A virágevés szokása több évezredre nyúlik vissza, többek között az ókori Rómában, Kínában és Indiában is ettek virágokat, de a viktoriánus Angliában különösen népszerűek voltak az ehető virágokkal készült ételek, elsősorban édességek. Az ehető virágok íze erős és aromás, gyönyörűen mutatnak az ételeinkben és változatosabb, izgalmasabb ételeket ígérnek.
Amikor ehető virágokról beszélünk, a legtöbben a levendulára, ibolyára, rózsára, bodzavirágra, búzavirágra, vagy százszorszépre, zsályára, tulipánra, körömvirágra, kankalinra, árvácskára gondolunk – vagyis olyan virágokra, melyek akár egy csokorban is jól mutatnának.
Azonban a legtöbb ember meglepően gyakran fogyaszt virágokat. Igaz, a virág szó eszünkbe sem jut, amikor például brokkolit, karfiolt vagy articsókát eszünk, kapribogyóval vagy szegfűszeggel ízesítünk, pedig ezek mind az adott növény kinyílt vagy bimbós virágzatából kerülnek az asztalunkra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem minden virág ehető, sőt, vannak kifejezetten mérgezőek is, ezért ha a virágevés mellett döntünk, mindenképpen győződjünk meg arról, hogy az adott növény valóban ehető. Sok mérgező virág nagyon hasonlít az ehető növényekre!
Bizonyos virágokat csak kis mennyiségben szabad fogyasztani, olyan hatóanyagokat vagy vegyületeket tartalmazhatnak, melyek erőteljesen hatnak a szervezetünkre (például vérhígító vagy vízhajtó hatásuk van, esetleg cianid- vagy szaponin-vegyületeket tartalmaznak). A virágporral való közvetlen érintkezés miatt az asztmában , szénanáthában vagy allergiában szenvedőknek nem ajánlott virágokat fogyasztani.
Vigyázzunk arra is, honnan származik a növény: a forgalmas utak mentén, permetezett szántóföldi vetemények közelében szedett példányok gyomirtóval, rovarirtóval szennyezettek lehetnek. A virágárusoknál kapható növényeket pedig többnyire vegyszerrel kezelték, ami a virágban felhalmozódhat. Az ehető virágokból mindig csak keveset fogyasszunk egyszerre, és lassan, óvatosan vezessük be az étrendünkbe, mert nagy mennyiségben ugyanis emésztési problémákat okozhatnak.
A virágokat mindig nagyon alaposan tisztítsuk meg fogyasztás előtt, ugyanis rovarok is könnyen megtelepedhetnek bennük. Az ehető virágoknak lehetőleg csak a szirmait fogyasszuk el, a bibét, szárat, a hozzájuk kapcsolódó leveleket ne.
Lássuk, milyen ételeket ízesíthetünk virágokkal!
A körömvirágot levesekhez, fűszervajhoz vagy omletthez adhatjuk.
A bodzavirágból készíthetünk szörpöt, de a virágot sűrű palacsintatésztába mártva és megsütve finom édesség is lehet.
A levendula lekvárok, fagylaltok illatos ízesítője lehet.
A teljesen kinyílt rózsa és az ibolya szirmait sokféleképpen használhatjuk. A mediterrán országokban egyáltalán nem számít különlegességnek párolva, szörpnek, kocsonyának, lekvár, puncs vagy cukrozott formában elkészítve.
A cukorban való tartósítás, vagyis a kandírozás az egyik legismertebb felhasználási módja a virágszirmoknak. Ezeket aztán torták, desszertek ehető díszeként is alkalmazzák, de önálló édességként is fogyaszthatjuk.
Virágitalok
Jó, ha tudjuk, hogy ha az egyébként is gyógyhatással rendelkező növények virágaiból készült tinktúrát (olajos vagy alkoholos kivonat) használjuk üdítőital készítésére, akkor a hatóanyagok - bár jelentősen felhígítva - de megmaradnak a keverékben!
Nézzük, milyen eceteket, italokat készíthetünk virágból!
Ibolyaecet
Két dl borecetben 30 darab ibolyavirágot áztatunk három hétig szobahőmérsékleten, s közben naponta felrázzuk. Szűrés után hűvös helyen tároljuk. 1:10 arányban vízzel hígítva üdítőitalként fogyaszthatjuk. Tavaszias salátákhoz öntetként használhatjuk.
Bodzaital, bodzapezsgő
Tíz liter forrásban lévő vízben feloldunk 50 dkg vegyes virágmézet. Beleteszünk 3 darab karikára szeletelt citromot és 2 citrom levét. 10 nagy, vagy 20 kisebb bodzavirágot keverünk bele. (Ügyeljünk rá, hogy levéltetű ne legyen rajta.) 24 óráig állni hagyjuk, majd utána palackokba szűrjük. Fogyasztásáig hűtőszekrényben tároljuk. Szobahőmérsékleten néhány nap alatt erjedésnek indul. Egy hét múlva tegyük hűtőszekrénybe. Hónapok múlva pezsgőként fogyaszthatjuk.
Akácvirág ital
Ugyanúgy készül, mint a bodza, csak akácvirággal. Az akácvirágot egyenként lecsipkedjük a fürtökről, 10-20 fürtöt használhatunk.
Hársfavirág ital
A kis-, és nagylevelű hárs virágait pálhalevéllel együtt gyűjtjük. A bodzaitalhoz hasonlóan készül, de 50 darab virágból és hársmézzel.
Muskátli ital
Citrom, rózsa és almaillatú muskátli 20-50 virágát és néhány levelét is használhatjuk frissítő nyári ital elkészítéséhez. A megmosott és kissé megtört leveleket a virágokkal hideg vízbe áztatva különleges ízű, utóízű frissítő italt kapunk.
Rózsaszirom ital
A sárga tearózsa korán reggel bimbós állapotban lecsípett szirmaiból készül. 50 dkg sziromhoz 50 dkg akácmézet használunk és a bodzához hasonlóan készítjük.
Mézes rózsasziromszörp
40 dkg rózsaszirmot leöblítve egy citrom levével összekeverünk és egy órát állni hagyjuk. Felöntjük 8 dl vízzel és lassú tűzön 30 percig főzzük. A tűzről levéve kissé hűlni hagyjuk, majd szitán átpasszírozzuk. Hozzáadunk 40 dkg mézet és állandó keverés mellett 20 percig forraljuk. Forrón üvegekbe töltjük és lezárva száraz gőzben hagyjuk kihűlni. Vízzel hígítva fogyaszthatjuk.
Kaporvirág ital
Két liter szójatejbe belekeverünk 20 fej üde kaporvirágot apróra vágva. Ízesíthetjük két evőkanál citromlével. Tálalás előtt behűtjük, majd a zöld részeitől megfosztott vörös here virágával díszítjük, tányéronként 8-10 darabbal. Egy nagy kígyóuborkát belereszelve hideg uborkalevesként fogyaszthatjuk.
Ez is érdekelhet
