A testmozgás hihetetlen hatása. Ezt is befolyásolja

A fizikai aktivitás segíti, hogy a jótékony hatású baktériumok felszaporodjanak bélrendszerünkben. Az inaktivitás viszont éppen ellenkező hatású - állítja egy új tanulmány. Így a gyakori testmozgás a mikroorganizmusok révén is javítja az általános egészségi állapotunkat, és jótékonyan hat a testsúlyunkra is.

Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az iránt, hogy miként hatnak a bélbaktériumok a szervezetünkre. A nagy mennyiségű és változatos bélflórával rendelkező emberek kevésbé hajlamosak az elhízásra, az immunrendszerükkel kevesebb a probléma. Más egészségügyi problémák is ritkábbak az esetükben, mint azoknál, akiknek kevésbé sokszínű a baktériumállományuk. Bizonyos mikroorganizmusok pedig kifejezetten javítják az anyagcserét és az immunrendszerünket is erősítik - írja a New York Times blogja .

Ugyanakkor a tudomány eddig keveset foglalkozott azzal, hogy mi játszódik le a fizikai aktivitás közben, mi történik ilyenkor a bélbaktériumokkal? Az Ír Nemzeti Egyetem részét képező University College Cork tanulmánya most a szigetország rögbi válogatottjának tapasztalatait összegezte.

Azért választottak profi sportolókat, mert ők a legkülönbözőbb gyakorlatokat is elvégzik, másrészt a sportolók terhelhetősége is nagyobb - magyarázta Dr. Fergus Shanahan, a című szaklapban megjelent tanulmány szerzője, aki a gasztroenterológia professzora és egy tudományos központ igazgatója is a corki intézményben.

Végül is negyven sportoló egyezett bele a tesztelésbe. A tanulmány idején a szezon előtti felkészülési időszakban voltak, így naponta sok órát edzették magukat. A kutatók kontrollcsoportokat is kiválasztottak. Egészséges felnőtt férfiakat, akik nem sportolók voltak. Az egyik csoport normál testtömeg-indexszel rendelkezett. Többségük végzett testmozgást, de csak könnyebbet.

A második kontrollcsoport túlsúlyos vagy elhízott, ülőmunkát végző férfiakból állt. Ez a csoport azért volt fontos Shanahanéknek, mert a rögbisek ugyan sportolnak, de a testtömegük sokkal nagyobb az átlagembereknél.

A kutatók tehát a hasonló súlyú embereket is össze akarták hasonlítani, persze az egyik csoport sportolt és izom alkotta testtömegük jelentős részét, a másik csoportnál ez nem így volt. A tudósok vér- és székletmintákat elemeztek a három csoportban. A résztvevők hosszú kérdőíveket is kitöltöttek edzési metódusaikról és étrendjükről.

Mozgás miatt több bélbaktériumunk lesz (Paolo Bona / Shutterstock.com)

Ezután a kutatók elemezni kezdték az adatokat. Regisztrálták az izomsérülések mértékét és a gyulladásokat jelző anyagokat a vérben, elemezték genetikai módszerekkel a tesztalanyok bélrendszerében előforduló mikroorganizmusokat . Kiderült, hogy a sportolók belső világa egészen más, mint a két kontrollcsoport tagjaié. A rögbisek sokkal gazdagabb bélflórával rendelkeztek, nagyobb változatosság uralkodott "bennük". Különösen az elhízott csoporthoz képest mutattak előnyösebb tulajdonságokat a sportolók.

A válogatott csapat tagjaiban különösen egyfajta baktérium volt gyakori: az Akkermansiaceae nevű mikroorganizmusokat a tudósok már korábban is összefüggésbe hozták az elhízás és a gyulladások kockázatának mérséklésével. Érdekes módon a rögbisek vérében kevesebb volt a gyulladást jelző anyagok, "markerek" mennyisége, jóllehet ők sokat edzettek. Izmaik sérültebbek voltak, de gyorsan gyógyultak.

A kontrollcsoportok tagjaiban - különösen az elhízottaknál - az Akkermansiaceae baktériumok ritkábbak voltak, és magasabb volt a gyulladást jelző anyagok szintje a vérükben. Dr. Shanahan szerint mindez azt jelzi, hogy az edzések jótékony hatással vannak a szóban forgó mikroorganizmusokra, és így általában véve is az egészségünkre.

Ugyanakkor hangsúlyozta: az eredmények csak előzetesek, a tanulmány kis létszámú csoportokra vonatkozott. A rögbisek étrendje is speciális: több kalóriát fogyasztanak, és különösen sok fehérjét. Ezek is befolyásolhatják a bélrendszerüket. A válogatott csapat tagjai természetesen jóval többet sportoltak, mint egy átlagember, ezért sem lehet őket a lakosság nagyobb csoportjaival összemérni.

Dr. Shanahan és kollégái ezért most hosszabb távú és kiterjedtebb felméréseket, teszteket hajtanak végre, férfiakat és nőket is bevonva a kutatásokba.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Emlőrák: több ezer életet menthetne meg a korai felismerés

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +5 °C

Délelőtt mindenütt gyorsan javulnak a látási viszonyok, de felhős lesz az ég, inkább csak rövidebb időre süthet ki a nap. Délután észak felől elkezdhet határozottan csökkenni a felhőzet, de a Dunától keletre egy összeáramlási zóna mentén, illetve a nyugati, délnyugati országrészben továbbra is sok marad a felhő. Elvétve gyenge eső nem kizárt. Az északias szelet nagy területen kísérhetik élénk, erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok között alakul. Fronthatásra napközben nem kell számítani, így a frontérzékenyek tünetei nem valószínű, hogy felerősödnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra