Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?

Egészségi állapotunkat életmódunk, genetikai adottságaink és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Mitől függ, milyen betegségünk lesz?

A modern örökléstani kutatások is arra irányulnak, hogy feltárják, jellemezzék azokat a genetikai mutációkat, amelyek például szív- és érrendszeri vagy éppen daganatos elváltozások kialakulásához vezethetnek. Egyúttal fontos cél, hogy feltérképezzék azokat a veszélyeztető magatartásformákat is, amelyek egy-egy betegség kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.

Egészségtudatossággal az örökletes betegségek kialakulása is lassítható, dohányzás egészséges életmód egészséges táplálkozás szív- és érrendszer betegségek daganatos betegségek egészség öröklődés genetika
Egészségtudatossággal az örökletes betegségek kialakulása is lassítható

A dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz olyan egészségmagatartási formák, amelyek már jól ismert rizikófaktorai a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Ugyanakkor a dohányzásra vagy az alkoholra való rászokásnak és leszokásnak is genetikai háttere van. Ám arról, milyen hatással van egészségi állapotunkra a genetika és az életmód, megoszlanak a vélemények.

Mennyit számít az életmódunk?

Életkorunk például fontos szerepet játszik abban, miként vélekedünk e két tényező kapcsolatáról - derült ki korábbi felmérésünkből. A HáziPatika.com kutatásában a válaszadóknak 100 pontos skálán kellett értékelniük, mérlegelniük, miként befolyásolhatja egészségi állapotukat a genetika és az életmód. A felmérésben összesen 3035-en vettek részt. A válaszadók 48 százaléka szerint az örökletes tényezők fontosabbak, mint az életmód, de mindössze 12 százalékuk érezte úgy, hogy a genetika háromszor olyan lényeges, mint az életvitel.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Vajon tényleg kapnánk még 17 évet, ha elhagynánk a dohányzást, a vörös húsokat, a cukrot és a tunyulást? Mit tudnak a japánok és mit a 100 év felettiek? - válaszok a cikkben!

Ezzel szemben a résztvevők több mint fele (52 százalék) vélte úgy, hogy az életmód szerepe jelentősebb, és 23 százalék, azaz 700 válaszadó legalább háromszor olyan fontosnak értékelte azt.

Ennek megfelelően a megkérdezettek átlagosan 56-44 pont arányban ítélték hangsúlyosabbnak az életmódbeli tényezőket. A kutatásból kitűnik, hogy a nők és az idősebbek inkább a genetikát tartják döntő jelentőségűnek, míg a fiatalok és a férfiak az átlagnál erőteljesebben hangsúlyozzák az életmód szerepét.

Mi befolyásolja az egészségünket?

A korosztályok közötti különbségek a szélsőségesebb véleményeknél voltak kézzel foghatóbbak. A 30 évnél fiatalabb felnőttek 27 százaléka értékelte úgy, hogy 100-as skálán legalább 75 pont az életmód fontossága, míg a 60 évnél idősebbek között ugyanez az arány csak 21 százalék volt. Ugyanakkor a fiatal felnőttek 8 százaléka gondolta úgy, hogy a 100 pontos skálán legalább 75 pont a genetika fontossága, míg a 60 évnél idősebbeknek csupán 16 százaléka feltételezte ugyanezt.

Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43 százalékban az életmódunk, 19 százalékban környezetünk, 27 százalékban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. A fennmaradó 11 százalék az egészségügyi viszonyok függvénye. A környezeti tényezők és öröklött tulajdonságaink együttvéve sincsenek nagyobb befolyással egészségünkre, mint az életmódunk. Az egészséges táplálkozásnak, a testmozgásnak bizonyítottan kiemelt szerepe van a szervezet egyensúlyának fenntartásában. Azok, akiknek a családjában halmozottan fordulnak elő súlyos örökletes megbetegedések, egészségtudatos magatartással, életvitellel késleltethetik vagy akár el is kerülhetik a betegség kialakulását.

Amennyiben már genetikai szinten ismertek a kockázatok, felmérhető a veszélyeztetettség szintje, akkor célzott egészségügy programokkal tudatosan megakadályozható, hogy a betegséghez vezető káros környezeti hatások érvényesüljenek. Ahogy Elliot P. Joslin amerikai diabetológus fogalmazott: "A gének töltik be a fegyvert, de a környezet húzza meg a ravaszt".

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.