A fűtési szezon kezdetekor - főként központi fűtés esetén - a lakás páratartalma jelentősen lecsökken. Minél nagyobb a különbség a kinti és benti levegő hőmérséklete között, annál szárazabb lesz a lakásunk levegője is. Ideális esetben a beltéri páratartalomnak nagyjából 40-60 százalék között kell lennie, viszont egy hűvösebb napon ez akár 20 százalék alá is lecsökkenhet. Ez pedig nemcsak az éjszakai pihenésünket teheti tönkre, de egy sor betegség előfordulásának az esélye is megnőhet miatta.
A túl száraz és túl nedves levegő is veszélyes
Hogyha túl alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodunk, a levegő kiszárítja a szemünket, a bőrünket és a légúti nyálkahártyát is. Egészséges esetben ez utóbbi nedves, így megtapadhatnak rajta a kórokozók, ezért nem juthatnak be a szervezetünkbe. A túl száraz levegő miatt azonban ez a védelmi funkciója jelentősen lecsökken, ami megnöveli a különböző légúti megbetegedések kialakulásának a veszélyét. Az égő, viszkető szem, illetve az orrvérzés szintén jelezheti azt, hogy párásítani kell a lakásban.
Az sem jó azonban, ha a lakás levegőjének páratartalma magasabb 60 százaléknál. Az asztmások szervezetét különösen megviseli az ilyen levegő, de a penészgombák megtelepedését is elősegítheti. A penész spórái pedig erőteljesen allergizálhatnak, irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenység hasonló tünetekkel járhat, mint bármilyen más allergia: ilyen például az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A páratartalmat megnövelhetik például a szobában tartott növények, illetve a mosás után bent kiteregetett ruhák is.
Hogyan párásítsunk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nincsenek egyértelmű kutatási eredmények arról, hogy milyen hőfok és páratartalom az ideális egészségünk és komfortérzetünk szempontjából. A szakemberek 20-22 fokos hőmérsékletet, illetve 40-60 százalék közötti páratartalmat javasolnak. A gyermekek szobájában lehet egy kicsit párásabb, míg a felnőttekében szárazabb a levegő, érdemes azonban ebben a tartományban maradni.
Sok háztartásban a páratartalmat úgy növelik, hogy egy vízzel teli kerámiaedényt rögzítenek a fűtőtesthez, melyből lassan párolog el a nedvesség. Ennek azonban az a hátránya, hogy nem szabályozhatjuk a párolgás ütemét, így nehéz vele ideális szinten tartani a levegő nedvességtartalmát. Szerencsére vásárolhatunk már olyan készülékeket, amelyek folyamatosan mérik, hogy mennyi nedvesség van a levegőben és állandó páratartalmat képesek fenntartani a lakásban. Érdemes ilyet a lakás több pontján is elhelyezni, ezek ugyanis segíthetnek frissen tartani a levegőt és a penészgombák megtelepedését is megelőzhetjük velük. Nagyon fontos viszont az is, hogy ezeket a párásító készülékeket is tisztán tartsuk. Hogyha ugyanis nem tisztítjuk meg rendszeresen, elszaporodhatnak benne a különböző kórokozók, amelyek a levegőbe jutva szintén légúti betegségeket okozhatnak.
Ez is érdekelhet
Amennyiben régebbi építésű lakásban élünk, érdemes lehet megvizsgálni az ablakokat is. Ezek ugyanis még nem zárultak olyan jól, a lakásban lévő pára pedig könnyebben kiszivároghat. Ha ez visszatérő problémát jelent, érdemes kicseréltetni a nyílászárókat is.
