A baromfi világszerte, így Magyarországon is az egyik legnépszerűbb húsfajta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó, 2018-as adatai szerint az évenkénti fogyasztásunk fejenként meghaladja a 35 kilogrammot. Elkészítésével kapcsolatban mégis rengeteg tévhit él a köztudatban, sokan például nem sütik át kellőképpen a húst, melynek elfogyasztásával így veszélyes baktériumokat juttathatunk a szervezetünkbe. Egy friss kutatás azt is megállapította, hogy sokan még a kézmosásra sem fordítanak ilyenkor kellő figyelmet, ami szintén veszélyt jelenthet az egészségre.
Nem jó ötlet, ha főzés előtt megmossuk a húst
A tanulmányt az Észak-Karolinai Állami Egyetem munkatársai végezték el, akik arra voltak kíváncsiak, mennyire ismerik és tartják be az emberek a legalapvetőbb higiéniai előírásokat a konyhában. Ehhez 300 embert kértek fel arra, hogy készítsenek el egy egyszerű csirkesalátát. Ezt egy kamerákkal felszerelt konyhában kellett elvégezniük, amelyben a kutatók figyelemmel követhették, hogy milyen tisztasági előírásokat tartanak be vagy szegnek meg.
A kísérlet előtt azonban elérő módon készítették fel a kísérletre jelentkezőket. A csapat egyik fele a főzést megelőzően kapott egy e-mailt, melyben felhívták a figyelmet az élelmiszer-biztonsági előírások fontosságára. Belefoglalták az amerikai járványügyi központ, a CDC ajánlását is, mely szerint főzés előtt nem javasolt megmosni a húst. A szárnyasokban lévő baktériumok (például a szalmonella ) például nem távolíthatóak el hagyományos mosással, csak a megfelelő hőkezelés pusztítja el őket. Viszont a hús lemosásakor szétfröcsköljük ezeket a kórokozókat a mosogatóban, vagy akár a konyhapulton, így növelve a továbbfertőződés veszélyét.
Azon résztvevők közül, akik megkapták az e-mailben leírt figyelmeztetést, tízből kilencen meg is fogadták az abban leírtakat, a másik csoportból azonban tízből hatan megmosták sütés előtt a húst. A kutatók a csirkéket egy ártalmatlan, az emberi szervezetre veszélyt nem jelentő E. coli törzzsel is megfertőzték, majd a saláta elkészítése után ennek nyomait keresték a konyhában. Az eredmények szerint a mosogatók attól függetlenül is szennyezettek lettek, hogy az önkéntes szakácsok megmosták-e bennük a húst. Emellett kisebb mértékben a környező pultok felületén is kimutatták az E. coli törzset.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kórokozó terjedésének a felvételek alapján elsősorban az kedvezett, ha a résztvevők nem mostak kezet azt követően, hogy a húst felvágták és sütni kezdték. A tanulmány szerint több résztvevő is kihagyta ezt a fontos élelmiszer-biztonsági lépést, a kezésől pedig a konyha szinte minden részére juthatott a baktériumokból. A szakemberek szerint emellett az is segítette az E. coli szétszórását, ha az edények és evőeszközök elmosását követően nem fertőtlenítették a mosogatot és a környező felületeket.
