A gégegyulladásnak – időtartamától függően – kétféle formáját különböztetjük meg. Az akut gégegyulladás kiváltó oka a legtöbb esetben vírus- vagy bakteriális fertőzés, esetleg a hangszalagok túlerőltetése. A tünetek nem tartanak sokáig, átmeneti jellegűek, a fertőzés kezelésével megszűnnek. A krónikus gégegyulladás ezzel szemben három hétnél is tovább tart. Kiváltó oka lehet irritáló szerek, gázok belélegzése, reflux, krónikus orrmelléküreg-gyulladás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, illetve például énekesek, színészek esetében a hang túlzott igénybevétele. Ritkább esetben, de bakteriális és gombás fertőzések is okozhatják, továbbá daganatos betegség és más egészségügyi állapot – például stroke - következtében is felléphet – mondta el dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
A fellépő tünetek mind akut, mind krónikus gégegyulladás esetén azonosak. Különbség csupán annyiban jelentkezik, hogy mennyi ideig tartanak ezek. A jellemző panaszok a következők:
- rekedtség
- gyenge hang vagy hangvesztés
- kaparó érzés a torokban
- torokfájás
- száraz torok
- száraz köhögés
Így lehet lerövidíteni a gyógyulási időt
Gégegyulladás során a gégenyálkahártya és a hangszalagok is gyulladtak, duzzadtak. Annak érdekében, hogy a gyulladást és az ödémásodást csökkentsük, nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Kerüljük azonban az alkoholt és a koffeint tartalmazó italokat, ezek ugyanis csak vizet vonnak el a szervezettől. Mellőzzük az érzékeny nyálkahártyát irritáló dohányzást és a fűszeres, csípős ételek fogyasztását is. A legjobb, ha a gyulladt gégéhez kíméletes, szénsavmenetes, nem túl hideg és nem túl forró italokat, például langyos mézes teát, vizet, húslevest, nem túl savas gyümölcsöket fogyasztunk a gyógyulás időszakában.
A gyulladt nyálkahártyát nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is hidratálni kell. Ilyenkor nem előnyös a túl száraz levegő. Abban a helyiségben, ahol a legtöbb időt töltjük a lábadozás ideje alatt, mindenképpen legyen párásabb a levegő. Ha párásító készüléket használunk, nyugtató, fertőtlenítő hatású eukaliptusz- vagy citromolajat is csepegtethetünk bele. De a levegőt párásabbá tehetjük úgy is, ha a szobában teregetünk, vagy a fűtőtestre vízzel teli tálat helyezünk. A forró gőzzel történő inhalálás ugyanakkor nem ajánlott gégegyulladás esetén!
Nagyon fontos a hang kímélése. A legjobb, ha csendben töltjük a lábadozás időszakát, legalább az első két-három napot. A suttogás a közhiedelemmel ellentétben még erőteljesebb igénybevételt jelent a hangszalagok számára. Ha tehát fontos beszélnünk a gyógyulás ideje alatt, inkább középhangerővel tegyük, ne suttogjunk. Ha betegség esetén túlerőltetjük a hangszálakat, akár maradandó vagy műtétet igénylő elváltozást – például a hangszalagok megvastagodását és hangszalagpolipot – is okozhatunk.
Ami a gyógyszeres lehetőségeket illeti, gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és torokfertőtlenítő tablettával lehet enyhíteni a fájdalmat. Emellett, ha bakteriális eredetű a fertőzés, akkor orvosi utasítás szerint antibiotikumot kell szedni. A gyógyulás időszakában természetes gyógymódokkal is érdemes támogatni az immunrendszer működését. Reszelt gyömbért összetört fokhagymával és mézzel kikeverve, pici fahéjjal ízesítve házi gyulladáscsökkentőt készíthetünk. Érdemes naponta több alkalommal egy-egy kávéskanállal fogyasztani belőle.
Ez is érdekelhet
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A gégegyulladás rendszerint tüneti kezeléssel gyógyítható. A szakember felkeresését azonban nem szabad halogatni, ha a felsorolt tünetek mellett nehézlégzés, vérköpés, napokon át tartó nagyon magas láz, kezelés ellenére is rosszabbodó, erősödő torokfájdalom, nehéz nyelés jelentkezik. Szintén indokolt orvoshoz fordulni, ha a gégegyulladás tünetei – akár tartós rekedtség, akár a hang csökkent terhelhetősége – két-három hétnél tovább tartanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
