Női gyógyszer, férfi gyógyszer?
Az oszteoporózis a csontanyagcsere egyensúlyának felborulása, s mint ilyenbe, sok, az anyagcserénket befolyásoló tényező beleszólhat. A nőknél a betegség hatszor gyakoribb mint férfiaknál. Ebből sejthető, hogy kialakulása nem független a nők eltérő hormonműködésétől. Az ugyan közismert, hogy a nők szervezete másképp reagál az alkoholfogyasztásra, arra mégis kevesen gondolnak, hogy az egyes gyógyszereknél is megvan ugyanez a jelenség. Nemcsak azért, mert kissé másképp működik a nők mája, a hormonrendszeri működés ciklikussága is befolyásolja némileg a gyógyszerhatásokat.
Nem véletlen, hogy egyes gyógyszerkísérletek korai szakaszában igyekeznek mellőzni a női teszt-résztvevőket. Az ideális klinikai kísérleti alany a körülbelül 70 kilós férfi. Ez többnyire nem okoz nagy eltéréseket az adagolásban és a hatásmechanizmusban, mégis gondolni kell rá, ha szokatlan mellékhatások vagy nem a kívánt gyógyhatás mutatkozik meg. E kérdésben a gyógyszerészek is segíthetnek.
Nemi hormonok a gyógyszeres kezelésben
Nőknél a szelektív ösztrogén-receptor modulátorok (SERM) alkalmazása azon alapul, hogy a csontokra és a lipid-anyagcserére úgy hatnak, mint az ösztrogének, az emlőkben és a méh szövetében lévő ösztrogén-receptorokra azonban nincsenek hatással. Ettől szelektívek. A SERM-készítmények enyhe véralvadást fokozó mellékhatásuk miatt fokozott elővigyázatosságot kívánnak meg azoktól, akiknél, vagy akiknek családjában trombózis, embólia fordult elő.
Mivel a csont lebomlását, pontosaban az oszteoklaszt sejtek működését az ösztrogének gátolják, a csontfelépülést - azaz oszteoblasztokat - pedig a progeszteron serkenti, fontos a női cikluszavarok és a női változókor hormonokkal történő gondozása. Ismeretes, hogy az ösztrogénhiány-pótlása megállítja, illetve lassítja a változókori csontvesztést. A változókori hormonpótlást (HRT = hormone replacement therapy) azonban az oszteoporózis kezelésére a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedő kockázata, és az emlőrák előfordulási kockázatát enyhén növelő hatása miatt nem javasolják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Férfiaknál az anabolikus szteroidok közül injekció formájában a norandrostenolon decanoat havonta történő adása terjedt el.
Kalcitonin és parathormon
Mindkettő szervezetünk hormonja, fehérjék, amelyek szájon át bevéve egyszerűen megemésztődnének, ezért a bőr alá adott injekcióban vagy orrspray formájában adagolják. Többek között ezért viszonylag ritkán vetik be a csontritkulás elleni harcban. Inkább csak azoknál, akiknél más, kevésbé körülményes kezelés nem vezet eredményre. Ha az orvos még is alkalmazásuk mellett dönt, részletesen elmagyarázza használatukat. A hatóanyagot mindenképpen hűtőszekrényben kell tárolni.
Nem mindegy, mit eszünk, mit iszunk!
A klinikai vizsgálatok szerint a csontok tömegének javításában hasznosak lehetnek a flavonoidok közül az ipriflavon és a biszfoszfonátok. Utóbbiak és származékaik gátolják a csontok lebontását végző oszteoklaszt sejtek működését, csökkentik a csonttörések kockázatát.
A gyógyszerek és ételek kölcsönhatására az egyik tipikus példát pont a biszfoszfonátok szolgáltatják. Ha ezeket a gyógyszereket tejjel vagy tejeskávéval öblíti le beszedőjük, a benne lévő hatóanyag nem a csontok kalciumához kötődik, hanem a tejben lévőhöz. A kalciumsókban gazdag kristályvíz fogyasztására is oda kell figyelni, mert igaz ugyan, hogy pont a csontritkulásban szenvedőknek ajánlott, de nem mindegy, hogy milyen gyógyszert vesznek be vele. Az előbb említett okokból a biszfoszfonátokhoz pont nem ajánlott.
A kalcium-, magnézium- és vastartalmú élelmiszerek ebből a szempontból tekinthetők gyógyszernek, csak úgy, mint a gyomorvédő tejtermékek. A savmegkötők és a vérszegénységben alkalmazott egyes gyógyszerek befolyásolják a biszfoszfonátok felszívódását.
A biszfoszfonátok közül bevált alendronat, etidronat, risedronat és clodronat hatóanyagoknál alaposan meg kell nézni azt is, mikor kell bevenni őket: némelyiket étkezés előtt fél órával. Másrészt olyan testhelyzetben kell őket lenyelni, hogy a mellkas függőleges legyen, nehogy sérüljenek a nyálkahártyák.
A foszfor is fontos építőköve a csontoknak, de nagy mennyiségben a szervezetbe jutva inkább árt: akadályozza a kalcium beépülését a csontokba. Manapság inkább a túladagolás veszélye áll fönn. A gazdag foszforforrásként közismert termékek, a szénsavas üdítők, az ömlesztett sajtok és a belsőségek ezért kerülendők.
A kalciumszedés fortélyai
A szervezet napi kalciumszükséglete a különböző életkorokban eltérő. Átlagosan legalább 1.000-1.300 mg naponta, míg várandósság, szoptatás, eredendően kicsi csonttömeg, esetében ennél többre, akár 1.500 mg-ra is szükség van. A kalciumdús ételeket ajánlatos a déli, délutáni és esti étkezéssel elfogyasztani, a kalciumpótló készítményeket lefekvés előtt bevenni. Így jobban hasznosulnak.
Az ajánlottnál lényegesen nagyobb és tartós kalciumbevitel (napi 2.000 mg-ot meghaladó mennyiségben) vesekőképződést eredményezhet, továbbá más ásványi anyagok felszívódását is megzavarhatja. Miután allergiás panaszokra is rendelnek kalcium-tartalmú készítményeket, erről tájékoztatni kell a kezelőorvost.
A csontritkulás kezeléséhez napi 1.500 mg kalcium, 600 mg magnézium, 25-50 mg mangán bevitele javasolt. A szervezet kiegyensúlyozott kalciumháztartásához és csontanyagcseréjéhez fontos ásványi anyagok a fluorid, a magnézium, a réz, a mangán, a stroncium is.
A stronciumot tartalmazó készítmények növelik a csonttömeget, és elősegítik az ellenálló friss csontszövet képződését. A bevett, táplálékkal elfogyasztott kalcium gátolja a stroncium felvételét, ezért ideális esetben vacsora után két órával, lefekvés előtt kell bevenni. A kezelés elején rosszullét, hasmenés, fejfájás léphet föl.
A kalciumpótlás hatékonyságához szükséges, hogy kellő mennyiségű D-vitamin is legyen a szervezetben. D-vitaminból napi 25-50 mg fogyasztása ajánlott, lehetőleg D3-vitaminból.
Gyomorégés csontritkulással kombinálva
Mindenki, akinél a csontritkulásra alkalmazott gyógyszeres kezelés, illetve táplálékkiegészítők jönnek szóba, mérlegelje, milyen egyéb szereket kell szednie más bajaira, és tájékoztassa erről orvosát is. Gyomorsav-túltengésre adják például az alumínium-hidroxid savkötőt. Tartós alkalmazásakor ismert mellékhatása, hogy csontképződési zavarokat okoz. Csontritkulásnál tehát célszerű volna más gyógyszert alkalmazni.
A savmegkötő gyógyszerek a gyomor kémhatásának módosításával számos gyógyszerhatóanyag felszívódását befolyásolják, köztük a D-vitaminét is. Ezért a savmegkötő szer és a vitaminkészítmény bevétele között legalább két órának kell eltelnie. Így megelőzhető a felszívódást gátló hatás, és a savmegkötő gyógyszer teljes értékű hatást fejthet ki.
Ez is érdekelhet
Reméljük, mindezen tudással felvértezve sikeresen harcba tud szállni a csontritkulással.
