öregedés nem betegség, hanem olyan folyamat, amelyet jelentősen befolyásolni lehet. Mivel a következő nemzedékek a nyugdíjba vonulásuk után még azzal számolhatnak, hogy életük egyharmada még előttük van, fontos leszögezni, hogy aki nem él aktív életet, az óhatatlanul sokkal gyorsabban öregszik. Semmi szükség arra, hogy - ha csak ezt komoly orvosi indok nem támasztja alá - az idős ember kímélő életet éljen.
A fejlett országokban napjainkban az idősek fittness-mozgalma valóságos tömegsporttá terebélyesedik, miután nemzetközi tanulmányok százai bizonyítják, hogy a szeniorok egészségi állapota, közérzete, életminősége épp annyira javítható a rendszeres mozgással, mint a fiataloké. Egy sor súlyos testi elváltozás, mindenekelőtt a gerincpanaszok, a cukorbetegség és az alvászavarok megelőzhetők vagy mérsékelhetők a rendszeres testi aktivitással. Még nyolcvan éves kor felett is kimutatható egészségjavító hatása van az izomzat edzésének, a keringést jó karban tartó, erőteljes gyaloglásnak, kocogásnak. Az orvosok azt tanácsolják az idős embereknek, hogy minden alkalmat ragadjanak meg arra, hogy aktívak maradjanak: a lift helyett használják a lépcsőt, hagyják az autót minél messzebb úticéljuktól, fél óránál tovább ne üljenek egy helyben, és szigorúan korlátozzák a napi tévénézés idejét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az agykutatás eredményei azt bizonyítják, hogy az idősödő agy csak olyan mértékben épül le, amennyire használaton kívül helyezik. A "dolgozó", azaz gondolkodó szürkeállomány anyagcseréje nem különbözik a fiatal és az idős embereknél. Összességében is ki lehet jelenteni, hogy az agy működése 60-70 év fölött nem rosszabb, csak más.
Az egészséges étkezéssel megelőzhető lenne az összes lehetséges betegség egyharmada: a szívbetegségek, sokféle rákbetegség, a cukorbaj, az erek meszesedése. Természetesen naivság azt állítani, hogy bármilyen csodatáplálékkal megállítható, vagy visszafordítható az öregedés, de néhány egyszerű, ám hatásos táplálkozási és életmódbeli szabályt fontos betartaniuk a korosodó embereknek: Csökkenteni kell a kalória-bevitelt, mindenek előtt a zsírfogyasztást, a korábbinál több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaféleséget fogyasztani, mert az idős szervezetnek kevesebb energiára van szüksége. A vörös húsok fogyasztását ritkíthatjuk, ehelyett ajánlott a szárnyas és a hal. A dohányzást, ha eddig nem tettük, az egészséges öregedés érdekében mindenképpen fel kell adni, és kerülendők az égetett szeszesitalok.
Minden életkorban fontos, hogy okosan bánjunk a bennünket érő stresszel, idős korban azonban fokozottan kell ügyelni arra, hogy ne pazaroljuk energiáinkat. Ezért tudatosan ügyelni kell az aktivitás és a pihenés egyensúlyára. Ha valamely feladatunkat fáradtság, vagy egyszerűen kedvetlenség miatt nem tudjuk elvégezni, halasszuk pár nappal későbbre. A hektikus életviteltől való megszabadulás a nyugdíjas kornak talán legnagyobb adománya, ezt az előnyt élvezzük tudatosan. Most már ne nyerésre törekedjünk az élet teremtette különféle versenyhelyzetekben. Jobban járunk, ha képességeinket és készségeinket a saját magunk és családunk, környezetünk örömére fejtjük ki.
A jó emberi kapcsolatok és a társadalmi aktivitás minden életkorban fontos, de különösen nagy jelentősége van az érettebb években. A szellemi frissesség megőrzéséhez, a sportoláshoz, bármiféle hobbi gyakorlásához társakra van szükségünk. Keressük ezért tudatosan az emberi kapcsolatokat, látogassuk rendszeresen ismerőseinket, elevenítsük fel azokat a barátságokat, amelyeket az aktív évtizedekben idő hiányában elhanyagoltunk. Az idősebbek, akik nagyobb élettapasztalattal és több szabadidővel rendelkeznek, különösen sokat tehetnek rászoruló embertársaikért. Ez nekik legalább olyan hasznos, mint azoknak, akiknek bármilyen formában segítséget nyújtanak, hiszen erősíti bennük a hasznosság, fontosság érzetét.
Ez is érdekelhet
Számos kutatás igazolja, hogy az élettel való elégedettség és a célokat megvalósító aktív életvitel szoros összefüggésben van az egészségi állapottal. David Mahoney összeállított egy rövid programot mindazoknak, akik anélkül akarnak öregedni, hogy közben öregnek éreznék magukat. A program megvalósításának egyetlen feltétele, hogy azonnal bele kell kezdeni, és a következő fél évben az alábbi magatartási szabályokat hónapról hónapra következetesen be kell tartani:
- 10%-kal több fizikai aktivitás
- 10%-kal több szellemi tevékenység
- 10%-kal több szénhidrát - teljes kiőrlésű gabonatermékek fogyasztása révén
- 10%-kal kevesebb kalória és zsír
- 10%-kal több alvás vagy szunyókálás
- 10%-kal kevesebb alkohol
- 10%-kal kevesebb cigaretta, vagy azonnal felhagyni a dohányzással
- 10%-kal kevesebb stressz azáltal, hogy több időt fordítunk lazításra, lazító gyakorlatokra, a helyes légzésre.
- Sorolja föl az életében található legfontosabb stresszforrásokat, és fogjon hozzá ezek fölszámolásához.
Legjobban: