Talán kevesen gondolnánk, de a statisztikák szerint leggyakrabban nem az utcán vagy a munkahelyen, hanem az otthonunk biztonságában szenvedünk el balesetet. Elég csak a legdrámaibb, halállal végződő eseteket összehasonlítanunk: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó adatai alapján 2022-ben 68 halálos munkahelyi baleset történt Magyarországon, míg a halállal végződő otthoni balesetek száma ugyanebben az évben 1611 volt. Ennél jóval nagyobb az olyan, könnyebb sérüléssel járó balesetek száma, melyről a KSH nem vezet statisztikát. A bajhoz nem is kell olyan veszélyes mutatványokkal kísérleteznünk, mint például a függönyök felrakása egy billegő székről – már a legegyszerűbbnek gondolt tevékenységek is végződhetnek sérülésekkel, melyek ellátására nem árt időben felkészülni.
Esések, vágások és mérgezések a leggyakoribb balesetek között
Az amerikai UNC Medical Center kórházi adatok alapján állított listát a közelmúltban a hét leggyakoribb balesetről, amelyet a saját otthonukban szenvednek el az emberek. A lista élén toronymagasan az esések szerepeltek, amelyek enyhébb esetben lila foltokkal és múló fájdalommal járnak, sokszor azonban ficamokat, rándulásokat, vagy akár csonttöréseket is eredményezhetnek. Talán azt gondolnánk, hogy ezek a balesetek inkább az idősebb korosztályt érintik, a kórház tapasztalatai szerint ugyanakkor mindenféle korosztályból fordulnak hozzájuk ilyen balesetekkel. Sok esetben a csúszós padló, valamelyik bútorba beakadó ruházat, vagy egy rossz lépés a lépcsőn is elég a bajhoz.
Az esést követően a szúrt, vágott sérülések a leggyakoribbak az otthonunkban. Ezek a balesetek túlnyomórészt a konyhához köthetőek, és az ételek darabolása, vagy egy konzerv kinyitása után szenvedik el őket az emberek. Előfordul ugyanakkor, hogy a garázsban történő munkák során vágjuk, vagy szúrjuk meg magunkat. A vágások nagyobb részt a kezet érintik, és a szakemberek szerint akkor is érdemes orvoshoz fordulni velük, ha az otthonunkban szakszerűen elláttuk a sebeket.
A harmadik leggyakoribb balesettípust az égési sérülések adják, amelyek nagyrészt szintén a konyhai sütés-főzéshez köthetőek. A bőrre cseppenő, forró olaj súlyos sérüléseket okozhat, de könnyű megfeledkezni arról is, hogy az elektromos tűzhelyek főzőlapjai még azután is sokáig megégethetnek, hogy lekapcsoltuk őket. De talán a forró vasaló okozta fájdalmas égésnyomokat sem kell bemutatni senkinek.
Komoly kockázata lehet továbbá a vegyszer okozta mérgezésnek is. Az otthon tartott tisztító- és mosószerekhez még a legfelelősségteljesebb tárolás mellett is hozzáférhetnek gyermekek, akik magukra önthetik, vagy akár megízlelhetik azokat. Ugyanebbe a csoportba tartozik a gyógyszer okozta mérgezés, amely szintén a gyerekekre jelenthet nagyobb veszélyt. Ha azt tapasztaltuk, hogy a gyermek fogyasztott ezekből a veszélyes szerekből, ne próbálkozzunk házi gyógymódokkal, azonnal vigyük orvoshoz! Egy megvágott ujj vagy belilult kar esetén is mindenképp javasolt az orvosi kontroll, ilyenkor ugyanakkor otthon is érdemes ellátni a balesetet szenvedett személyt. Ebben lehet fontos szerepe az otthoni elsősegélydoboznak, melyek tartalma háztartásonként eltérő lehet. Olvasóinkhoz fordultunk ezért, hogy kiderítsük, ők milyen módon készülnek fel az efféle háztartási balesetek ellátására?
Mit rejt olvasóink elsősegélydoboza?
A közösségi felületeken és levélben érkezett válaszokat összegezve elmondható, hogy olvasóink túlnyomó többsége fel van készülve legalább az alapvető sebek otthoni ellátására. Legtöbben a kötszert és a sebtapaszt nevezték meg az elsősegélydoboz alapvető kellékeként, de többen említették, hogy gézt, fáslit és tiszta ruhát is előkészítettek baj esetére. Szerencsére az egyik legalapvetőbb kelléket, a sebfertőtlenítőt sem felejtették el a legtöbben. Egy kis vágást vagy horzsolást sokan már nem is vesznek komolyan, pedig még az ilyen apró sebeknél is nagyon fontos a fertőtlenítés. Ezzel ugyanis nem csak a gyógyulást gyorsíthatjuk fel, de meggátolhatjuk, hogy a kórokozók a véráramba jutva még komolyabb bajt okozzanak.
Érdemes
először lemosni a sebet langyos csapvízzel, hogy eltávolítsuk a területről a
szennyeződéseket. Ezt követően jöhet a fertőtlenítés, hogy biztosan minden
koszt és kórokozót száműzzünk. Nem elég csupán a seb környékét letisztítani és
fertőtleníteni, hanem magát a sebet is le kell kezelnünk. Felejtsük el a
jódtartalmú készítményeket, helyette válasszunk olyan fertőtlenítőt, amely baktérium-
gomba és vírusölő hatással egyaránt rendelkezik. A fertőtlenítést követően a
sebet fedjük is le steril kötszerrel, majd figyeljük a gyógyulást. Amennyiben
több nappal később is érzünk a seb helyén fájdalmat, illetve bőrpírt, erős
viszketést és bő váladékozást észlelünk, akkor mindenképpen forduljunk
orvoshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Fertőtlenítő oldat, sebtapasz, láz- és fájdalomcsillapító, görcsoldó, pár kötszer, B6-vitamin, fertőtlenítő, kalciumampulla” – sorolta fel a doboza tartalmát Barbara. A gyógyszerek közül a legtöbben az általa is említett láz- és fájdalomcsillapítóból táraznak be, de több válaszadó megemlítette a görcsoldókat, illetve az emésztést segítő készítményeket is. Természetesen a lázmérő sem maradhat ki az orvosi csomagból. Többen írták emellett, hogy a legfontosabb vitaminokból, illetve a gyógyteákból is egész évben tartanak maguknál.
„Felesleges dolgokat nem, ami a legszükségesebb. Ragtapaszt, sebfertőtlenítőt, gézt, fáslikból több fajtát, lázmérőt. Tabletták közül csak fejfájásra tartok. Többnyire teákat használok, mert nincs mellékhatásuk. A természetes gyógymód híve vagyok” – sorolta doboza tartalmát Mária.
Humorosabb kedvű olvasóink pedig a legnépszerűbb és legsokoldalúbbnak tartott népi orvosságot, a pálinkát is megemlítették, mint az egészségügyi doboz egyik legfontosabb kelléke, amelynek meglehet a helye a háztartásokban, de azért elsősegély gyanánt mégsem javasoljuk a fogyasztását.
Legjobban: