Ezek egyike a csontritkulás, amely az ebben az időszakban felgyorsuló csonttömeg-vesztés következménye. Ebben a korban drasztikusan megnövekszik a kalcium-igény, amelyet egyrészt a táplálkozásunk átalakításával, másrészt annak kiegészítésével fedezhetünk. (tippünk: kalciumszükségletét könnyen ellenőrizheti Kalciumszükséglet-kalkulátorunk segítségével!)
Mi változik a változó korban?
A menopauza idején a női szervezet nagyobb mérvű hormonális változásokon megy keresztül. Leginkább abban nyilvánul meg, hogy a női nemi hormonok (ösztrögén és progeszteron) termelődése lassul, mennyiségileg is csökken, extrém esetekben egészen minimális szintre áll be. A szervezet bonyolult vegykonyhájában azonban szinte minden mindennel összefügg, így a női hormonok a csontépítés és lebontás folyamatába is beleszólnak.
Nincs ez másképp a férfiaknál sem, az ő nemi hormonjaik is hasonlóan végzik munkájukat, mégis kevesebbszer találkozhatunk oszteoporózisos férfival. Ennek több oka is van, ezek közül csak ez egyik az, hogy a tesztoszteron (az egyik nemi hormon) szintje náluk kevésbé csökken a férfiklimax után (bármilyen meglepő, ők sem mentesek a hormonális változásoktól), és így csontjaik is kevésbé szenvedik meg ezt az időszakot. A nők csonttömeg-vesztése ekkor, a menopauza után körülbelül tíz évig viszonylag nagy mértékű, utána viszont a csontszövet mintegy hozzászokik az ösztrogénhiányos állapothoz, és a csontvesztés folyamata a férfiakéhoz hasonló szintre lassul, de sajnos nem szűnik meg.
Az ösztrogének változókori hiánya esetén a csontfalósejtek tevékenysége nyomán a csonttömeg-vesztés, a csontszövet lebontása fokozódik. A progeszteron a csontfalósejtek és a csontépítősejtek (ezek a sejtek végzik a csontszövet folyamatos átépítését) munkájának koordinálásában is szerepet játszik, ezért hiánya esetén szintén megváltozik a csontanyagcsere. Kijelenthető tehát, hogy a menopauza a csontritkulás szempontjából az egyik legjelentősebb kockázati tényezők közé tartozik - az egészségtelen táplálkozás és életmód mellett.
Miért találkozunk egyre gyakrabban a csontritkulás problémájával?
Jogosan merülhet fel a kérdés kedves olvasónkban, hogy létezett-e ez a probléma korábban is, vagy csak mostanában került a figyelem középpontjába? A válasz egyszerű: az orvostudomány fejlődése magával hozta az átlagéletkor növekedését is, emiatt egyre több nő érhette meg a menopauza időszakát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Korábban - a XIX. században vagy a múlt század elején - sokkal kevesebb hölgytársunk érhetett el ebbe a korba, amikor a csontritkulás tünetei is megjelennek. Tehát nem csak "divattéma" a menopauza és a csontritkulás összefüggése, hanem jelenlegi életmódunk komoly következménye. Sok vizsgálatot is folytattak ennek megismerésére, hiszen nem is törvényszerű, hogy minden idősebb hölgynek gondjai legyenek a csontjai egészségével is, és vannak olyan példák is, amikor családon belüli öröklődést mutatnak.
Ezek alapján úgy tűnik, a csontritkulás kialakulását nagymértékben meghatározza, hogy mikor csökken le a szervezetben az ösztrogénszint, mennyire gyorsul fel a csonttömeg-vesztés és mennyi ideig tart - és az is kimutatható, hogy ezek nagyrészt örökletesen is meghatározottak. Érdemes tehát fokozottan ügyelni csontjaikra és táplálkozásukra azoknak, akiknek családjában felmenő ágon valamikor már előfordult hasonló betegség - sajnos, többségük érintett lehet.
Még fiatal vagyok, mit tehetek?
A csontok tömegének növekedéséhez és megtartásához a mozgás és a nemi hormonok jelenléte elengedhetetlen. Az még nem teljesen tisztázott, hogy melyik életkorban milyen mechanizmusok közvetítésével érvényesül jobban az egyik vagy másik hatás. A kamaszkori csontépülés nemi hormonoktól független folyamatai kevésbé ismertek, de feltételezhető, hogy ebben az időszakban a mechanikai behatások meghatározóbbak a csontépítésben, mint a hormonálisak. Ez előrevetíti azt, hogy fiatal korban inkább a mozgásra, idősebb korban a táplálkozásra, a menopauza korában pedig a hormonháztartás egyensúlyára és az elvesztett kalcium pótlására kell fokozott figyelmet fordítani.
Felmérések, vizsgálatok szerint táplálkozásunk általában egyetlen életkorban sem képes megfelelő mennyiségű kalciumot biztosítani. A legfrissebb hazai viszgálatok szerint a magyar nők az ajánlott 1.000 mg helyett csak 655 mg kalciumot fogyasztanak naponta, tehát a szükséglet egyharmada hiányzik!
Emiatt is ajánlható, hogy már fiatal korban is fordítsunk nagy gondot ezek megfelelő pótlására, például kalciumtartalmú készítmények segítségével. Ezek közül azokat a megbízható, régóta piacon lévő márkákat válasszuk, amelyek mögött jelentős tapasztalat halmozódott fel és emiatt is megbízhatónak számítanak. Ezzel sok későbbi problémának elejét vehetjük.
Hormonpótlás
A hormonpótló kezelések ma a menopauza elfogadott terápiájának fontos részét képezik. Céljuk az életminőség javítása, a kapcsolódó panaszok csökkentése vagy teljes megszüntetése mellett a csontritkulás megelőzése is. A kezelés során gyakorlatilag a szervezetből hiányzó, lecsökkent termelődésű hormonokat próbálják meg kívülről, tabletta vagy injekció formájában pótolni.
Természetesen nem veszélytelen terápia - éppen manapság kaptak szárnyra ezzel kapcsolatos kétkedések - de hatékonysága nem kérdőjelezhető meg. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a hormonpótló kezelésben részesülő hölgyek megfelelő táplálkozás mellett jelentősen kisebb veszélynek vannak kitéve. Felmérések szerint sokkal megbízhatóbb módszernek tűnik a kalciumbevitel és az ösztrogénkezelés, illetve valamilyen hormonpótlás kombinációja. A kérdés eldöntése azonban nyilvánvalóan orvos feladata, a hormonpótlás a veszélyeztetett nőknél mindenképpen mérlegelendő. A megfelelő kombinációban alkalmazott (a kalcium és D-vitamin pótlására is különös tekintettel lévő) hormonpótlás egyaránt alkalmas a csontritkulás megelőzésére és a már kialakult állapot javítására.
Csontvédő táplálkozás a változó korban
Szükségszerű-e változtatni megszokott táplálkozási szokásainkon a menopauza korában? Ha eddig is csontjaink egészségét szem előtt tartva táplálkoztunk, akkor nem, de ha nem így tettünk, akkor sincs még véglegesen késő, hogy változtassunk. Érdemes tudnunk, hogy a megváltozott anyagcsere-folyamatok miatt ahhoz, hogy a táplálékból ugyanannyi kalciumot tudjon fölvenni a szervezet, és megtartani a csontok számára, a menopauza időszakában mintegy 1200-1500 mg kalciumot kell tartalmaznia napi étrendünknek.
A jól megtervezett és betartott hormonpótló-kezelés valamivel csökkenti ezt az értéket, ilyenkor elegendő lehet 1000 mg kalciumbevitel is. Érdemes elolvasni a témához csatlakozó, a táplálkozással foglalkozó cikkünket is, melyben részletes információkkal is szolgálunk erre vonatkozóan.
Honnan tudhatom meg, fennáll-e nálam a kockázat?
Érdemes először átgondolni a családi kórtörténetet: előfordult-e valaha csontritkulással kapcsolatos probléma (gyakori törések, csontrepedések, combnyak-törés) a család többi tagjánál. Mindenképpen érdemes tanácsot, vizsgálatot kérni a kezelőorvostól, aki kivizsgálhatja, fellépett-e kalciumürítés vagy csonttömeg-vesztés Önnél. Az országban több helyen működnek menopauza-szakambulanciák és csontsűrűségmérő-központok, melyek címeit szintén megtalálhatja nálunk.
