Andi és Sanyi , a Házipatika.com életmódváltó újságírói immár negyedik hete törekszenek arra, hogy egészségesen éljék a napjaikat. Az étrendi átállás bevezető szakasza után mostanra náluk is elérkezett az idő, hogy komolyabban vegyék a kalóriaszámlálást, hiszen csak így lesznek képesek biztosan betartani a Bodon Judit , a NoSalty dietetikus szakértője által összeállított fogyókúrás diétát. Mint azt a szakember is leszögezi, nem kell feltétlenül napi rendszerességgel elővenni a négyzetrácsos füzetet és a számológépet ebédelés előtt, de heti egy-két alkalommal mindenképpen érdemes ilyen módon is tájékozódni arról, hogy jó úton járunk-e.
Honnan kapjuk meg az adatokat?
A bolti termékek többsége esetén remek támpontot jelent a csomagoláson elhelyezett tápanyagtáblázat, míg más élelmiszerek beltartalmáról az internet segítségével tájékozódhatunk. A NoSalty oldalán elérhető kalkulátor például több mint 1400 különféle alapanyag és termék információit tartalmazza, bátran támaszkodhatunk tehát rá a piacon vagy a hentesnél vásárolt élelmiszerek kapcsán.
Egyszerű számítások
Az alapvető tápanyaginformációk ismeretében máris következhet a matematikai feladvány megoldása, ami persze nem igényel többet egyszerű szorzásnál, osztásnál, összeadásnál és kivonásnál. Vegyünk alapul 70 gramm rizst: amennyiben 100 gramm rizs 358 kalóriát és 79 gramm szénhidrátot tartalmaz, akkor 70 gramm ennek csupán a 70 százalékát, tehát 251 kalóriát és 55 gramm szénhidrátot. Andi és Sanyi egyaránt legfeljebb 60 és 70 gramm szénhidrátot fogyaszthat el egy-egy ebéd alkalmával, tehát ez a 70 gramm rizs lényegében elegendő is lenne számukra a nap közepén. Egy ilyen köret mellé Andinak 359, Sanyinak 379 kalória jut a fehérjeforrásokra, azaz például a húsfélékre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos, hogy az egyes élelmiszereket nyersen, főzés vagy sütés előtt mérjük le, amihez szükség lesz egy megbízható konyhai mérlegre is. "Az energia- és tápanyagtartalmat mindig a tisztított, elfogyasztásra kerülő mennyiségre számítjuk ki. Azaz például zöldségeknél, gyümölcsöknél a héj, a csutka nem kerül beszámításra, húsoknál pedig a csont. A tisztítási veszteség mértéke alapanyagfajtától függően eltérő mértékű - egy banán esetében a héj nagyobb súlyú, mint mondjuk egy alma pucolásánál a csutka, egy csontos karajnál kisebb a csont aránya, mint egy csirkefarhátnál" - mutatott rá Bodon Judit. Az adott fogás végső számait úgy kapjuk meg, ha az egyes alapanyagok külön-külön kiszámolt értékeit összeadjuk. Nem szabad elfeledkezni a sütéshez használt olajról sem.
Ez is érdekelhet
Kell-e számolni a fűszerekkel, a zöldségekkel és a főzéshez használt vízzel? Mit tegyünk, ha több személyre főzünk, de csak a saját adagunkra vagyunk kíváncsiak? További részleteket a NoSalty cikkében olvashat a kalóriaszámítást alapjairól.
