A női szervezetben, illetve a petefészkekben csupán meghatározott számú éretlen petesejt található, és ezek száma is az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. Az anti-Müllerian hormont (AMH) éppen a még érés előtt álló tüszők termelik, ezáltal a hormon szintje jó tájékozódási pontot kínál a petefészek-tartalék felméréséhez. Ezzel együtt egyelőre szakmailag vitatott, hogy az AMH szintjének kimutatása révén milyen mértékben lehet megbecsülni a teherbeesés valószínűségét az általános népességre vonatkozóan - írta meg az EurekAlert .
Fontos, mi több, esetenként nélkülözhetetlen szerepet tölt be viszont a vizsgálat a termékenységi gondokkal küzdő nők kezelése során. Az in vitro fertilizáció ( IVF ), azaz a mesterséges megtermékenyítés első lépése a petefészkek stimulációja. Az AMH szintje jó előrejelzést ad arról, hogy az érintett nő szervezete várhatóan hogyan fog reagálni a beavatkozásra. Ezáltal a többi között elkerülhető például az úgynevezett petefészek-hiperstimulációs szindróma kialakulása is.
Hajból mutatják ki az AMH szintjét
Az AMH szintjének meghatározása jelenleg intravénásan levett vérmintából, vérszérumból történik. Egy új, az Európai Humán Reprodukciós és Fejlődéstani Társaság (ESHRE) 36. éves - online - konferenciáján bemutatott tanulmány szerint azonban érdemes lehet megfontolni a hormonszint hajból történő kimutatását a jövőben. Sarthak Sawarkar klinikai biotechnológus, genetikus és kutatócsapata több mint 150 nő vizsgálata révén jutott erre a következtetésre. Az érintett nőknél kórházi vizitek alkalmával vettek haj- és vérmintát, valamint ultrahangos technológiával is felmérték a petefészkeik meglévő tartalékait.
A kísérlet során sikerült biológiailag releváns AMH-szinteket meghatározniuk a begyűjtött hajmintákból, illetve ahogyan az várható volt, az így kapott eredmények szerint a vizsgált nők petefészek-tartaléka a kor emelkedésével egyre csökkent. A kimutatott értékek szoros kapcsolatban álltak a vérből végzett kontrolltesztek és a képalkotó vizsgálatok révén gyűjtött adatokkal is, azaz a hajteszt lényegében megbízhatónak bizonyult. Mi több, mint kiderült, akár még pontosabb is lehet a hagyományos vérvizsgálatnál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ennek oka, hogy a hormonok hosszú hetek, akár hónapok alatt halmozódnak fel a haj felhámjában. És amíg a vérben a hormonszintek alig néhány óra leforgása alatt is jelentősen változhatnak különböző tényezők hatására, addig a hajminták sokkal inkább egy hosszabb időszak átlagáról árulkodnak. Mindez azt jelenti, hogy a hajból végzett szintmeghatározás pontosabb képet adhat az AMH-ra mint biomarkerre vonatkozóan a jellemzően csak egy rövidebb időszak állapotát tükröző vérteszteknél. Ráadásul kevésbé invazív, ami segíthet csökkenteni az orvosi vizsgálatokhoz kapcsolódó stresszt a pácienseknél, továbbá költséghatékonyabb eljárást is jelent.
