„Ha szeretnénk, hogy a zöldségek és gyümölcsök jótékony hatásait akkor is élvezhessük, amikor már a szezonnak vége, a fagyasztás mellett a savanyítás vagy a fermentálás is jó megoldás a zamatok megőrzésére. Fontos azonban, hogy a két fogalom között lényeges különbség van” – mutatott rá közelmúltbeli Facebook-posztjában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).
Só, cukor, ecet: ez a savanyítás
A savanyítás során jellemzően sót, cukrot és ecetet is adunk a zöldségekhez. Mindez azonban nemcsak a zöldség ízének intenzitását változtatja meg, de a savanyított élelmiszerek színét is. A savanyítás során továbbá gyakran éri hőhatás a zöldségeket és a gyümölcsöket, amely a vitamintartalom csökkenését eredményezi. Fontos tudni ezenkívül, hogy a savanyúságként árult termékek gyakran tartalmaznak bizonyos adalékanyagokat, például tartósítószert is.
Ebben más a fermentálás
A savanyítással szemben a fermentálás során a nyers zöldséget sóoldatba áztatjuk, majd szobahőmérsékleten hagyjuk erjedni. Amikor a tejsavbaktériumok elkezdenek dolgozni, a zöldség „megsavanyodik”. Ha az élelmiszer elérte a kívánt erjedési fokot, helyezzük tiszta üvegbe, majd tegyük hűtőbe. Így hetekig, vagy akár hónapokig is eltartható a savanyúság.
Ez is érdekelhet
A fermentált zöldségek prebiotikus hatásairól és előnyös egészségügyi hatásairól egyre több tanulmányt olvashatunk, és gyakori, hogy az így elkészített zöldségek kevésbé puffasztanak, az érzékenyebb emésztőrendszerűek is jól tolerálják őket” – emeltek ki a dietetikusok.
Természetesen mindkét típusú savanyúság beleszámolható a napi zöldségfogyasztásunkba. Dobjuk fel velük szendvicsünket, salátánkat vagy főételünket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
