„Jelenleg Magyarországon az óvszer mellett a vazektómia az egyetlen elérhető művi fogamzásgátló módszer a férfiak számára” – fogalmaz dr. Takács Tamás urológus, andrológus. A beavatkozás alapelve egyszerű. A megtermékenyítésben részt vevő hímivarsejtek a herében termelődnek, ahonnan a mellékherébe kerülnek. Ott körülbelül két héten keresztül érnek, majd az ondóvezetéken át jutnak a kismedencébe, végül a prosztatán keresztül a húgycsőbe, ahol aztán ejakuláció közben keverednek az ondóhólyag és a prosztata váladékával – ebből áll össze az ondó. Vazektómia során a műtétet végző orvos a herezacskón belül egy-egy apró, pár milliméteres bemetszésen keresztül megkeresi és átvágja mindkét oldalon az ondóvezetéket, továbbá azok végeit leköti. Magyarán megszünteti a hímivarsejtek átjárását a kismedence irányába, így meddővé téve a pácienst.
Takács doktor elmondása szerint a beavatkozás az esetek döntő többségében helyi érzéstelenítés mellett elvégezhető, és csupán minimális kellemetlenséggel jár. Ambuláns kezelésről van szó, tehát a dolog nem igényel hosszasabb kórházi tartózkodást, ott alvást sem. A páciens néhány óra megfigyelés után hazamehet, amennyiben nem jelentkezik nála semmilyen orvosi ellátást igénylő szövődmény. A lehetséges műtéti kockázatok köre – mint általában a sebészeti beavatkozások esetében – a fertőzések, sebgyógyulási zavarok, vérzés veszélyére terjed ki, de ilyen szövődmények az esetek kis százalékában fordulnak elő. Lehetséges továbbá, hogy a vazektómiát követően krónikus here- vagy mellékhere-fájdalom alakul ki, illetve extrém ritka esetben a beavatkozás sikertelen lehet.
„Egy-két nap alatt elmúlt a fájdalom”
„A műtét alatt semmilyen különösebb kellemetlenséget nem tapasztaltam. Egyfajta tompa húzást, nyomást lehetett csak érezni, illetve amikor az orvos elégette a szövetet, az járt egy pici fájdalommal” – árulta el lapunknak név nélkül nyilatkozva egy negyvenes évei közepén járó férfi, akire Károlyként hivatkozunk. Károlynak és feleségének korábbi kapcsolataikból hat gyermekük született, és úgy döntöttek, a jövőben már nem szeretnének újabb utódot vállalni. A férfit végül idén tavasszal operálták meg.
„A műtét után a kórházban kellett még maradnom egy-két órát, közben pedig lassanként elkezdett múlni az érzéstelenítő hatása. Az már azért nem volt túl felemelő. Olyan érzés volt, mint amikor az embert jó alaposan tökön rúgják. Kellemetlen fájdalom, amely azonban egyszerű fájdalomcsillapítóval uralható. Talán ha két tablettát vettem be összesen. Emellett például haza is tudtam vezetni a klinikáról. Szóval semmilyen igazán nagy dologra nem kell gondolni. Némi állandó, szorító jellegű fájdalom és egyfajta kellemetlen belső érzet, amit tapasztaltam. Ez azonban egy-két nap alatt megszűnt. Pár hétig még bizonyos mozdulatoknál jelentkezett enyhe helyi érzékenység, mára viszont mindez a múlté. Úgy gondolom, jó döntést hoztam, és immár élvezzük a párommal ennek minden előnyét.”
A majdnem tökéletes módszer
Az említett műtéti kockázatok mellett a mérleg másik serpenyőjében mindenképpen helyet követel magának a művi meddővé tétel hatékonysága, amikor más fogamzásgátló módszerekkel vetjük össze a vazektómiát. Mind közül ugyanis ez a legeredményesebb, még ha – mint arra dr. Takács Tamás felhívta a figyelmet – nem százszázalékos is a megoldás.
A szakember kifejtette, kétféle oka lehet annak, ha a vazektómia nem lesz sikeres. Az egyik, ha a hímivarsejtek mellékheréből kivezető útját nem sikerül teljes mértékben elzárni. Ennek lehet orvosi-technikai oka, valamint nagyon ritkán előfordulhat olyan fejlődési rendellenesség, hogy egy férfinak egy oldalon két ondóvezetéke is van. Így megtörténhet tehát, hogy marad egy járat, amelyen keresztül a spermiumok el tudnak jutni az ondóba. A másik lehetőség, hogy bár a vezeték átvágása és lekötése egyaránt megfelelően történik, de idővel az ondóvezeték folytonossága újra kialakul. A jelenség neve rekanalizáció, amelynek pontos mechanizmusa egyelőre nem teljesen tisztázott, de fontos megjegyezni, hogy az esetek rendkívül alacsony részében fordul elő – nagyságrendekkel ritkábban, minthogy például elszakadjon egy óvszer, vagy valaki véletlenül elfelejtse bevenni a fogamzásgátló tablettáját. Mindezek tükrében azt lehet mondani, hogy a vazektómia fogamzásgátló hatékonysága kiemelkedő, 99 százalék körüli.
Takács doktor arra is kitért, éppen ez a csekély bizonytalansági faktor az oka annak, hogy a beavatkozás előtt, valamint azt követően is kötelező a spermavizsgálat, amellyel igazolható a műtét indokoltsága és sikeressége. Hangsúlyozta továbbá, hogy ez utóbbi sem azonnal alakul ki. Hozzátartozik ugyanis az igazsághoz, hogy a vazektómia nem egyik pillanatról a másikra szünteti meg a termékenységet. Egyetlen ejakulációval nem feltétlenül távozik az összes hímivarsejt a férfi szaporító szervrendszerből. Így még ha nem is érkezik utánpótlás a mellékherékből, egy ideig maradhatnak életképes spermiumok a férfi ondójában – ezek teljes kiürüléséhez akár húsz-harminc ejakuláció is szükséges lehet. A beavatkozást követő három hónapban ezért változatlanul szükség van egyéb fogamzásgátló módszer alkalmazására a nemkívánatos terhesség megelőzése érdekében. Majd a három hónap elteltével kötelező spermavizsgálattal igazolni a meddőséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakorvos leszögezte továbbá, hogy a fenti megfontolás mintegy fordítottjaként a műtét előtt is szükséges a spermavizsgálat, függetlenül attól, hogy a páciensnek korábban született-e gyermeke. Amennyiben ugyanis valaki eleve azoospermiás, azaz nincs hímivarsejt az ondójában, akkor felesleges megoperálni, különösen annak tükrében, hogy a beavatkozásnak akadnak szövődménykockázatai. Ez egyaránt előfordulhat gyermektelen férfiaknál, illetve – bár ritkában – akár többgyermekes édesapáknál is.
Európa egyik legszigorúbb törvénye
A gyermekvállalás minden esetben felelősségteljes döntésen kell, hogy alapuljon, ahogy a felelős családtervezésnek az is része, ha egy pár úgy dönt, nem szeretne már gyermeket. A vazektómia ez utóbbi elhatározáshoz nyújt nagyon hatékony eszközt, amelynek mind az esetleges sikertelenségéből, mind magából a műtétből fakadó kockázatai alacsonyak. Sőt, dr. Takács Tamás azt is leszögezte, hogy a műtét az érintett férfiak szexuális életére sincs semmilyen kihatással. Nem változik tőle sem a libidójuk, sem az orgazmusuk, de még ránézésre az ondójuk sem. Ennek ellenére a szakember tapasztalatai szerint itthon messze elmarad a fogamzásgátló módszer népszerűsége attól, mint amennyire keresett például Észak-Amerikában és Nyugat-Európában.
Ebben jelentős szerepet játszhat a jogszabályi környezet, amelyről mindenképpen fontos beszélni. Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvény rendelkezik a művi meddővé tételről, amelynek egy 2014 márciusában hatályba lépett módosítása értelmében igen korlátozott, hogy ki kérheti vazektómia elvégzését legálisan. Hacsak nem áll fenn valamilyen egészségügyi indikáció, akkor leghamarabb három vér szerinti gyermek születése után vagy negyven éves kor felett válik elérhetővé a beavatkozás. Azt azonban a társadalombiztosítás, amennyiben kizárólag családtervezési célból hajtják végre, nem támogatja. Ez azt jelenti, hogy az állami kórházakban is önköltséges alapon kell finanszíroznia a férfiaknak a műtéti költségek egy részét. Az egyes intézmények között nagy különbségek lehetnek a díjszabást illetően, de általánosságban mintegy száz-kétszázezer forint nagyságrendű összegről van szó.
Ezenkívül mind a közfinanszírozott, mind a magánellátásban kötelező, összesen egyéves várakozási idő előzi meg a beavatkozást. A páciensnek először közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell kérelmet benyújtania az egészségügyi szolgáltatóhoz, az orvosnak pedig kötelező tájékoztatnia őt a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről. Hat hónap elteltével újra nyilatkozni kell a szándék megerősítéséről, majd leghamarabb újabb hat hónap elteltével végezhető el a műtét.
„Túlszabályozás” – summázta egyetlen kifejező szóban véleményét Károly. Hozzátette, életkoruk és gyermekeik száma alapján jogosultak voltak feleségével a művi meddővé tételre, emellett egészségügyi indokuk is volt rá. Károly neje ugyanis Leiden-mutációval él, egy genetikai eredetű véralvadási zavarral, amely miatt nem használhat hormonális fogamzásgátlót. A törvény szerint akkor végezhető egészségügyi indokból művi meddővé tétel, ha szakorvos véleménye alapján:
- a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne,
- és más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható.
Mivel ilyen esetekben a társadalombiztosítás támogatja a beavatkozást, Károly végül állami keretek között műttette meg magát. Így sem ment azonban minden zökkenőmentesen. „Előzetesen felmértem, hogy a környező országokban jó pénzért pikk-pakk megcsinálták volna, kis túlzással nem is kérdeztek volna semmit. Azért döntöttem mégis a hazai ellátás mellett, mert volt róla papírom, hogy orvosilag indokolt a beavatkozás. Ennek ellenére jó pár hónapot kellett várnom, mire időpontot kaptam. Nehezen találtak helyet a műtéti előjegyzésben” – mondta.
Károly nem véletlenül említette a külföldi lehetőségeket. Ha az interneten rákeresünk a vazektómia kifejezésre, meglepő módon hazai magánklinikák helyett főként szlovákiai és ausztriai intézmények magyar nyelvű hirdetései jönnek elsőként szembe. Miközben idehaza a vonatkozó törvény igen merev korlátokat szab a fogamzásgátlás eme formájának, addig a szomszédos országokban jóval megengedőbbek a jogszabályok. Ausztriában például – egyetlen érdemi megkötésként – huszonöt év az alsó korhatár, amely felett el lehet végezni a műtétet. Szlovákiában pedig tizennyolc éves kor felett bárki kérheti azt, és egy év helyett mindössze harminc nap az előírt kivárási idő a kötelező orvosi tájékoztatást követően. Eközben az ottani árak nem térnek el számottevően a hazaiaktól. Egy bécsi magánklinika átszámítva 260 ezer forintért végez vazektómiát helyi érzéstelenítéssel, és 340 ezer forintért altatásban, míg egy pozsonyi intézményben 210 és 270 ezer forintnak megfelelő euróért érhetőek el ugyanezek a szolgáltatások.
Végleges, de van visszaút
Kérdésünkre Károly azt is elmondta, hogy bár csak a nagyon közeli ismerősök tudnak arról, hogy átesett ilyen műtéten, nem mindenki ért vele egyet. „Volt, aki azt mondta, hogy majd megbánom még ezt, mert ha változna esetleg a családi állapotom, akkor milyen jó lenne, ha mégis lehetne gyerekem. Egyáltalán nincsenek ilyen jellegű terveim. Meghoztuk a feleségemmel ezt a döntést, és nagyon jónak találjuk, szerintem hosszú távon is így fogom gondolni” – húzta alá.
A témával kapcsolatban dr. Takács Tamás elmondta, hogy bár a sikeres vazektómia végleges megoldásnak tekinthető a fogamzásgátlásra, ugyanakkor egy újabb műtéttel akár vissza is adható az érintett nemzőképessége. Ilyen beavatkozást Magyarországon egyedül a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája Andrológiai Centrumában végeznek rutinszerűen, ahol mind a megfelelő felszerelés, mind a szaktudás adott hozzá. Egyéni tényezők, mint az életkor, vagy az ondóvezeték-lekötés óta eltelt idő hossza, nagyban befolyásolhatják a helyreállító műtét sikerességét, amely egyben egy jóval komplexebb – mikrosebészeti – beavatkozás, mint a vazektómia. Ezzel együtt a helyreállító műtétek sikeressége általában véve magas.
Ez is érdekelhet
Ezenkívül minden férfinak, aki a művi meddővé tételt választja, javasolt, hogy előzőleg fagyasztasson le ondót spermabankban, ami lombikprogram keretében szintén lehetőséget nyújt utólag a gyermeknemzésre. Azzal azonban érdemes számolni, hogy sem a helyreállító beavatkozást, sem a spermabanki szolgáltatást nem fedezi a társadalombiztosítás. Ezek költségeit tehát szintén a pácienseknek maguknak kell finanszírozniuk.
