Vargha Márta annak kapcsán nyilatkozott, hogy az elmúlt napokban félreérthető információk jelentek meg a sajtóban az ivóvíz minőségére vonatkozóan. "Aki csapvizet iszik, az nagyon jól teszi" - szögezte le a szakértő.
Kiemelte: az ivóvíz a leggyakrabban ellenőrzött élelmiszer, amelynek minőségét nem csak népegészségügyi központ, hanem az ivóvíz-szolgáltatók is rendszeresen ellenőrzik. Elmondása szerint a minőségellenőrzés a legkisebb település esetében is évi négy vizsgálatot jelent, nagyobb településeken pedig akár napi szinten végeznek vizsgálatokat. Éves szinten 50-60 ezer minta és akár egymillió vizsgálat alapján határozzák meg az ivóvíz minőségét. Vargha Márta jelezte: országszerte kilenc olyan település van, ahol folynak még ivóvízminőség-javító beruházások. Az érintett kilenc településen 37 ezer ember él. Mindenhol máshol biztonságos az ivóvíz - állapította meg.
A vízhigiénés szakértő szerint a félreértésre az adhatott okot, hogy a minőséget többféle tulajdonság alapján vizsgálják. Több mint hatvan paramétert ellenőriznek egészségkockázat miatt, ezek esetében egy megadott határértéket nem lehet túllépni. Vannak azonban olyan tulajdonságok is - magyarázta -, amelyek üzemeltetési vagy esztétikai szempontok miatt igényelnek figyelmet, ám egészségügyi problémát nem jelentenek.
Vargha Márta hangsúlyozta: ha a vízmű vagy a hatóság problémát észlel, akkor minden esetben azonnal forralási utasítást adnak ki a lakosságnak, illetve más forrásból - például lajtos kocsival vagy palackos vízzel - biztosítanak ivóvizet. A szokottól eltérő íz, szín, szag, zavarosság vagy nyomáscsökkenés észlelésekor a lakosságnak elsőként a szolgáltatót érdemes értesítenie - hívta fel a figyelmet a szakértő, aki kitért arra is, hogy a víztisztító berendezések is rejthetnek kockázatot, ezért azokat megfelelően kell üzemeltetni, és mindig csak engedélyezett terméket szabad vásárolni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
