Sokan talán nem is tudják, hogy létezik hajgyógyászat, mint szakma. Hogyan definiálná a fogalmat, mit értsünk alatta?
A hajgyógyászat a bőrgyógyászat oldalága. A hajgyógyász olyan szakember, aki kifejezetten haj és fejbőrbetegségekkel foglalkozik. Kiegészítő foglalkozásként fodrászati tevékenységet is folytathat. Vannak olyan bőrgyógyászok, akik hajgyógyászként is tevékenykednek, és vannak fodrászok, akik különböző tanfolyamok elvégzésével válnak hajgyógyásszá. Jómagam a kezdetek óta aktívan részt veszek ennek a gyógyászati ágnak a széleskörű megismertetésében. Több mint 10 év gyakorlatomnak köszönhetően pár éve oktatóként belföldön és külföldön egyaránt mindent elkövetek a hajgyógyászat népszerűsítéséért. A hajgyógyász egyik legfontosabb feladata, hogy felismerje, milyen típusú beteg, aki hozzá fordul. Tehát hogy valóban haj és fejbőrbetegsége van az illetőnek, vagy valami más betegségből kifolyólag lett haj és fejbőrbeteg. De az is előfordulhat, hogy hajbetegségét egy vegyi folyamatnak "köszönheti". E három kategóriát különbözőképpen kell kezelni és értékelni. Örvendetes tény viszont, hogy a haj és fejbőrbetegek jól képzett betegek, sokat tudnak saját betegségükről.
Beszéljünk egy kicsit a hajápolásról. Milyen gyakran illik hajat mosni, illetve hajat vágni?
Voltaképpen mindkettő személyes adottság kérdése. A hajmosásnál nem is az a fontos, hogy hányszor mossuk, hanem az hogy mivel. Bizonyos samponok irritálhatják a fejbőrt. Egy samponnál rendkívül fontos, hogy ne okozzon hajgyógyászati problémákat. A hajvágás érdemes 6-8 hetente elvégeztetni. Ilyenkor a hajvégekből kell vágni, hogy ne töredezzen, roncsolódjon a haj. Így könnyű elkerülni a mechanikai sérüléseket. A samponok hihetetlen választéka érhető el ma hazánkban. Vásárlóként nagyon nehéz kiigazodni a termékek "dzsungelében".
A helyes szer kiválasztásához tudna mutatni egyfajta irányvonalat?
Való igaz, hogy a közforgalomban manapság rengeteg jó minőségű sampon érhető el, de számtalan szerény minőségű termék is helyet kap a polcokon. Bizonyos samponok irritálhatják a fejbőrt, és hajgyógyászatilag különféle problémákat okoznak. A pácienseimnek azt szoktam mondani, hogy az a jó sampon, amelyiktől nem fáj és nem viszket a fejbőr, továbbá nem pirosodik. Ha irritációt érez a terméktől, akkor biztosan nem az a megfelelő számára. Ha valakinek nincs komoly haj- és fejbőrbetegsége, vagyis nem szükséges speciális sampont, illetve hajápoló szereket alkalmaznia, akkor a Magyarországon jobb árkategóriába elérhető samponokat érdemes használnia. Mindenképpen inkább a natúrkészítményeket használni javasolt. Akinek érzékenyebb, ekcémára hajlamosabb a fejbőre, azoknak főleg olyan sampont érdemesebb alkalmazni, amelyben az illatanyag kevesebb, vagy egyáltalán nincs.
Mit tanácsol azoknak, akik hajuk egészsége szempontjából "egészségtelen" helyen dolgoznak, hajuk, fejbőrük nap mint nap ki van téve komoly környezeti terhelésnek?
Ma már elérhetők olyan hajgyógyászati készítmények , melyekkel naponta is lehet hajat mosni, a lényeg csupán az, hogy megfelelőképpen legyenek hígítva. Aki koszos, poros helyen dolgozik például építkezés, fatelep, gyár stb., annak bizony igénybe veszi a haját és a fejbőrét a levegőben szálló finomszemcsés por. Ilyen környezetben a fejbőrön könnyen képződhet egy lerakódás, az elhalt hámréteg rátapad a fejbőrére, és egy idő után megindulhat a folyamatos hajvesztés. Ez viszont már fejbőrprobléma, itt a sampon egymagában nem segít a probléma megoldásában.
Milyen fejfedőt javasol a hajgyógyász különböző időszakokban?
A lényeg mindig az, hogy a fejfedő alá ne fülledjen be a fejbőr. Akinek korpája, fejbőrsebei vagy gyulladásai vannak, ott mindig ki kell fertőtleníteni a sapkát, vagy az aktuális viseletet. Komoly problémát jelenthet a folyamatos bukósisak viselés, mivel ez állandó fülledést okoz a fejbőrön, ami további problémákhoz vezethet. Itt arra kell figyelni, hogy a kipirosodást és a hasonló tüneteket megszüntessük. Az állandó befülledés fejbőrbetegséggel, irritációval, és akár fejbőrfájással is járhat.
Milyen hajtípusok léteznek, és hogyan jellemezné őket?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Zsíros haj, illetve fejbőr
A túlzott mennyiségű zsír sok negatív hatást von maga után: Hajhullást, mikrobák és gombák megtelepedését, a fiziológiai pH érték elmozdulását. A túlzott zsírosodás gátolja a hajhagyma megfelelő ellátását és táplálását. A faggyúmirigy túltermel, visszafolyik a zsír a szőrtüszőbe, bekristályosodik, elzárja a hajhagymát. Ezáltal a hajhagyma nem jut tápanyaghoz és oxigénhez, a hajszál elvékonyodik és kialakul a hajhullás. Ezért elengedhetetlenné válik olyan kezeléssel történő beavatkozás, mely elősegíti a sejtek tisztulását és egyensúlyba hozza a sejtek és a faggyúmirigyek működését.
Száraz haj, illetve fejbőr
Az e rendellenességben szenvedők fejbőre száraz tapintású, a haj fénytelen, esetenként a hajszálak töredeznek. Erős tápanyaghiány mutatkozik. Külső befolyásoló tényezőként említhetjük itt a nem megfelelő vegyi anyagok (hajfesték stb.) használatát, belső tényezőként pedig a túlzott mirigyműködést (izzadás), az alacsony folyadékbevitelt és a genetikai tényezőket.
Korpásodás
Korpásodásról akkor beszélünk ha a fejbőr elhalt sejtrétege pikkelyszerűen, szabad szemmel is jól érzékelhető módon válik le.
Kiváltó oka egy gomba, a Pityrosporum ovalis, amely mindenki fejbőrén megtalálható.
Amint ez a gomba túlzott mértékben elszaporodik, felgyorsul a fejbőr természetes sejtmegújulási ciklusa. Így az elhalt hámsejtek összetapadva gyorsabb ütemben távoznak.
Száraz korpásodás
Felborul a fejbőrön lévő mikroflóra, ezáltal nem működik a védekező rendszer, a Pityrosporum ovalis gomba elterjed, ezzel tönkretéve a felhámrétegen lévő sejteket. A fejbőrön található korpalemezek nem zsíros tapintásúak, leválásuk a bőr felületéről gyors.
Zsíros korpásodás
A fejbőrön található korpalemezek zsíros tapintásúak, tapadnak a fejbőrhöz. A beteg heves viszkető érzésről panaszkodik. Ha a zsírral átitatott korparéteg hosszabb ideig a hajas fejbőrön marad, a bőrlégzés lassul, ami a hajnövést is gátolja.
A legideálisabb hajtípus és legkönnyebben kezelhető az egészséges normál haj, amely semmilyen betegségre utaló jelet nem mutat. Szerkezete nem sérült, a hajszál rugalmas, megjelenése szép és fénye töretlen. Olyan negatív változások nem fedezhetők fel rajta, mint a zsíros hajtő, korpa vagy töredezettség. Aki ilyen hajjal rendelkezik, annak speciális hajgyógyászati ápolásra, kezelésre nincs szüksége.
A festékanyag mennyire befolyásolja a haj állapotát?
Először is fontos tudni, hogy magától a hajfestéstől, hajhullás nincs. Természetesen a rosszabb minőségű festékanyag roncsolhatja a hajat. Ha folyamatosan és rendszeresen festik a vízhiányos száraz hajat, akkor elkezdet különböző hosszúságokban letörni. Sok festékanyag van forgalomban. A fodrászok komoly képzésen esnek át, hogy elsajátítsák a hajfestés csínját-bínját. A festés egy kémiai folyamat - főleg ha szőkítéssel is együtt jár-, amit otthon nem érdemes végezni. A nem megfelelő hozzáértéssel végző hajfestés több gondot okozhat, mint örömöt.
Mire érdemes odafigyelni, ha a vállalkozó szelleműek mégis csak otthon szeretnének "túlesni" a szeánszon?
A festékeknél mindenképpen a közepes és magasabb árfekvésűeket érdemes megvásárolni. A festéket általában ammóniát tartalmaznak, és hidrogénnel együtt kell felvinni a fejbőrre. Itt nagyon fontos, hogy mit használ az ember. Egy silányabb terméknél vagy nem fedi be teljesen a hajat, vagy nagyon hamar lekopik a színe. Aki úgy ítéli meg, hogy mégis otthon szeretné festetni a haját, azoknak mindenképpen a felsőbb árfekvésbe lévő termékeket javasolnám.
Milyen típusú problémákkal fordulnak Önhöz?
A XXI. században sajnos szinte már "népbetegségnek" számít a hajhullás, a kopaszodás, illetve az egyéb fejbőrproblémák. Figyelmeztető jelnek számíthat a túlzott zsírosodás, korpásodás, fejbőrviszketés. Egyre több "csodaszert" lehet kapni a fejbőr problémáira, de a hozzá fűzött remények többnyire messze elmaradnak a várakozástól. Egy terápia akkor lehet igazán hatásos, ha ok-okozati összefüggéseiben képes átvilágítani a tüneteket: nemcsak a külső felszíni kezelésre szorítkozik, hanem a szervezet belső elváltozásaira is koncentrál. A hajgyógyászat nagyon összetett dolog. A 300-szoros nagyítást lehetővé tevő mikro kamerás vizsgálat, amellyel feltérképezem a fejbőrt, hajhagymát és a hajszál szerkezetét, csak egy dolog. A munkánkban gyakran más szakorvosoknak is szerepet kell vállalnia.
A haj és fejbőrbetegeket három fő csoportba sorolhatjuk. Az első vizsgálat során - a későbbi eredményes és sikeres kezelés érdekében - ezt a három csoportot pontosan meg kell tudni határozni. Az első csoportba azok a tartoznak, ahol a haj és fejbőrbetegségek más betegségek kísérő tüneteként jelentkeznek. Ez a hajgyógyászati vizsgálatból felismerhető válik. Ilyen esetekben nem szabad a beteget sem megijeszteni sem pedig a "próba - szerencse" elvén kezelgetni. Problémától függően, vérvizsgálatokra, gyógyszeres kezelésre, belgyógyász, nőgyógyász, bőrgyógyász, pszichológus szakorvos vizsgálatára is szükség lehet. A második csoportba azok tartoznak, akik semmilyen belső betegséggel nem küzdenek, mégis komoly, akár évek óta fennálló haj és fejbőrproblémákkal küzdenek. Ezek az emberek problémájukból kifolyólag pszichésen terheltek, hosszú és néha eredménytelen próbálkozásaik miatt kialakul bennük a "betegségtudat". Nagyon fontos, hogy az első hajgyógyászati vizsgálatnál pontos érthető magyarázatot kapjanak a betegségükről. A hajgyógyász felelőssége, hogy a megfelelő diagnózis felállításán túl megtanítsa az otthoni kezelést, mert nem megfelelő tudatos kezeléssel az eredmények elmaradnak. A harmadik csoportba azok tartoznak, akiknél a haj és fejbőrbetegségek valamilyen vegyi beavatkozás következtében alakulnak ki. Ez nagyon tág csoport, az enyhe hajszerkezetben történő roncsolódástól a hajszáli résznek a teljes letöredezéséig terjedhet. A hirtelen bekövetkező változás, akár egy szakértelem nélküli hajfestés eredménye is lehet.
Ez is érdekelhet
