A kullancsok terjesztette betegségek közül nálunk leginkább az agyvelő- és agyhártyagyulladás, azaz a kullancs-encephalitis és a Lyme-kór ismert, de a tibola és a tularémia, más néven nyúlpestis sem ritka. Az agyvelő- és agyhártyagyulladást terjesztő kullancsok Magyarország délnyugati, nyugati és északi részén vannak a legnagyobb számban, ott minden ezredik rovar hordozza magában a vírust, míg más területeken 5-10 ezer állatból egy fertőzött. Szerencsére a csípés nem feltétlenül jelent azonnali fertőzést.
E betegségek lefolyása, tüneteik és utóhatásaik rendkívül különbözőek. A legfőbb különbség, hogy míg a kullancs-encephalitist vírus okozza, addig a Lyme-kórt, a tibolát, illetve a nyúlpestist baktérium. Az utóbbi három gyógyítható, az agyvelőgyulladásnál azonban a megelőzésen van a hangsúly, mert sem a lefolyást, sem az esetleges maradandó károsodásokat nem tudjuk befolyásolni.
Ha a csípés után bármely, a cikkben leírt tünetet tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz!
Lyme-kór
A lappangási idő letelte után, azaz 24 óra múlva a csípés körül legalább 5 centiméter átmérőjű piros folt jelenik meg. Ha a betegséget nem kezelik, a folt fokozatosan növekedve akár az egy méter átmérőt is elérheti. Főbb tünetei a fáradékonyság, a levertség, az izomgyengeség, ám a Lyme-mal csak a legritkább esetben jár együtt láz. Az sem ritka, hogy a csípés körül feltűnő folton kívül semmi nem utal a betegségre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kórokozó akár évekig is jelen lehet a szervezetben, mielőtt magától elpusztul, de kezelés nélkül szívizomgyulladás, arcidegbénulás, ízületi gyulladás és agyhártyagyulladás is előfordulhat. Antibiotikummal a betegség gyógyítható.
Évente körülbelül 10 ezer Lyme-kóros esetet jegyeznek fel Magyarországon.
Vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás
Jóval ritkább, évente körülbelül 100 esetet regisztrálnak. Ausztriában az oltóanyagok népszerűsítésének köszönhetően a korábbi évek töredékére csökkent a megbetegedések száma. Magyarország is jól áll e tekintetben, mivel a 90-es években sokan beoltatták magukat. Húsz évvel ezelőtt még 250-300 eset fordult elő egy évben, manapság már kevesebb, mint száz.
A betegség kétfázisú lázzal jár: alacsonyabb lázzal kezdődik, majd pár napos szünet után magas lázzal és súlyos idegrendszeri tünetekkel folytatódik. Szédülés és hányás a főbb szimptómák. Ritka betegség, de az esetek fele maradványtünetekkel jár, szellemi és fizikai károsodást okozhat, ritkábban bénulás marad vissza.
A kullancs-encephalitist védőoltással lehet megelőzni. A vakcinát felírathatja a háziorvos. a második oltás után kialakul a védettség, de emlékeztető oltásokkal kell fenntartani.
Nyúlpestis
A tularémia magas, 39 fokos lázzal jár, a csípés helyén zöldes váladék ürül a sebből. A csípés környékén rendkívül fájdalmas nyirokcsomó-duzzanatok keletkeznek. Ha például a lábon van a csípés, akkor az ágyéknál tapinthatjuk ki a duzzanatokat, ha pedig a kézen, karon, akkor a hónaljban. Súlyos esetben májkárosodással és egyéb szövődményekkel járhat, de antibiotikumokkal szerencsére jól gyógyítható. Európában ritkák a súlyos kimenetelű tularémiás esetek.
Ez is érdekelhet
Tibola
Viszonylag jóindulatú betegség. Leginkább leánygyermekeknél szokták diagnosztizálni, mert az egy-másfél méteres növényzetben élő kullancsok a hajra másznak fel, és a hajas fejbőrön rejtőznek el. A csípés helyén fekélyes, váladékozó seb keletkezik, és a nyaki, tarkótáji nyirokcsomók is megduzzadnak. Sok esetben még antibiotikumkezelésre sincs szükség, a betegség magától elmúlik.
