Annak ellenére, hogy a krónikus fájdalom igen sokakat érint - egyes becslések szerint például az amerikai lakosság 11-40 százalékát -, sok a félreértés, a pontatlan megközelítés a jelenség körül. A szakorvosok sokáig abból indultak ki, hogy minden fájdalom mögött léteznie kell egy jól körülhatárolható oknak, azaz betegségnek vagy sérülésnek. Ha viszont ilyen konkrét kiváltó tényezőt nem találtak, hajlamosak voltak legyinteni, és esetleg kijelenteni, hogy a krónikus hátfájdalom vagy krónikus fájdalom szindróma csakis a páciens fejében van jelen, így bevett módszerekkel nem kezelhető. Ugyanakkor az utóbbi években egyre több újfajta megközelítés jelent meg a szindróma kezelésében, valamint egyre több faktort azonosítanak be, amely befolyásolja a betegség megjelenését vagy fennmaradását.
Hogyan hat a fájdalom az agyra?
A tudományos társadalom egyre inkább önálló kórképeként tekint a krónikus fájdalom szindrómára , nem pedig mint egy fájdalomtípusra a sok közül. A fejlett képalkotási módszerekkel kimutatható, hogy a krónikus fájdalom - az akut vagy a rövid ideig tartó fájdalommal szemben - olyan strukturális változásokat okoz az agyban, amelyek kognitív nehézségekhez, szorongáshoz és depresszióhoz is vezethetnek. A vizsgálatok bizonyos központi idegrendszeri változásokat is kimutattak, amelyeket pedig éppen az olyan személyes tapasztalatok eredményeznek, mint a szorongás és a depresszió . Vagyis tulajdonképpen kialakul egy ördögi kör.
"A fájdalom nem minden esetben azonosítható be könnyen. A lábtörés igazolható röntgennel, a fertőzés a vérből mutatható ki, de a krónikus fájdalom szindróma kimutatása sokszor olyan komplex orvosi feladat, amely több orvosi szakterület együttműködését is igényli. Éppen ezért meglehetősen gyakori, hogy a páciensek egyik orvostól a másikig sodródnak, de nem jutnak diagnózishoz és valódi segítséghez" - mutatott rá dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. Hozzátette, külön problémát jelent, hogy mindenkinek más a fájdalomérzékelése, ugyanazt a sérülést két ember kétféleképpen tudja megélni. Személyenként rendkívül nagy mértékben különbözhet a fájdalom mentális megközelítése is. Nem mindegy például, hogy a krónikus fájdalomra úgy tekint-e valaki, mint ami végzetessé válhat, vagy inkább mint olyan körülményre, amely nem befolyásolja jelentősen az életét. Ahogy az sem mindegy, hogy a depresszió és a szorongás eluralkodik-e rajta, vagy inkább töretlenül reménykedik és optimista marad.
A fájdalom valódi
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tévhitek ellenére az állapottal járó fájdalom igenis valódi. Ez rendkívül fontos információ az érintettek számára is, akiket sokszor szembesítenek azzal, hogy fájdalmuk vagy eltúlzott, vagy csak képzeletükben létezik. A szakember szerint a hátfájásnál különösen gyakori, hogy a panaszt teljesen természetesnek tekintjük: a modern életmód velejárójának.
"A krónikus fájdalom szindrómával rendelkező páciens valóban szenved. Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely majdnem fél gyógyulás. Ha rátalálunk a forrásra - ami nem könnyű feladat -, eldönthetjük, hogy milyen eljárás vagy összetett kezelés lehet a legjobb hatásfokú. A célzott injekciókúra éppúgy hatékony lehet, mint a természetes hatóanyagokat alkalmazó eljárások, így például a hialuronsavas vagy orvosi kollagéninjekciók, valamint a lökéshullám-terápia. Elengedhetetlenül fontos, hogy a gyógyulást elősegítsük funkcionális gyógytornával és mentálhigiénés támogatással is. Tulajdonképpen a pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénikusok segítsége nélkül nem lehet teljes a felépülés. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényegük, hogy több oldalról közelítsünk a krónikus fájdalom szindróma felé, és minden stádiumban biztassuk a pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető" - hangsúlyozta dr. Arnold Dénes Arnold MSc.
