Tavaly a középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt. Ez csaknem 1,5 fokkal haladta meg az 1991-2020-as években mért 10,75 fokos átlagot. Ezzel pedig a tavalyi lett a legmelegebb év a 20. század kezdete óta. A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban mintegy 0,2 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb év, vagyis 2019 hőmérsékletét. Az év középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 Celsius-fok felett alakult, de az Alföld déli részén többfelé a 13 fokot is meghaladta. Az Alpokalján és északkeleten 11 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a hegyvidéki területeken fordult elő.
A január rendkívül különleges volt
A hónapok közül a január tért el leginkább az éghajlati normáltól: 4,5 fokkal haladta meg az átlagot. Ennél enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. Jelentősen melegebb volt az átlagosnál szeptemberben és októberben is: a tavalyi szeptember a legmelegebb, az október pedig a harmadik legmelegebb volt a 20. század kezdete óta. Az átlagoshoz közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg az április a szokásosnál több fokkal hidegebb volt. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg a tavalyi ősz a legmelegebb volt 1901 óta.
Az elemzésben azt is írták, a 2021-2022-es száraz éveket követően a 2023-as évre tartósan csapadékosra fordult az időjárás. Olyannyira, hogy országos átlagban a nyolcadik legcsapadékosabb év lett a 20. század kezdete óta. A tavalyi év csapadékösszege országos átlagban 767,1 milliméter volt az előzetes adatok alapján. Ez a 124 százaléka az 1991-2020-as évek átlagának, a 616,3 milliméternek. Hasonlóan csapadékos év legutóbb 2014-ben volt Magyarországon. A legcsapadékosabb év rekordját egyébként 2010 tartja, ekkor 980,9 milliméter csapadékot mértek országos átlagban.
Itt esett a legtöbbet tavaly
Tavaly a legtöbb csapadékot Kékestetőn mérték, 1406,6 millimétert, a legkevesebbet pedig Békéssámson állomáson, ahol mindössze 467,3 milliméter hullott. Csak a hegyvidékeken fordult elő 1000 millimétert meghaladó éves csapadék, az Északi-középhegység és a Dunántúl legnagyobb részén a lehullott mennyiség meghaladta a 800 millimétert. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, de még ott is jellemzően 500 milliméter feletti értékeket rögzítettek. Ezzel szemben egy évvel korábban, a nagyon száraz 2022-es évben még az országos átlag is 500 milliméter alatt maradt - jegyezték meg.
Az elemzés szerint, ahogyan a középhőmérsékletnél, a csapadék esetén is a hónapok közül a január tért el leginkább az 1991-2020 közötti évek átlagától: a januári csapadék országos átlaga 148 százalékkal haladta meg az átlagot, ezzel pedig a legcsapadékosabb január lett 1901 óta. De a szokásosnál sokkal csapadékosabb volt a november és a december is: a november a kilencedik, a december a tizedik legcsapadékosabbnak bizonyult a 20. század kezdete óta.
A március és június közötti időszak, valamint az augusztus és az október csapadéka is meghaladta az átlagot; a július kevéssel elmaradt tőle; míg száraz hónapnak csak a február és a szeptember tekinthető 2023-ban. A februári csapadék az átlag felét sem érte el. Az évszakoknál a 2022/2023-as tél a kilencedik legcsapadékosabb volt a 20. század kezdete óta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
