Valószínűleg a lecke, amit az eszkimók kínálnak nekünk, nem az, hogy nagy hidegben öltözzünk fel jó melegen, hiszen ezt magunktól is tudjuk. Az új ismeretekhez először is azt kell tisztáznunk, hogy az eszkimók ugyanolyan emberek-e, mint mi, akik közelebb élünk az egyenlítőhöz. Erre a kérdésre egészen a közelmúltig nehéz lett volna felelni, mígnem egy kutatás feltárta , hogy a hosszú idő alatt, amit a hideg és kietlen világban leélt az inuit nép, fokozatosan alkalmazkodott a körülményekhez, genetikusan is. Tehát az eszkimók kicsit mások.
A különbség azért alakult ki, mert az eszkimók világában nincs sokféle élelmiszer, s a hagyományos étrend főleg halakból és igen magas zsírhányadú tengeri emlősökből áll. Ez a diéta eredményezi, hogy ezeket az embereket, akik a legszélsőségesebb körülmények között élnek, igen alacsony a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Génekbe kódolt hideg
Az okok kiderítésére Rasmus Nielsen populációgenetikus, és kollégái a University of California (Berkeley) kötelékéből összehasonlították 191 Grönlandon élő inuit DNS-ét 60 európai és 44 han nemzetiségű kínai emberével, két olyan populációból, amelyek részei voltak már a genetikai variációkról folytatott korábbi tanulmányoknak.
A DNS a legnagyobb eltérést a 11-ik kromoszómán mutatta, ahol azok a gének helyezkednek el, amelyek a zsírsavak a test különféle építőelemeivé való feldolgozását ellenőrzik. A kutatók közleménye szerint a DNS bázis ugyanaz volt szinte minden inuitnál, de a legtöbb európaiból hiányzott ez a bázis, és a han kínaiaknak is csak a 15 százalékában volt meg. "Ritka, hogy egy adott DNS-bázis ilyen szélsőséges eloszlásával találkozhatunk. Ennek a bázisnak a magas prevalenciája az inuitok között arra utal, hogy ez nagyon előnyös a számukra" - mondta Nielsen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók ezután orvosi feljegyzések alapján igyekeztek meghatározni, hogy ez a bázis hogyan befolyásolja az inuitoknál a zsírsavak összetételét. Úgy találták, hogy az eszkimók DNS-e lelassítja a szervezet saját zsírsavmódosító mechanizmusát. Az egyelőre nem világos, hogy ez a különbség vezet-e a kevesebb szívbetegséghez a körükben. (A test az elfogyasztott zsírsavakat módosítja, és különböző célokra használja.) Viszont a zsírsav-összetételben megmutatkozó különbség is megmagyarázza, hogy az inuitok átlagosan miért alacsonyabbak körülbelül 2 cm-rel az európaiaknál. A zsírsavak ugyanis befolyásolják a magasságot szabályozó növekedési hormon termelését - ahogy erre Nielsen felhívta a figyelmet.
Az eredmények arra utalnak, hogy azoknál az embereknél, akiknél hiányoznak inuit DNS jellegzetességei, lehet, hogy nem jutnak azonos védőhatáshoz ezekből az anyagokból. Nielsen szerint még tisztázni kell a magas omega-3 szint és az inuitok egészséges szíve közötti kapcsolatot. Mindenesetre az étrend és a egészségi állapot közötti összefüggés világosnak tűnik - vélekedik Joshua Akey a University of Washington (Seattle) genetikusa. A kutatók ugyanakkor abban is biztosak, hogy nem lehet egyen diétákat felállítani az összes ember számra, mert éppen a genetikai eltérések miatt nem biztos, hogy mindenkinek ugyanolyan az egészséges étrend.
Így védekezzünk a hideg ellen
Ami pedig a hideget illeti a probléma akkor jelentkezik, ha -6 és -10 Celsius fok közötti értékeket mérnek. Ilyenkor még elég sok nedvesség van a levegőben, s mindez a test hőveszteségét jelentős mértékben növeli. Ha ennél hidegebb van, a nedvesség többé nem okoz problémát.
Viszont nagy hidegben sokat kell inni és eleget enni. Az elfogyasztott táplálékban fontos, hogy legyen több zsír, mert az lassan ég. Olyan ruházatot kell viselni, amely korlátozza a mozgást, amire szükség van a szerveink, különösen a végtagok melegen tartására. Fontos a puha cipő, egy laza edzőcipő gyapjú zoknival, sokkal melegebb, mint a keménytalpú lábbeli. Érdemes ránézni az eszkimók ruházatára.
A lényeg, hogy a nagy hidegtől sem szabad félni, hanem a megfelelő lépéseket követni, hogy kitérhessünk a hatásai elől. Annyit kell enni, amennyit csak lehet, fogyasszunk meleg italokat, és maradjunk pihentek, s ehhez bújjunk meleg takaró alá, ha csak tehetjük. Ha télen autóval indulunk útnak, ezért szükség van megfelelő mennyiségű ételre, termoszban eltett meleg italra és takaróra is. Ha esett a hó, akkor egy lapát is jó, ha ott van a csomagtartóban.
Az eszkimókat nem leszünk képesek követni mindenben. A már említett genetikai változások révén ugyanis a zsíranyagcseréjük elősegíti hőtermelő barna zsírsejtek előállítását, s megbirkózik a nagy mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsavak feldolgozásával is, amelyek a tenger gyümölcseiből álló étrend következtében kerülnek a szervezetükbe, s kialakítják a számukra egészséges koleszterin- és triglicerid-szintet. Azaz természetes okok miatt kevésbé fáznak, s kevésbé valószínű, hogy bajuk támadna a szívükkel.
De az inuitok egészsége sincsen biztonságban. A specializálódásuk miatt ugyanis nagy árat fizetnek. Rendkívül magas arányban vannak közöttük túlsúlyosak és cukorbetegek . Ezt a kutatók azzal hozták összefüggésbe, hogy megváltozott az étrendjük, a különösen a fehér liszt, a cukor és a feldolgozott olajok fogyasztása okoz náluk komoly egészségi károkat.
Ez is érdekelhet
Forrás: hfsp.org
