A mellékhatások vizsgálata is fontos
A gyógyszereknek nemcsak a hatásosságát kell bizonyítani, hanem lehetséges mellékhatásait is fel kell tárni. Mindez a klinikai vizsgálatok során történik meg, amikor több ezer emberen végeznek megfigyeléseket, majd készítenek olyan elemzéseket, amelyeket hosszú évekig tanulmányoznak. Erre azért van szükség, mert az emberek sokfélék, így eltérően reagálhatnak ugyanarra a hatóanyagra. Gyógyszer viszont csak abból a hatóanyagból készülhet, amelynek gyógyító hatása bizonyított, mellékhatásainak gyakorisága, az általuk okozott szövődmények mértéke pedig tolerálható mértékű. Az esetleges mellékhatásokat a forgalomba hozatalt követően is jelentik, még akkor is, ha csak egyetlen embernél fordult elő.
Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a betegtájékoztatón feltüntetett mellékhatásokat miként kell értelmezni, és mindentől félnek, ami szerepel ezen a papíroson. Pedig a mellékhatások gyakorisága között hatalmas különbségek lehetnek, és az is számít, hogy a betegek mennyire figyelnek, hogy a készítményt előírásszerűen alkalmazzák. Vannak olyan készítmények is, amelyeknél a mellékhatások alkohol fogyasztása mellett jelentkeznek nagyobb eséllyel. Ezekre ráírják például - ha éppen gyomorpanaszok jöhetnek szóba -, hogy "alkohol fogyasztása a gyomorbélrendszeri mellékhatások fokozódásával járhat". Ezt a figyelmeztetést komolyan kell venni annak érdekében, hogy a kellemetlenségeket nagyobb eséllyel lehessen elkerülni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tisztában kell lenni azzal is, hogy mit jelentenek az egyes gyakoriságok. A "gyakori" mellékhatás például azt jelenti, hogy 10-ből kevesebb mint 1, de 100-ból több mint 1 személynél fordulhat elő (tehát az előfordulás 1-10 százalékos). A "nem gyakori" mellékhatás 100-ból kevesebb mint 1, de 1000-ből több mint 1 személynél fordulhat elő (tehát az előfordulás 0,1-1 százalékos). A "ritka" mellékhatások esélye még alacsonyabb: ilyesmi 1000-ből kevesebb mint 1, de 10.000-ből több mint 1 személynél fordulhat elő (azaz 10.000 kezelt betegből 1-10 elehet érintett, ami nagyon csekély arány). Ide kapcsolódóan érdekes adat, hogy 2016-ban itthon 16.600 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami azt jelenti, hogy minden hatszázadik ember részese volt ilyen kellemetlenségnek. Ettől tehát sokkal nagyobb eséllyel kellett tartani, mint attól, hogy a gyógyszerek ritka mellékhatásai jelentkezzenek.
A "nagyon ritka" mellékhatás 10.000-ből kevesebb mint 1 esetben fordulhat csak elő. A betegtájékoztatóban utóbbiak is szerepelnek, hiszen megesik, hogy valaki külön mellékhatást jelent, de annak esélye a nullához közelít, hogy valaki ezeket ténylegesen megtapasztalja. Krónikus betegségekre felírt gyógyszereknél előfordul az is, hogy a szedés megkezdését követően jelentkeznek mellékhatások - például hasmenés , hányinger, aluszékonyság vagy szapora szívverés -, de néhány nap vagy egy-két hét alatt elmúlnak. Ez az úgynevezett "hozzászokási idő", ezt követően a szervezet már jól tolerálja a gyógyszert.
Hogy a gyógyszerek hatásosak legyenek, mindenképp be kell tartani a szedésükre vonatkozó szabályokat, a terápián nem szabad idő előtt abbahagyni - legalábbis ok nélkül nem. Az például köztudott, hogy ha az antibiotikumkúrát megszakítják, akkor kedveznek a rezisztens antibiotikumok kialakulásának. Klasszikus a vérnyomáscsökkentőknél elkövetett hiba is: sok beteg hajlamos arra, hogy amikor vérnyomását végre sikerül jól beállítani, gyógyultnak gondolja magát, emiatt pedig abbahagyja a vérnyomáscsökkentők szedését - erről pedig orvosát sem tájékoztatja. Ez azért rejt veszélyt, mert a kezeletlen magas vérnyomás akár tragédiát is okozhat, a gyógyszer abbahagyását követően pedig észrevétlenül újra egészen magasra kúszhat az érték.
Ez is érdekelhet
A szabályok betartására a krónikus betegeknek - a magas vérnyomás mellett ilyen például a cukorbetegség , a COPD és a reumatoid arthritis - különösen figyelniük kell, ha ugyanis ezeket a betegségeket nem kezelik megfelelően, akkor súlyos szövődményeik is jelentkezhetnek. Ez esetekben a gyógyszerekkel nemcsak a pillanatnyi állapoton javítanak, hanem az élettartamot is meghosszabbítják. Ennek ellenére sokan hagyják abba a gyógyszerszedést, méghozzá azért, mert nem érzik a kedvező változásokat, vagy éppen már egy-két szem bevétele után jobban érzik magukat, így a többit feleslegesnek tartják. Azt viszont elfelejtik, hogy a krónikus betegségek esetében a gyógyszerek viszonylag hosszú idő alatt fejtik ki a hatásukat, és a pillanatnyi pozitívumoknál sokkal fontosabb, hogy később sem engedik romlani az állapotot.
