Leptoszpirózis a neve ennek a zoonózisnak, tehát állatról emberrel átvihető fertőzésnek.
Szerencsére nem túl gyakori - az EPINFO című magyar epidemiológiai szaklap adatai szerint Magyarországon 1999-ben 91 ilyen beteget igazoltak laboratóriumi módszerekkel -, ennek ellenére mégsem elhanyagolható jelentőségű fertőzésfajta. Vannak igen súlyos formái is (tavaly öten haltak bele Magyarországon). Számuk nő - 1999-ben az elmúlt öt év átlagának ötszörösét támadta meg a kór.
Az összes magyarországi beteg háromnegyede férfi volt, gyerek viszont (tizenegy év alatti) nem akadt közöttük. Főleg nyáron-ősszel fordul elő, illetve olyan helyeken, ahol nincsenek évszakok, magyarán a trópusok örök nyári éghajlatán. A sok víz kedvez a betegség elterjedésének, míg a szárazságnak legalább annyi haszna van, hogy aszály idején nem kell számolni leptoszpirózissal.
Disznópásztor-betegség
Mindenféle házi és vadonélő állat fertőzés forrás lehet, nem véletlenül nevezték "disznópásztor-betegségnek" is. A rágcsálók, egerek vizeletükkel terjesztik a kórt, miközben maguk nem betegszenek meg. Elsősorban állattenyésztéssel, állatfeldolgozással kapcsolatba került személyek a veszélyeztettek. A betegséget kórokozójáról, a Leptospira interrogansról nevezték el. A betegség egy-két hetes lappangási idő után az egész szervezetet megbetegíti: a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig. Ennek megfelelően a tünetek vegyesek: láz hidegrázással, fejfájás, izomfájdalom, hányinger, hányás, kötőhártyavérzés. Szinte minden más panasz és jel is előfordul: nyirokcsomó- és máj-megnagyobbodás, kiütések, vérnyomásesés, szívritmuszavarok. Nagyobb bajra utal, ha a beteg bőre be is sárgul, az a máj komolyabb érintettségére utal. Légszomj, köhögés, vérköpés is előfordul, súlyos légzészavarig fokozódó tüdőeltérésekkel. Vigaszul annyit, hogy gyógyulást követően ritkán kell maradványtünetekkel számolni.
Tudod, mennyit kell innod különböző életkorokban? Teszteld tudásodat!
Összekeverhető
Van még egy komoly probléma: mint a fenti tünetekből látható, kevés a leptoszpirózisra jellemző specifikus eltérés. Össze lehet keverni számtalan betegséggel, a maláriától a tébécéig (vérköpés!), a Pfeiffer-féle mirigyláztól az egyszerű influenzáig. A leptoszpirózis - komoly differenciáldiagnosztikai probléma. Tudás, tapasztalat kell ahhoz, hogy az orvosban felmerüljön a kór gyanúja. Szerencsére léteznek ellenanyagok, melyek laboratóriumi körülmények között igazolhatják a betegséget. Sajnos nem az első napokban, mert legalább egy, de inkább több hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy az antitestszint emelkedése egyértelművé, azaz a diagnózis biztossá váljék. A kezeléséről: antibiotikum nélkül egy hét, antibiotikum adása mellett hét nap a gyógyulási idő. A betegség magától is meggyógyul. Sok folyadékot kell inni.
Ez is érdekelhet
Be lehet oltani a veszélyeztetetteket, de ennél is fontosabb az óvintézkedések szigorú betartása: zárt cipő és csizma viselése nedves helyeken, réteken, a fürdés kerülése iszapos vizekben, gondos kézmosás, illetve védőkesztyű használata. Kézsérülés esetén - legalábbis a gondos üzemorvos - egyenesen eltilthatja a munkától a dolgozót. Röviden ennyit erről a betegségről, amellyel remélhetőleg csak ebben a rövid összefoglalóban fognak találkozni, az elkövetkezendő évtizedekben is. VII. évf. / 3. szám
Legjobban:
Legrosszabbul: