Ezüst áldozókészlet és földbe rejtett, 70 ezüstérméből álló bécsi fillér kincslelet is előkerült a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Nemzeti Régészeti Intézet Tisza-tó melletti kutatási projektjében az idei feltárási időszakban. Az ezüstkehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények a 13-14. századból valók lehetnek. A leletek egy elhunyt kezében helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint egy temetkezés részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások szükségesek - olvasható az intézmény közleményében.
Kiemelték, hogy az MNMKK Nemzeti Régészeti Intézete kiemelt figyelemmel kutatja a magyar történelem kulcsfontosságú, sorsfordító eseményeinek helyszíneit is. Ennek egyik állomása az 1596-os Mezőkeresztes mellett zajló ütközet kulcsfontosságú területeinek azonosítása, az ütközethez kapcsolható tárgyi anyag gyűjtése és értelmezése. Ott találták a bécsi filléreket: a 13-14. században elrejtett érméket a közösségi régészeti programjuk önkénteseivel végzett kutatás során derítették fel Bakos Gábor régész vezetésével.
A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik több mint 100 négyzetkilométer nagyságú kutatási területen, amelynek helyszínét levéltári források alapján jelölték ki. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus kutatás, ami a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.
A közlemény idézi el Bakos Gábor régészt, a terepi kutatás vezetőjét, aki elmondta: a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkoznak a munka során. Ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők.
A bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nem csak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt - olvasható.
A mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, amelyhez az MNMKK NRI önkéntesein túl egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására. A leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a Nemzeti Régészeti Intézet archeometriai laborjában - tájékoztattak.
Ez is érdekelhet
Címlapkép (Illusztráció): Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
