A hőség elsősorban a kisgyerekeket és az időseket veszélyezteti, akik belső hőszabályozó rendszere nem tud olyan könnyen megbirkózni a meleggel, mint egy egészséges, ereje teljében lévő felnőtté – írja a The Conversation oldalán Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem anatómus professzora. Hozzáteszi, testünk elsősorban izzadással tud megszabadulni a hőtől: ahogy az izzadságcseppek elpárolognak a bőrfelszínről, hőt vonnak el onnan. Szélsőséges körülmények között egy ember akár két és fél liter verejtéket is kiizzadhat óránként. A másik fontos mechanizmus pedig, amely segít megelőzni a túlmelegedést, a vazodilatáció, azaz az értágulás. Ez azt jelenti, hogy meleg környezetben az erek kitágulnak, így adott idő alatt nagyobb mennyiségű vér jut el a bőrfelszín közelébe. Egészen pontosan a bőr vérellátása akár a percenkénti hat-nyolc litert is elérheti.
Szervezetünk legfőbb célja mindezzel, hogy hőt vonjon el a létfontosságú belső szervektől és a központi idegrendszertől, azok hőmérséklet nagyjából állandó 37 Celsius-fok körül tartva. Taylor hangsúlyozza azonban, hogy noha az izzadás és értágulás egyaránt hatékony eszközt kínál mindehhez, azért vannak korlátaik. Egy napokig tartó erős hőhullám pedig igencsak alkalmas lehet a határok feszegetésére e téren. Éppen ezért ilyenkor érdemes tudatosan törekedni a túlhevülés megelőzésére, amihez a legjobb stratégiát az jelenti a szakember szerint, ha testünk meglévő hőszabályozó mechanizmusait igyekszünk támogatni. Lássuk, milyen eszközökkel tehetjük ezt meg.
Egy nedves törölköző is hasznos
Amennyire logikusnak hangzik, éppen annyira jelent valóban hatékony megoldást, ha hűvös közeggel érintkeztetjük a bőrünket. Mindegy, hogy egy lavór vízbe mártjuk a lábunkat, vagy egy vizes törölközőt terítünk a vállunkra, a hőmérsékletkülönbség révén ezek alkalmasak arra, hogy csökkentsék a testhőt. Ugyanígy egy hűvösebb zuhany vagy fürdő is hasznos: a meglévő tudományos bizonyítékok alapján ilyen esetekben 26-27 fok körüli vízhőmérséklet az optimális. Ez elég hűvös ahhoz, hogy lehűtsön, de nem annyira hideg, hogy dideregni kezdjünk miatta, ami kontraproduktív módon csak további hőtermeléshez vezetne. Arról nem is beszélve, hogy ha hirtelen nagyon hideg vízbe merülünk felhevült testtel, az hidegsokkot válthat ki.
Habár egy nedves törölköző is megteszi, adott esetben jégkockákat is bevethetünk a cél érdekében. Fontos persze, hogy csomagoljuk azokat egy törölközőbe vagy egyéb ruhába, máskülönben könnyen fagyási sérülést okozhatunk magunknak. A pakolást elsősorban a hónalj, a nyak, a homlok és a törzs területéhez érdemes óvatosan odadörzsölni, ahol sok ér fut a bőrfelszínhez közel. Az ezekben lehűlő vér aztán a belső szervekbe jutva a maghőmérsékletet is segít csökkenteni. Éjszakánként pedig kellemesen hűssé teheti az ágyat, ha egy félig töltött palackot vagy műanyag zacskóba csomagolva a párnánkat is betesszük rövid időre a fagyasztóba, majd lefekvés előtt az ágyba.
A ventilátorokat sokan túlértékelik
Egy idén áprilisban megjelent kanadai tudományos elemzés kimutatta, hogy a ventilátorok valóban képesek erősíteni az izzadság párolgását. Ez a hatás azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy számottevően csökkentse a szervezet maghőmérsékletét. Arról nem is beszélve, hogy még jobban lecsökken a módszer hatékonysága, amennyiben a környezeti hőmérséklet meghaladja a 33 fokot, és így a pörgő lapátok csupán az eleve meleg levegőt kavarják fel. Szintén kevés segítséget jelent a használatuk az idősek számára, mivel izzadságmirigyeik nem működnek olyan jól, mint fiatalabb korukban.
Régi vita: hideg vagy forró ital?
Alighanem sokan találkoztak már azzal, hogy vannak, akik a nyári hőségben is a meleg italokra, például egy csésze teára esküsznek, ha szeretnék hűsíteni magukat. Élénken él persze a másik véglet is, hogy egy nagy pohár víz jó sok jégkockával kínál ellenállhatatlan csábítás a kánikula közepette. Melyik oldalnak lehet vajon igaza?
Nos, Taylor szerint az állóképességi sport terén zajló kutatásokból ismert, hogy amikor a levegő hőmérséklete meghaladja a 28 fokot, akkor a test maghőmérsékletét a hűtőszekrényben lehűtött italok hatékonyabban tudják csökkenteni, mint akár a jéghideg vagy szobahőmérsékletűek. Ami pedig a forró italokat illeti, ott az alapvető elgondolásban abban rejlik, hogy így aktiválni lehet a szervezet saját hőszabályozó mechanizmusait. Csakhogy ez azt is jelenti, hogy folyadékot veszítünk, ami különösen nem szerencsés, ha egyébként nem iszunk közben eleget. Éppen ezért a szakember szerint a hűtött, de nem fagyos italok kínálják a legjobb megoldást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Húzódj árnyékos helyre
Az eddig felsorolt módszerek mindegyike akkor a leghatásosabb, ha eleve hűvösebb, árnyékos helyen tartózkodunk, nem pedig a tűző napon. Összességében pedig Taylor szerint a messze legjobb megoldás szervezetünk lehűtésére az, ha vízbe merülünk. Ez otthon jelenthet csupán egy lavór vizet, amelybe a lábunkat tesszük, de még az is jó, ha a kezünket merítjük egy tálba. Az állatvilágban számos faj is ugyanezt az irányt követi forró időben és éghajlaton, hogy jobb híján bemennek egy tóba vagy sekély folyóba. A technika pedig nálunk, embereknél is ugyanúgy beválik. Ha viszont nincs ilyesmire lehetőségünk, akkor a verejtékpárologtatásban bízhatunk elsősorban, amiben adott esetben egy ventilátor is nyújthat némi segítséget.
