Érszűkület esetén a verőerek, avagy az artériák falában – főként vérlemezkékből, koleszterinből álló – lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre, és ahogy ezek növekednek, egyre jobb szűkítik az ér lumenét. Az ér fala megvastagodik, merevebbé válik, emiatt megnövekszik benne a véráramlás sebessége. Ha a szűkület mértéke olyan mértékűvé válik, amely mellett már blokkolja a vér áramlását, akkor károsodik a szervek tápagyag- és oxigénellátása. Az erek teljes elzáródása pedig nagyos súlyos következményekkel, akár a szövetek elhalásával is járhat. Emiatt már az érelmeszesedés korai szakaszában érdemes komolyan venni az állapotot – figyelmeztet dr. Kósa Éva, a Trombózis- és Hematológiai Központ angiológusa.
Az érszűkület kialakulásának kockázati tényezői:
- magas koleszterin- és trigliceridszint;
- magas vérnyomás;
- dohányzás;
- cukorbetegség;
- elhízás;
- fizikai inaktivitás;
- magas telítettzsír-tartalmú étrend;
- családi öröklődés.
Eleinte nem okoz tüneteket
A szakember kifejtette, az alsó végtagi érszűkületnek kezdetben gyakran nincsenek tünetei, ám ahogy a plakk fokozatosan növekszik az artériában, úgy jelentkeznek, romlanak a panaszok. A tünetek attól függenek, hogy melyik érterület érintett. A vádli és a comb területén levő szűkület a lábfejen és a vádliban, a lágyéktájon vagy kismedencében előforduló szűkület inkább a fartájon, combban okoz fájdalmat. Fontos tudni, hogy ha egy artéria elzáródik, akkor a tünetek nagyon súlyosak lehetnek, és ilyenkor nemcsak a fájdalom nagyon erős, hanem fekély is kialakulhat a végtagon.
A lábak ereiben kialakult érfali lerakódások esetén a tünetek gyakran csak azután jelennek meg, hogy az ér átmérője több mint felére beszűkült. A panaszok lassan alakulnak ki, és eleinte észrevétlenek maradhatnak, főleg, ha a beteg életviteléből adódóan eleve keveset gyalogol. Ilyenkor a járástávolság 200-300 méterre is lecsökkenhet, és csak egy hosszabb séta, például túra alkalmával derül fény arra, hogy a járással valamilyen probléma van.
„Tipikus tünet a lábfájdalom, amely bizonyos távolság megtétele után jelentkezik, járásra romlik és pihenésre enyhül. Az érszűkületet kirakatnézegető betegségnek is nevezik, hiszen a beteget a járás rövid távon megállásra kényszeríti: a fellépő fájdalom miatt pár percre kénytelen megállni, ilyenkor pedig a kirakatok megnézésével palástolhatja tünetét. A fájdalmon kívül figyelemfelhívó jel még a lábszárszőrzet csökkenése, a körmök töredezése, gombásodása, súlyosabb esetben a lábfej, lábujjak hidegsége, zsibbadása, nyugalmi, főleg éjszakai fájdalma, amelyet a romló vérellátás okoz. Nagyon fontos, hogy az első panaszok megjelenése után megtörténjen a tünetek kivizsgálása, főleg a rizikófaktorokkal rendelkező betegek esetén, mivel az állapot kezelés nélkül folyamatosan romlik. Legsúlyosabb esetben az oxigén- és tápanyaghiány olyan fokot érhet el, hogy a lábon sebek keletkeznek, fekély alakul ki, ami már a végtag megmaradását is fenyegeti, illetve lábamputációhoz vezethet” – mutatott rá dr. Kósa Éva.
Amennyiben felmerül az érszűkület gyanúja, úgy az orvos megtapintja a pulzust a lábban. Ha a végtag adott részén a pulzus csökkent, esetleg nem tapintható, akkor meghatározza az úgynevezett boka-kar indexet, amellyel az érszűkület megállapítható vagy kizárható. Emellett laborvizsgálatra is szükség van a rizikófaktorok feltérképezésére. Súlyosabb esetekben érfestés indokolt az érsebészeti beavatkozást megelőzően. Amennyiben kiderül, hogy a lábakban érszűkület van jelen, akkor javasolt a test más részein lévő, főként a nyak, az agy és a szív ereinek állapotát is körültekintően megvizsgálni, mivel gyakran ezek a szervek is érintettek lehetnek.
Ez is érdekelhet
Kezelési lehetőségek
Mint minden érbetegség, úgy az érszűkület esetén is kiemelkedő szerepe van a megfelelő életmód követésének, hiszen ha beteg továbbra is dohányzik, zsíros ételeket fogyaszt, túlsúlyos, nem mozog eleget, a vérnyomása vagy vércukra nincs megfelelően beállítva, akkor a gyógyszeres terápia hatékonysága csökken. Az életmód-terápia, a rizikófaktorok csökkentése, a gyógyszeres kezelés és a napi rendszerességű séta mellett súlyosabb esetben szükség lehet értágítás vagy érműtét elvégésére is ahhoz, hogy a tünetek enyhüljenek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy teljes gyógyulást a műtéti megoldás sem jelent, azaz a betegnek figyelnie kell arra, hogy a gyógyszeres kezelés mellett élete végéig mellőzze az ereket károsító szokásokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
