Egy vérvétellel határozzák meg a prosztata specifikus antigén szintjét. Bár ez az eljárás elég pontatlan, de ha értéke magasabb, akkor felvetheti a prosztatarák gyanúját abban az esetben is, ha más vizsgálatok negatívak.
A prosztatarák szűrővizsgálatára használt tumormarker az úgynevezett PSA , azaz a prosztata specifikus antigén. A PSA vizsgálat lényegében egy vérvételt jelent, amely ennek az anyagnak a szintjét határozza meg. PSA vizsgálat előtt vagy után urológiai fizikális vizsgálat szükséges, amelynek során a végbélen keresztül tapintják ki a prosztatát. Ez a módszer is felvetheti a prosztatarák gyanúját. A PSA egy olyan fehérje, mely kizárólag a prosztatában termelődik. Szérumszintje a prosztataszövet térfogatával arányos. A vizsgálat kiegészítése az ún. prosztataspecifikus savanyú foszfatáz, melynek emelkedett értéke már a csont áttétjére utalhat.
Ha a PSA értéke a normál tartománynál magasabb, azt nemcsak a prosztata rosszindulatú daganat okozhatja. Emelkedett PSA-szintet találunk jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, illetve prosztatarák esetén. A PSA mérése középkorú férfiakban a prosztata rosszindulatú daganatának szűrésére alkalmazható. A szérumszint a betegség súlyosságával is arányos, így kezelés (műtét) után a beteg állapotának rendszeres ellenőrzésére is használható.
Prosztatarák: későn jelentkeznek a tünetek
A prosztatarák nagy veszélye, hogy csak viszonylag későn okoz panaszokat. Amennyiben együtt jár a prosztata jóindulatú megnagyobbodásával, úgy előfordulhat a vizelési probléma (szakaszos vizelés, gyakori vizelés, a vizelet nehézkes ürítése). Ritkán megtörténhet, hogy egy patológiás, azaz spontán (ütés, esés nélküli) törés során derül ki, hogy ez már egy prosztatadaganat áttétje. Ezért különösen fontos, hogy a férfiak 50 éves kor felett évente elmenjenek urológiai szűrővizsgálatra.
Pontatlan vizsgálat
A PSA vizsgálat aránylag olcsó és könnyen hozzáférhető (a társadalombiztosítás általában állja), ám hátránya, hogy pontatlan. Ezt az anyagot ugyanis nem csak a rosszindulatú daganat termeli, hanem a jóindulatú megnagyobbodás is. Ráadásul életkorral, a prosztata méretével, vagy akár egy gyulladás miatt is nőhet az értéke. Ezért ma már sokan vitatják a PSA-vizsgálat hasznosságát, mivel sok esetben fölösleges beavatkozáshoz (pl. prosztata mintavétel) vezethet.
A PSA alternatívája lehet az úgynevezett pro-PSA-vizsgálat. Ez is egy vérvétel, amellyel a vérben lévő három PSA-frakció - a pro-PSA, a szabad PSA és az össz-PSA - értéknek egy speciális matematikai képlettel egy arányt képeznek. Ebből állapítják meg a prosztata egészség indexet (PHI), amely pontosabb, mint a sima PSA. Az eredményeket három csoportba osztják: enyhe, közepes és magas kockázat.
Ennél is érzékenyebb lehetőség a PCA3 vizsgálat, amely daganatspecifikus: a prosztata rosszindulatú daganata hatására képződik ez az anyag. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy a prosztatát megmasszírozzák, majd ezt követően a vizelet első feléből vett mintából egy RNS vizsgálattal nézik meg a sejtek speciális szerkezetét. Utóbbi kettő azonban elég drága eljárás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Gyanú esetén azonban minden esetben mintát kell venni a prosztatából és szövettan eredménye alapján kezdik el a kezelést.
