A bőr színe függ a hámban lévő melanintól, a keringéstől, a szaruréteg vastagságától, illetve a jelenlévő karotin mennyiségétől. A melanociták, vagyis a pigmenttermelő sejtek állítják elő a barna színű pigmentet, a melanint, melyek ezután a szarusejtekbe kerülnek. A melanin feladata, hogy megvédje a bőrt a káros UV-sugaraktól.
A genetika természetesen abba is beleszól, hogy a bőr mennyi pigmentet termeljen, és a melanociták mennyit pumpáljanak a hámsejtekbe, majd azokban milyen legyen a "színezőanyag" eloszlása.
Szeplőhajlam esetén akár 3-4 éves korban megjelenhetnek bőrünkön az első barna pöttyök. A világos bőrű és hajú gyerekek valószínűleg nem "menekülhetnek" az apró foltocskák elől. A szeplő az arcot szimmetrikusan tarkítja, a nyakon és a karon is gyakori, azokon a helyeken tűnik fel, ahol a napsugarak előcsalják. Amikor kevés a fény, elhalványulnak, az első tavaszi napsugár viszont újra a bőrre varázsolja őket.
Ilyenkor a melanociták száma változatlan, azonban a napfény hatására több pigmentet termelnek. Ha nem védjük fokozottan fényérzékeny fehér bőrünket a káros sugaraktól, megkap minket a nap, majd újabb, szép nagyra nőtt, olykor csillag alakú szeplőkkel gyarapodhatunk a leégett bőrfelületen. A szeplősök számára a szolárium sem ajánlott. Nem érdemes provokálni a bőrt, mert nem felejt: emlékszik minden egyes durva "támadásra".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szeplőnél jóval zavaróbb pigmentfolt a májfolt, amellyel főleg a 20-40 év közötti nők küzdenek. Ez a sötétbarna, szabálytalan alakú, néhol maszkszerű folt rendszerint jól látható helyen, vagyis az arcon "tanyázik": állon, homlokon, felső ajkon.
Várandós kismamákon, fogamzásgátlót szedőkön, petefészek működési zavar esetén gyakrabban fordul elő. Májfoltot férfiakon és gyerekeken nagyon ritkán találni. Idős korban főleg a kézfejen figyelhetők meg a krónikus fényártalom következtében megjelenő különböző nagyságú, a bőr életkorára tapintatlanul figyelmeztető barna foltok. Vigyázat, krónikus gyulladással járó, erősen viszkető bőrbetegségek után is kialakulhatnak pigmentfoltok, sőt, kertészkedés közben sem lehetünk biztonságban, mert bizonyos növényi nedvek a bőrre jutva (például a petrezselyemé vagy a paszternáké) előbb hólyagos bőrgyulladást okozhatnak, majd ennek nyomán foltosodás maradhat vissza. Kozmetikumok és bizonyos gyógyszerek is megnövelhetik a fény iránti fogékonyságot, nemhiába figyelmeztetnek a bőrgyógyászok a parfümmel való napozás kellemetlen és maradandó veszélyeire.
"Szeplőtlen" életünk úgy lehet, ha már az első napsugarak támadását magas fényvédő faktorú krémekkel verjük vissza. Ma már elvárt követelmény, hogy egy kozmetikum min. 15-ös fényvédő faktort tartalmazzon. Érzékeny, világos hajú és bőrű emberek viszont ezzel nem érhetik be, számukra ajánlott a fénynek kitett területek magasabb, 50 + faktorral való védelme, de létezik 100-as fényvédő is.
A napozási szezon előtt érdemes béta-karotinnal is előkészíteni a bőrünket, ez az anyag amellett, hogy szépen megszínezi a bőrt, véd a szabadgyökökkel szemben. Tavasszal a retinolt, glikolsavat tartalmazó hámlasztók, illetve a melanociták működését csökkentő ún. depigmentáló krémeket már ne használjuk, ezeket a fényszegény időszakban ajánlják a bőrgyógyászok! Mélyhámlasztás pedig csak orvosi felügyelet mellett, megfelelő előkészítés után végezhető, szintén késő ősszel, télen, ám a megfelelő fényvédelemről mindkét esetben gondoskodni kell.
Ez is érdekelhet
Otthon, házilag semmiféleképpen ne álljunk neki gyümölcs-, főleg citruspakolással pigmentfoltot halványítani, mert rossz esetben komoly bőrgyulladás lehet az eredmény! A legmodernebb pigmentfolt-eltüntető technika a lézerfénnyel vagy intenzív pulzáló fénnyel történő kezelés. Ennek során a fény szelektíven a bőrfelszínt és egyéb struktúrákat megkímélve bejut a bőrbe, a pigmentált sejtekben hőenergiává alakul, és azokat roncsolja. Az ilyen módon károsodott képleteket a falósejtek eltakarítják, bekebelezik, és egy rövid idő múlva a foltoknak hűlt helye marad.
