Ismert, hogy ahogy az aktív, úgy a passzív dohányzás is káros az egészségre. Magyarán egy cigaretta elszívásakor mind a dohányos, mind a közelében tartózkodók szervezete káros, potenciálisan rákkeltő vegyületek sokaságával érintkezik. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy létezik egy harmadik kategória is, a harmadlagos dohányártalom. Miután ugyanis az érintett elszívta azt a cigarettát, a környezetében lévő felületekre lassanként leülnek és megtapadnak a füst káros összetevői, és beltéren akár hosszú időn keresztül ott is maradhatnak. Bútoroktól a függőnyökön át a szőnyegekig számos textília magába szívhatja ezeket, a keményebb felületeken pedig porként halmozódhatnak fel, és sokszor a rendszeres takarítás sem elegendő ahhoz, hogy megtisztítsuk tőlük otthonunkat. Eközben pedig a harmadlagos dohányfüst is éppúgy károsítja az egészséget, mint a közvetlenül beszívott dohányfüst.
Mind közül bőrünk a legnagyobb szervünk, amely érintkezhet a harmadlagos dohányfüsttel. A riverside-i Kaliforniai Egyetem (UCR) kutatói éppen ezért arra keresték a választ, hogy vajon hogyan hat a szervezetre, ha bőrünkön keresztül kontaktusba kerülünk a dohányfüstből lerakódott káros vegyületekkel. Mint azt az egyetem közleménye írja, a kutatócsapat összesen tíz felnőtt, egészséges, nem dohányzó önkéntessel folytatott le egy kísérletet. A résztvevők három órán keresztül viseltek olyan ruházatot, amely harmadlagos dohányfüsttel volt szennyezett. Minden órában legalább 15 percig kellett sétálniuk vagy futniuk egy futópadon. A cél az volt, hogy izzadjanak, ezáltal fokozódjon a füstből származó vegyületek felszívódása a bőrükön keresztül. Ezután több alkalommal is vér- és vizeletmintát vettek tőlük laboratóriumi vizsgálatokhoz. A kísérlet kontrollcsoportját olyan tesztalanyok alkották, akik tiszta ruházatban végezték el ugyanazokat a feladatokat.
Gyulladásos bőrbetegség is származhat a dohányfüstből
Az így kapott eredményekből kiderült, hogy a szennyezett ruhát viselő önkéntesek vizeletében megnövekedett azon biomarkerek szintje, amelyek DNS-t, lipideket és fehérjéket érő oxidatív stresszt jeleznek. Mi több, az értékek a kísérlet végeztével is emelkedettek maradtak egy ideig. Valójában hasonló változásokat figyeltek meg a kutatók a kísérlet egyébként nem dohányzó résztvevőinél, mint ami általában a cigarettahasználókra jellemző. Ami pedig a vérmintákat illeti, azokból olyan molekuláris biomarkerek szintemelkedését lehetett kimutatni, ami különféle gyulladásos eredetű bőrbetegségek korai stádiumával hozható összefüggésbe. Beleértve például a kontakt dermatitiszt és a pikkelysömört. A kutatók szerint mindez alátámasztja a feltevést, hogy a harmadlagos dohányfüst a bőrrel érintkezve bizony beindíthat nemkívánatos gyulladásos folyamatokat.
Ez is érdekelhet
Semmiképpen sem szabad tehát félvállról venni a harmadlagos dohányártalom kockázatait. Annál is inkább, mert nem csupán arról van szó, hogy dohányosként veszélyeztetjük közvetlen hozzátartozóink egészségét. Akár az is rizikót jelenthet, ha egy olyan dohányzó korábbi tulajdonos után vásárolunk meg egy használt autót, esetleg olyan szállodai szobában szállunk meg, ahol korábban dohányoztak a vendégek. A kísérlet eredményeit bemutató tanulmányt az eBioMedicine című tudományos folyóiratban publikálták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
