Egészen különleges történetet osztott meg a napokban a BBC, amelynek központi szereplője egy georgiai újságírónő, Tamuna Muszeridze. Amikor meghalt az anyja 2016-ban, a szülői ház kipakolása közben megtalálta a saját születési anyakönyvi kivonatát. Noha az ő neve szerepelt rajta, a születési dátum nem stimmelt. Ekkor merült fel benne először a gyanú, hogy talán örökbe fogadták. Tamuna azóta országszerte ismertté vált, miközben ugyanis saját múltját kutatta, feltárt egy gyermekrabló szervezetet. Mint kiderült, a hálózat évtizedeken keresztül újszülöttek ezreit rabolta és adta el, a szülőknek pedig minden esetben azt hazudták, hogy gyermekük meghalt. Az újságíró oknyomozó munkája révén később családok százai egyesülhettek újra a kelet-európai országban.
Saját vérszerinti szüleit viszont hosszú időn át nem találta. Létrehozott egy Facebook-csoportot Vedzeb (keresek) néven, remélve, hogy a követők segítségével előrébb juthat az ügyben. Az egyik nyáron aztán kapott egy üzenetet, amelynek írója ismert egy nőt, aki kihordott egy terhességet és 1984 szeptemberében meg is szült a fővárosban, Tbilisziben. Éppen abban az időben, amikor Museridze a születési anyakönyvi kivonata alapján született. Bár a közösségi médiában nem találta a levélben említett asszonyt, egyik követője jelentkezett, hogy ismeri őt. Sőt, mint utóbb kiderült, az újságírónő ekkor valójában egyik unokatestvérével beszélt.
A levélíró ugyanis azt állította, hogy a szóban forgó nő nem más, mint a nagynénje. Arra kérte Muszeridzét, hogy az erről szóló posztot távolítsa el Facebook-oldaláról, cserébe hajlandó DNS-vizsgálatot végeztetni, hogy kiderüljön, tényleg rokonok-e. Addig is azonban, amíg az eredményre vártak, Muszeridze felhívta feltételezett édesanyját. Legnagyobb meglepetésére azonban a megkeresésre dühös kiabálás és elutasítás volt a válasz. Egy héttel később aztán megérkezett a DNS-vizsgálat eredménye, amely beigazolta a rokonsági kapcsolatot. Muszeridze az eredménnyel felvértezve felkereste biológiai anyját, aki elismerte az igazságot, egyben elárulta az újságírónő apjának nevét: Gurgen Horava.
Apa a Facebookról
„Az első két hónap sokkoló volt. Nem tudtam elhinni, hogy ezek a dolgok tényleg velem történnek. Nem tudtam elhinni, hogy megtaláltam őket” – fogalmazott a BBC-nek a történet főszereplője. Igazán csak akkor lepődött meg, amikor a közösségi médiában kutatva felfedezte, hogy biológiai apjával ismerősök a Facebookon. Apja akkor már három éve követte a kutatómunkáját, amely országszerte híressé tette Georgiában. Eközben viszont nem is sejtette, hogy Tamuna az ő lánya: még arról sem tudott, hogy Tamuna anyja terhes lett. Amikor aztán először találkozott szülő és gyermeke a Tbiliszitől 260 kilométerre fekvő Zugdidiben, megölelték, majd másodpercekig csak nézték egymást és mosolyogtak. „Nagyon különös volt. Abban a pillanatban, ahogy rám nézett, tudta, hogy a lánya vagyok. Eközben pedig bennem rengeteg vegyes érzés kavargott” – emlékezett vissza Muszeridze.
Később megismerték egymás családját, és kiderült, hogy sok közös van bennük. Az akkor már 72 éves Horava például fiatalon balett-táncos volt, így örömmel hallotta, hogy lánya kislányai, azaz unokái is szeretnek táncolni, akárcsak a veje. Miközben azonban megismerte édesapját, az újságírónőt még egy kérdés nem hagyta nyugodni: vajon őt is elrabolták annak idején a szüleitől?
Több évtizedes titokra derült fény
Erre a kérdésre kizárólag a biológiai anyja tudhatta a választ. Amikor pedig idén októberen egy lengyel televíziós csatorna dokumentumfilmet forgatott a történetéről, Muszeridze egyszeriben megkapta a lehetőséget, hogy feltegye a felmerülő kérdéseit anyjának, aki vállalta, hogy beszél vele négyszemközt. Így derült fény az igazságra: szülei nem is ismerték igazán egymást. Egyszer találkoztak csupán, közös gyermekük egy futó kaland során fogant meg. A szégyentől tartva az anya úgy döntött, eltitkolja mások elől a terhességét. Amikor aztán közeledett a szülés időpontja, Tbiliszibe utazott egy ottani kórházba. Miután a kislány megszületett, néhány napot együtt töltöttek, amíg elkészültek a hivatalos iratok arról, hogy lemond róla. A titkot pedig ezután évtizedeken keresztül megőrizte.
Ez is érdekelhet
Muszeridze szerint a beszélgetés végén anyja arra kérte, mondja azt a nyilvánosságnak, hogy őt is elrabolták az emberkereskedők. Egyben megfenyegette, hogy ha kitárja az igazságot, akkor többé nem áll vele szóba. Az újságírónő azonban az általa megismert áldozatok iránti tiszteletből megtagadta ezt. Azóta sem beszéltek egymással. „Hogy megtenném-e újra ezt az egészet? Természetesen megtenném, hiszen annyi megtudtam így az új családomról” – summázta érzéseit Muszeridze.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: