A kisajakplasztika iránti igény 2012 és 2017 között 218 százalékkal, 2021-ig további 20 százalékkal nőtt – írja a Semmelweis Egyetem szerdai közleménye amerikai adatok alapján. Az emlő-, orr- és hasplasztika mellett a kisajak műtéti úton történő formálása, esetleges aszimmetriájának korrigálása az egyik legkeresettebb nőgyógyászati esztétikai beavatkozás a világon. Sok esetben funkcionális oka van – a külső nemi szervek anatómiája például irritációt okoz a fehérnemű viselésekor, bizonyos sportok végzésekor, intim együttlét során –, a műtétet választók többsége mégis főként esztétikai megfontolások miatt keresi fel nőgyógyászát.
„2019-ben világszinten 164 ezer kisajakplasztikát végeztek, ez a szám mára azonban lényegesen magasabb lehet, hiszen csak az Egyesült Államokban 45 százalékos növekedést tapasztaltak ez idő óta” – idézi a közlemény dr. Géczi András Mihályt, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársát, a tanulmány első szerzőjét. Az igény növekedésével párhuzamosan az alkalmazott műtéti eljárások száma is bővült, ám arra vonatkozóan, hogy melyik a legbiztonságosabb módszer, mely eredményével elégedettek leginkább a páciensek, nincs iránymutatás.
Ritkák a műtéti szövődmények
A Semmelweis Egyetem kutatói ezért a ma elérhető valamennyi eljárást (klasszikus sebészeti, lézeres, rádiófrekvenciás) értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége alapján. Közel 3600 nő adatait összegezve megállapították, hogy alkalmazott módszertől függetlenül a kisajakplasztikai beavatkozásoknál a szövődmények aránya elenyésző (kevesebb mint 0,5 százalék). A páciensek elégedettsége ugyanakkor kimagasló (95 százalék) – más plasztikai beavatkozásokkal összevetve is. A legnagyobb, közel százszázalékos elégedettséget az úgynevezett de-epithalizációs technika alkalmazásakor tapasztalták.
A hagyományos, szikével végzett beavatkozások esetében a szövődmények előfordulása (vérzés, gyulladás, hegesedés) magasabb volt, mint a lézerrel végzett műtéteknél. Ezzel együtt a lézer és a rádiófrekvencia használata szintén okozhat szövődményeket, ha a dózist nem megfelelően állítják be. Legkevesebb szövődménnyel így is a rádiófrekvencia használata jár: ez – a világszinten egyelőre kevésbé gyakori – módszer a beavatkozás magasköltségei miatt nem terjedt még el.
Mikor van szükség műtétre?
Annak megítélése, hogy szükség van-e beavatkozásra, szubjektív. A döntést segítheti egy erre vonatkozó kérdőív, amely a mindennapi kényelemről, szexuális életről stb. tesz fel kérdéseket. Létezik a kisajak méretét meghatározó skála is, ám olyan objektív paraméter, amely alapján egyértelműen műtétet javasolnak, nincs. „A páciensek leggyakrabban partnerük javaslatára érkeznek, főként a fiatalabb, 18-25 éves korosztályból” – mondta el dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a tanulmány utolsó szerzője.
A közösségi média és felnőttfilmes tartalmak szintén hatással lehetnek döntésükre. „Ezért is fontos, hogy vizsgáljuk ezen műtétek kimenetelét; hogy felesleges, esetleges szövődményekkel járó beavatkozásokra, melyekre más területen számtalan példát látunk, ne kerüljön sor” – magyarázza dr. Géczi András Mihály. „A kisajakplasztika nem bonyolult beavatkozás, ráadásul nagyon magas arányban szövődménymentes” – hangsúlyozza dr. Sára Levente. Hozzátette, a páciensek önértékelése és szexuális élete viszont olyan mértékében javul, hogy esztétikai szempontok alapján is dönthet mellette az orvos és páciens.
Ez is érdekelhet
Mivel a műtét iránti igény várhatóan tovább növekedik a következő években, szükség lesz pszichológus bevonására, hogy indokolatlan beavatkozásokra ne kerüljön sor – hangsúlyozzák a szerzők. Finanszírozottan Magyarországon a műtétet csak pszichológiai szakvélemény birtokában végzik el, ha esztétikai okokból dönt mellette valaki. A nőgyógyászati plasztikai sebészet egyelőre nem része a tantervnek, de mivel az igény exponenciális nő, a szerzők szerint érdemes lenne bevezetni a gyakorlati oktatásba. „Alapvetően veszélytelen beavatkozásról van szó, eljárástól függően rövid a műtéti idő, de a gyakorlat megszerzése időbe telik” – mondja dr. Sára Levente.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
