Növekedési fájdalom: a rejtélyes gyerekkori „kór”

Valószínűleg sokan emlékszünk még, hogy ha gyerekkorunkban fájt esténként a lábunk, azt mondták rá: növekedési fájdalom. De az is lehet, hogy pont a mi gyerekeink panaszaira mondták ezt az orvosok a közelmúltban. De mi is valójában ez a rejtélyes tünet?

Jellemzően a gyerekek és tinédzserek gyakori, egyértelmű ok nélkül jelentkező fájdalmainak összefoglaló elnevezése a növekedési fájdalom. Bár a kifejezés már régóta ismert a köztudatban, a jelenséggel kapcsolatban még mindig számtalan megválaszolatlan kérdés van. Mi is ez pontosan, miért jelenik meg, és milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Ezekre már számos kutatócsoport megpróbált választ adni, azonban nem jártak sikerrel – írta a WebMD.

„Ha más oka nincs, akkor növekedési fájdalom”

Az egyetlen dolog, amire rájöttek a kutatók, az az, hogy az orvostudománynak valójában fogalma sincs, mi is konkrétan a növekedési fájdalom azon túl, hogy a gyerekek panaszkodnak rá. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy akár a gyerekek harmadát is érintheti ez a panasz, ez azonban sokkal inkább „népi hiedelem” alapján becsülhető, mintsem valódi orvosi diagnózisok alapján. Ennek ellenére a szülők, a tanárok és az orvosok a mai napig gyakran nevezik növekedési fájdalomnak a gyerekek és fiatalok panaszait, ha más egyértelmű okot nem tudnak mondani arra.

növekedési fájdalom, rejtélyes fájdalom, ismeretlen eredetű fájdalom, gyerekek, tinédzsere
Az orvostudománynak valójában fogalma sincs, mi is konkrétan a növekedési fájdalom. Fotó: Getty Images

Ellentmondásos eredmények

Az ausztrál Sydney Egyetem kutatócsoportja 145 olyan tanulmányt fésült át, amely a rejtélyes fájdalmat is megemlítette a vizsgált gyerekek és serdülők panaszai között. Az adatok elemzésével próbáltak pontosabb meghatározást adni a jelenségről, például azzal kapcsolatban, hogy jellemzően hány éves korban jelenik meg, kiválthatja-e konkrét tevékenység, illetve milyen egyéb tünetek kapcsolódhatnak hozzá.

Az tudósok azt találták, hogy „nincs konszenzus abban, hogy valójában mik a növekedési fájdalmak, hogyan definiálják és hogyan kell diagnosztizálni azokat. A meghatározások igen változatosak, néha egyenesen ellentmondásosak voltak” – magyarázta Steven J. Kamper, az összefoglaló tanulmány társszerzője. Mint mondta, egyes tanulmányok szerint a növekedési fájdalmak jellemzően a karokban jelentkeznek, míg más feljegyzések azt sugallják, hogy kizárólag az alsó végtagokat érintik. Némelyik tudományos munkák izomfájdalomként, míg mások ízületi fájdalomként hivatkoznak a panaszokra.

Aki jó ideje küzd olyan fájdalommal, aminek nem tudja a pontos okát, vagy olyan általános tünetei vannak, hogy nem tudja, merre induljon a kivizsgálás során, esetleg szorong a daganatos betegség gyanújától, nyugtalanító időszakot élhet át. Hogyan lehet segíteni bizonytalan eredetű fájdalom, közelebbről meg nem határozott tünetek esetén?

Néhány dolog azért sejthető

A beszámolókban megegyező jellemzők gyakoriságát vizsgálva azonban néhány dolgot azért lehet sejteni a növekedési fájdalomról. A tanulmányok fele szerint az alsó végtagokban jelentkezik a fájdalom, 48 százalék pedig azt is megemlíti, hogy jellemzően este vagy éjszaka fordul elő. A tudományos vizsgálatok 42 százaléka azt állapította meg, hogy a panasz ismétlődő, 35 százalék arról ír, hogy a rejtélyes fájdalmat normál fizikális vizsgálat során is tapasztalják a fiatalok, 31 százalék szerint pedig a test mindkét oldalán jelentkezik a fájdalom – tehát például mindkét lábban. Érdekességképpen érdemes megemlíteni továbbá, hogy a vizsgálatok több mint 30 százalékában nem említettek más közös jellemzőt.

„A feljegyzések több mint 80 százaléka meg sem említi a »növekedési fájdalommal« küzdő páciensek életkorát, a tanulmányok 93 százaléka pedig egyáltalán nem kapcsolja össze a gyerekek és tinédzserek ismeretlen eredetű fájdalmait a növekedéssel” – mondta Kamper. Emellett több tanulmány is elismerte, hogy a növekedési fájdalmak konkrét kiváltó oka ismeretlen, és több esetben is „kizárásos alapon” jutottak erre a diagnózisra – vagyis amikor már minden egyéb lehetséges okot kizártak. A kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy ez aligha kielégítő magyarázat a gyerekeknek és szüleiknek, ezért nagyon fontos lenne, hogy a „növekedési fájdalom” kifejezést ne használják diagnózisként, amíg az orvostudománynak nem lesznek kellően pontos információi a jelenségről.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.