Immunrendszerünk igen összetett és precíz szisztéma, amelynek feladata, hogy a szervezetbe jutó ártalmas struktúrákat felismerje és elpusztítsa, míg a saját, hasznos vagy ártalmatlan elemeket békén hagyja. Optimális esetben tehát ez a védelmi vonal számol le például a megbetegedést okozó vírusokkal és baktériumokkal. Előfordulhat azonban, hogy az immunrendszer tévesen azonosít bizonyos struktúrákat, a rájuk adott kóros reakció pedig problémákhoz vezet. Amennyiben ez az ellenválasz magát a szervezetet károsítja, úgy autoimmun megbetegedésről beszélünk. E körbe tartozik egyebek mellett az 1-es típusú cukorbetegség vagy a szklerózis multiplex is. Az allergia pedig nem más, mint az immunrendszer túlkapása egy-egy olyan anyaggal, többnyire valamilyen fehérjével szemben, amely alapvetően nem jelent fenyegetést.
Röviden így foglalható össze, miért jelentkeznek egyeseknél kínzó panaszok, amikor bizonyos növények virágpora elárasztja a levegőt, illetve azzal együtt bekerül a légutakba, miközben mások gondtalanul élik mindennapjaikat. A pollenallergia is az immunrendszer kóros válasza egy önmagában veszélytelen környezeti hatásra - jelen esetben a virágporra. Mindez leggyakrabban az orrnyálkahártya gyulladásával és annak kísérő tüneteivel jár, amit összefoglalóan szénanáthának nevezünk. Emellett az allergia érintheti a teljes hörgőrendszert (ez az allergiás asztma), illetve jelentkezhetnek szem- és bőrpanaszok is.
Allergén növények
A pollenallergia szezonális jelleget mutat: magyarul, a tünetek értelemszerűen arra az időszakra koncentrálódnak, amikor a szél porozta növények elkezdik kibocsátani pollenjeiket. A szezont rendszerint a mogyoró- és az égerfák nyitják februárban, majd egészen az ősz közepéig egyre-másra jelennek meg a különféle allergének a levegőben. A következőkben azokat a növényeket vesszük sorra, amelyek a nyár végeztével is még hetekig kínozhatják az allergiás betegeket.
Pázsitfűfélék
A pázsitfűfélék családja meglehetősen népes: világszerte sok ezer fajt sorolunk ide, köztük kenyérgabonákat is. Éppen ennek a sokszínűségnek is köszönhető, hogy e növények virágzása meglehetősen sokáig, áprilistól októberig tart Magyarországon, ami különösen annak tükrében problémás, hogy ezek egy része nagyon erős allergén, azaz igen sokan szenvednek miattuk allergiás panaszoktól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Útifűfélék
Májustól októberig szórják erősen allergén pollenjeiket az útifűfélék. Bár legerősebb aktivitásuk főként a június-júliusi időszakra tehető, még szeptember első egy-két hetében is közepes koncentrációban lehet jelen virágporuk a levegőben.
Libatopfélék
Az erős allergénnek számító, több tucat hazai fajt magukban foglaló libatopfélék június és október között virágzanak, pollenszórásuk pedig rendszerint augusztusban és szeptember első felében van a csúcsán.
Üröm
Az üröm júliustól októberig szórja pollenjét, ezáltal a késő nyár egyik legveszélyesebb allergénjének tekinthető. Őshonos európai növénynemzetségként a skandináv régiótól egészen a déli, mediterrán területekig mindenhol megtalálható - beleértve természetesen a Kárpát-medencét is -, ráadásul olyan helyeken is megél, ahol a parlagfű még nem terjedt el.
Parlagfű
Az első magok valószínűsíthetően gabonát és egyéb élelmiszert szállító amerikai hajókon érkeztek Európába a múlt század elején. Bár az ötvenes években még alig ismerték, immár több mint két évtizede a leggyakoribb, szinte minden mezőgazdasági kultúrában jelenlévő gyomként tartják számon a parlagfüvet Magyarországon. Nagyon erős allergén, ráadásul egyetlen növény is több milliárd pollenszemet bocsáthat ki, amelyeket akár 100 kilométerre is elvisz a szél. Virágzása júliustól októberig tart.
Mit tehetünk az allergia ellen?
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy allergiásak vagyunk valamely növény pollenjére, mindenképpen érdemes allergológushoz fordulni. A fellépő tünetek enyhítésére számos gyógykészítmény elérhető a patikákban, köztük vény nélkül és receptre kaphatóak is, a leginkább megfelelő szer kiválasztásához ugyanakkor javasolt szakember segítségét kérni. Fontos továbbá megemlíteni lehetséges kezelési módszerként az allergén immunterápiát, amellyel ideális esetben hosszú távú eredményt lehet elérni a panaszok csökkentése terén - ezt ugyanakkor még az adott növény virágzása előtt meg kell kezdeni.
Általános tanácsként megfogalmazható, hogy allergiás betegként mindig figyeljük a pollenjelentéseket , amikor pedig magasabb a számunkra veszélyt jelentő allergén koncentrációja, igyekezzünk minél kevesebb időt a szabadban tartózkodni.
Ugyancsak hasznos lehet az átlagosnál gyakrabban végzett kéz- és hajmosás, illetve az ágyneműk és ruházatunk tisztítása. A szellőztetést pedig időzítsük inkább az éjszakai, hajnali órákra, mivel ilyenkor a legalacsonyabb a levegő pollenkoncentrációja. Egyes pollenek kapcsán könnyen léphetnek fel keresztreakciók élelmiszerekkel, így érdemes erről is orvostól tájékozódni. A parlagfűre érzékenyeknél például problémát okozhat a dinnye és a banán, míg feketeüröm-allergia esetén a zeller fogyasztása válthat ki nem várt panaszokat.
Legjobban: