Lábfejünk legnagyobb csontja a sarokcsont, amelyre nagy feladat hárul: meg kell tartania a test súlyát, ami minden egyes lépésnél komoly behatást jelent. Ezért nem is csoda, hogy ez a terület meglehetősen sérülékeny és viszonylag gyakran válhat fájdalmassá. A sarokfájdalom az esetek nagy részében mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben artritisz, fertőzés, autoimmun vagy neurológiai probléma, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegség is.
Az egyik legnagyobb probléma a túlterhelés
"A sarokfájdalom egyik tipikus oka a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a talpi bőnye gyulladása. Ezt a szalagot könnyű túlterhelni, aminek következtében akár kétszeresesére is képes vastagodni - ez ultrahanggal és MRI-vel is igazolható. A tünetek, amelyek erre utalhatnak, jellegzetesek: általában reggel mutatkozik a fájdalom, ami később jelentősen enyhül, viszont hosszabb állás vagy lépcsőzés kapcsán fokozódik" - magyarázta Dr. Dobos Márta Ilona , a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa.
A szakember szerint a mechanikai okok közül leginkább a nem ergonomikus cipő viselése okozta problémákat, és az otthon, mezítláb vagy zokniban történő járkálást érdemes kiemelni. A túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok is jelentős terhet rónak a sarokra, sőt, az egész gerincoszlopra. Tartós viselésük során a sarok rendszeres ütődéseknek van kitéve, ami előbb-utóbb problémát okoz.
Ha nem múlik a fájdalom, menjünk orvoshoz
Sokszor előfordul, hogy a sarokfájdalom elmúlik, amint megfelelően kialakított cipőt kezdünk hordani, illetve ha pihentetjük és jegeljük a túlterhelt területet. Vannak azonban olyan tünetek, amelyeknél jobb orvos segítségét kérni. "Már csak azért is fontos a diagnózis, hogy kizárhatóak legyenek bizonyos komolyabb betegségek. Vagyis, ha a sarok fájdalma nem csak álláskor, járáskor, de nyugalmi állapotban is jelentkezik, vagy ha nem múlik el egy-két hét alatt, ajánlatos felkeresni az orvost" - figyelmeztetett a doktornő.
Nem szabad halogatni a kivizsgálást akkor sem, ha nem tudunk lábujjhegyre állni, nem tudjuk visszafeszíteni a lábfejünket, illetve ha a sarok és a lábfej körül duzzanat jelentkezik. Gyulladásra utalhat továbbá a fájdalom, a kipirosodás és a láz is. Ugyancsak ki kell vizsgáltatni a talpban jelentkező zsibbadás, az érzéskiesés és a szurkáláshoz hasonlatos érzés okát, ám ezek tünetek valószínűleg inkább neurológiai vizsgálatot igényelnek majd.
Mi segíthet a sarokfájdalmon?
Ha a talpi bőnye gyulladása okozza a sarokfájdalmat, akkor az 1-2 hét pihentetés mellett szóba jöhet egy nem szteroidos, gyulladáscsökkentő terápia és/vagy a lökéshullám-terápia. Felmerülhet még a személyre szabott talpbetét, sarokemelő használata is, amelyek tehermentesíthetik a talpi bőnyét, ezáltal enyhíthetik a fájdalmat. (Elsőként 3-5 hétig érdemes a szilikonos sarokéket hordani, utána következhet a lúdtalpbetét.)
Elhúzódó, javulást nem mutató eseteknél pedig - ha nincs ellenjavallat - a helyileg beadott szteroidinjekciók hosszabb időre mérsékelhetik a tüneteket. "A további kezelés természetesen a konkrét kiváltó ok függvénye. Nyilván mást tesz szükségessé az artritisz, és mást a csontritkulás" - ismertette az ortopéd szakorvos. Ugyanakkor általános szabályként megemlítette, hogy mindenképpen törekedni kell az optimális cipőválasztásra, így például kerülendőek a túl magas és a túl lapos talpú lábbelik is. "Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel is jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét. Túlsúly esetén pedig érdemes törekedni annak csökkentésére, ugyanis így kisebb lesz a terhelés, amely a lábat, és általában a mozgásszerveket éri" - jegyezte meg a szakértő.
Legjobban: