A felegyenesedett testtartású embernél a láb és a talp biztosítja a helyváltoztatást, tartja fenn az egyensúlyi testhelyzetet. Szinte észre sem vesszük a lábunk pontos ráhelyezését egy adott lépcsőfokra. Az élet folyamán megtett több mint tízmillió lépés során szinte alig botlunk meg. A kéz és a láb természetes és egészséges működésének csupán akkor érzékeljük valós jelentőségét, ha ebben valami zavar keletkezik. A kéz és a láb működése és főleg sajátos mozgása során szinte alig sérül vagy csak kisebb sérüléseket szenved.
Érzékeny védőburok
A tenyéren és a talpon négyzetcentiméterenként 4-600 verejtékmirigy található. Jelentőségük nemcsak a mikrobák elleni védelmet, hanem a bőr rugalmasságának megőrzését is szolgálja a járulékos faggyúmirigyekkel együtt.
Az akaratunktól független, vegetatív idegrendszerünk a központi idegrendszer irányítása alatt szabályozza az izzadság képződését, illetve a kiválasztódását. Alvás közben tenyerünk és talpunk nem izzad még akkor sem, ha a takaró alatt melegünk van. A tenyerünk és a talpunk sohasem barnul le. Még a sötét bőrűek talpa is világosbarna marad. A végtagok bőrfelületének vérellátása sajátos végartériákkal történik. A lábszár ereinek kóros szűkületei, kisereinek gyulladásai igen súlyos elhalásokkal járhatnak. A sajátos keringési viszonynak számos felszínes bőrelváltozás, egyes kórokozók elszaporodása lehet következménye. A szervezet ellenanyag-rendszerének, anyagcseréjének zavarai szintén tenyéri, talpi bőrbetegségeket okozhatnak. A tenyéren és a talpakon elhatalmasodó bőrfolyamatok a beteg munka és mozgásképtelenségét is előidézhetik. A felszíni gombák a tenyéren és a talpon a 4.-5. ujj közötti bőrredőkben, általában csak az egyik oldalon kezdenek el szaporodni. A gomba jelenlétét a széli terjedés és az időnkénti viszketés mutatja. A tenyéren és a talpon - bármilyen kiterjedésű is legyen a gombás folyamat - a megfelelő kezelés hatására nyomtalanul, heg nélkül gyógyul.
Megelőző ápolás
A végtagok és a tenyér bőre sajátos szerkezetének köszönhetően szinte láthatóvá teszi bizonyos betegségek, kóros folyamatok, keringési, anyagcsere vagy hormonzavarok jelenlétét, de jelzi a szervezet ellenanyag-rendszerének zavarát, a túlérzékenységet is.
Az érzékeny bőrű kisgyermeknél az ujjbegyek gyulladtak, berepedeznek és lemezesen hámlanak. Az őszi és a tavaszi időszakban ez a jelenség gyakoribb. Nyáron a talpak boltozatán és a lábujjak alatt kezdetben viszkető, majd nagy felületen terjedő, fájdalmas hólyagok okozhatnak kellemetlen elváltozásokat. A nem megfelelő lábbeli, a közös fürdők használata is szerepelhet kiváltó okként.
Felnőttkorban gyakran foglalkozási ártalomként jönnek létre a száraz ekcémára jellemző bőrelváltozások az érzékeny bőrűeknél. A nagy hatású zsíroldó és tisztítós szerek a házimunkát végzők kezein, főleg a tenyerén és az ujjközökben okozhatnak viszkető gyulladást, bőrhámlást. A cementtel, festékkel és oldószerekkel dolgozóknál is gyakoriak a túlérzékenységen alapuló bőrgyulladások. A pikkelysömörnek sajátos tünetei vannak a tenyéren és a talpon. A változó korban szintén kialakulhatnak nagy lemezekben hámló, olykor berepedésekkel kísért szaru-megvastagodások a tenyéren és a talpon.
Váljon igénnyé!
A testi tisztaság váljon feltétlen igényünkké és a kisgyermekkortól a felnőttkoron át, egészen az időskorig óvja egészségünket. A kéz- és a lábápolás folyamatossága, rendszeressége és hatékonysága megelőzheti a kellemetlen bőrbetegségek kialakulását. A tenyéri és a talpi bőrbajok felismerése és gyógykezelése általában szakorvosi feladat. A túlérzékenységi vizsgálatok, a korszerű gyógykészítmények biztosítják az érzékeny bőrű személyeknek is a tejes tünet- és panaszmentességét. VII. évf. / 5. szám