Az iskolaidőszak kezdetével, majd pedig a tél beálltával szinte mindenki átesik egy-egy felső légúti megbetegedésen. Jobb esetben megússzuk egy egyszerű, néhány napos náthával, azonban van, amikor komolyabb segítség kell. Bakteriális fertőzések esetén az orvosok általában valamilyen antibiotikumot írnak fel. Az antibiotikum olyan gyógyszer, amely a baktériumokat elpusztítja, vagy a szaporodásukat gátolja a szervezetben.
Antibiotikumot csak indokolt esetben
A különböző típusú fertőzésekhez különböző antibiotikumok javallottak. Minden esetben fontos, hogy mindig azt szedjük, amit az orvosunk előír, és az adagolását se hagyjuk abba idő előtt, például mert már jobban vagyunk, vagy mert teljesen megszűntek a tüneteink. Ahogy az sem ajánlott, hogy egy következő betegség esetén a megmaradt antibiotikumot beszedjük anélkül, hogy orvossal konzultáltunk volna róla. Egyrészt vírusfertőzés esetén nem segítenek ezek a készítmények, másrészt a felesleges használatuk nemcsak hatástalan, hanem több egészségügyi kockázattal is jár. Ráadásul az indokolatlan szedésétől a baktériumok védekező képességét is tudjuk növelni. Az így kialakult antibiotikum-rezisztencia pedig a későbbiekben még súlyosabb fertőzésekhez vezethet.
A bélflóra egészsége
Az emésztőrendszerben lévő mikroorganizmusokat magába foglaló bélflóráról vagy bél mikrobiótáról általában kevés szó esik, pedig a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Körülbelül 400-500 baktériumfajta él a bélflórában, mások a gyomorban, mások a vékonybélben, és mások a vastagbélben. Ezek a mikroorganizmusok az anyagcserében nélkülözhetetlen szerepet játszanak: a bélhámsejtek működését serkentik, segítik az ásványi anyagok (mint például a vas, a kalcium és a magnézium felszívódását), illetve részt vesznek az emészthetetlen szénhidrátok lebontásában. Ráadásul nekik köszönhetjük a B- és a K-vitaminok termelését is. Továbbá védenek a kórokozók ellen is, ezáltal az immunrendszerünket erősítik.
A bél mikrobióta egyensúlya ugyanakkor nagyon kényes. Élnek benne „rossz” baktériumok is, amelyek elszaporodhatnak, a gombákhoz, vírusokhoz hasonlóan. Többek között a túlzott fehérjebevitel, a sok finomított szénhidrát, az ecetes ételek, a kávé és az alkohol is hozzájárul az egyensúly felborulásához. A vitaminhiány, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a stressz is árt a bélflórának. Ezeken felül sajnos egyes gyógyszerek, köztük hormontartalmú készítmények, szteroid típusú gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, és az antibiotikumok is károsak lehetnek.
Az antibiotikumokkal kapcsolatban ugyanis a legnagyobb veszély pont az, nemcsak az ártalmas baktériumokat pusztítják el, amik miatt megbetegedtünk, hanem azokat is, amelyek hasznosak a szervezet számára. Ezt a felborult egyensúlyt nevezzük diszbiózisnak: ilyenkor több a káros baktérium, gomba a bél mikrobiótában. Ennek a következményeit pedig meg is érezzük: általában hasfájással, puffadással, székrekedéssel, vagy hasmenéssel jár. Tünete lehet a koncentrációs zavar, a szorongás és a depresszió is.
Súlyosabb esetben emésztési zavarokhoz, gyomorfekélyhez, ételallergiához, elhízáshoz, cukorbetegséghez, irritábilis bél szindrómához, vastagbélgyulladáshoz, bőr- és májproblémákhoz, vagy vastagbél-, illetve végbélrák kialakulásához is vezethet.
Miben segít a probiotikum?
A fentiek miatt láthatjuk, hogy nem szabad félvállról venni az antibiotikum-kúrát, hiszen a bélflóra megzavarásával az immunrendszerünk legyengüléséhez is vezethet. Ugyanakkor segíthet, ha probiotikumokat is szedünk. A probiotikumos készítmények általában olyan mikroorganizmusokat, élesztőgombákat, baktériumokat tartalmaznak, amelyek részei a természetes bélflórának. Épp ezért különösen fontosak egy antibiotikum-kúra, vagy más betegségek miatt, mert segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt az emésztőrendszerünkben. Számos élelmiszerben is megtalálhatók, elsősorban joghurtokban és kefir félékben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Probiotikumokból is sokféle elérhető: a legtöbb készítmény az étrendkiegészítők közé tartozik, de vannak olyanok is, amelyeket a gyógyszerek kategóriájába soroltak. Általánosságban elmondható, hogy elkezdhetjük ugyanazon a napon szedni, amikor az antibiotikumot is, azonban jellemzően nem ajánlott egyszerre bevenni őket. A legtöbb esetben el kell telnie legalább két órának a kettő között, hogy a probiotikum ki tudja fejteni a hatását. Ha ugyanis baktériumalapú probiotikumot használunk, akkor a baktériumok elpusztítására használt antibiotikummal együtt bevéve teljesen hatástalan lesz.
Ugyanakkor kaphatók olyan probiotikumok is, amelyek nem baktériumalapúak, ezért egyszerre fogyaszthatók az antibiotikummal. Ez nagy könnyebbség lehet, hiszen nem kell külön arra figyelnünk, hogy mindkettőt a megfelelő időpontban vegyük be. Pont emiatt mindig nézzünk utána, hogy az adott probiotikus készítmény milyen összetevőket tartalmaz. Kövessük a betegtájékoztatóban leírt adagolási javaslatokat, illetve gyógyszerészek is segíthetnek a megfelelő probiotikum kiválasztásában.
Ez is érdekelhet
Ráadásul a kúra vége után egy héttel, de még tovább is fogyasztható a probiotikum, hiszen a bélflóra helyreállítása mellett számos más előnye is van: erősíti az immunrendszert, javítja az emésztést, szebbé, egészségesebbé teszi a bőrt, csökken tőle a nátha és az influenza kockázata. Érdemes tehát beépítenünk az étrendünkbe a probiotikumokban gazdag ételeket. A már említett joghurt és kefir mellett a savanyú káposztában, a kimchiben, a kombuchában, kovászos termékekben, egyes sajtfélékben (például gouda, parmezán vagy cheddar) is megtalálhatók.
