A statisztikák szerint egyre több embert érintenek különféle tüdőproblémák az asztmától például a tüdőtágulatig. Az alternatív gyógymódok egyikeként sokan bíznak a só Index megpróbált utánajárni, hogy tényleg csodaszer-e a só, és mit tesz a szervezetünkkel, ha belélegezzük azt.
A természetes sórbarlangok gyógyító hatásáról állítólag már a görögök is írtak, megfigyeléseik szerint a sóbányák levegője csökkenti a légzési nehézségeket. Szintén nem valami stabil lábakon áll Felix Bochkowsky lengyel orvos 1840-es évekből származó megfigyelése, mely szerint a mai Ukrajna területén lévő Solotvino sóbánya dolgozóinak jobb volt az egészsége, mint más bányászoké. Ez a történet jellemzően sóbarlangok honlapjain jelenik meg, a nem túl sok, magyarul elérhető tudományos cikk is mind ide vezeti vissza az alapokat. Az első sóbarlangot pár évvel később a szintén lengyel Mstislav Polakowski nyitotta a wieliczkai sóbányában. Amit csinált, ma már speleoterápiának hívják: természetes sóbarlangokban kezelnek így betegeket. A másik ág a haloterápia: mesterségesen kialakított sós, hideg, párás környezetben dolgoznak, ilyenek a budapesti sóbarlangok is.
Létezik emellett az Indiso nevű, úgynevezett száraz sóterápiás kezelés is, amelynek módszerei eltérnek a természetes és a mesterséges sóbarlangétól: a pácienst nem egy sótéglákkal megteremtett, mesterséges sós környezetbe ültetik be, hanem porlasztóval mikrométer nagyságúra bontanak vegytiszta konyhasót (99,9 százalékos nátrium-kloridot), és ezt 30-60 percen át lélegzi be a beteg.
A porlasztott só belélegzésének élettani hatását a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet vizsgálta tavaly. Kutatásuk szerint a sóterápia gyakorlatilag átmossa a tüdőt, a sórészecskék az úgynevezett ozmotikus hatással segítik a folyadékáramlást a belső nyálkahártyába: lényegében kiszárítják a tüdőben lévő felesleges folyadékot. Mivel a konyhasó ionrácsos anyag és magas az ionerőssége, így roncsolja a fehérjék közötti fizikai kötődéseket. Ami a tüdőnél azt jelenti, hogy fellazítja a gélréteget, ami ezután könnyebben ürül. A fenti két hatással együttesen csökkenhet a tüdő gyulladása és gyorsabban örülnek az allergének is.
A magyar orvosok vizsgálata alapján tehát a sóterápia javítja a betegek közérzetét, javít a kórosan rossz légzésen, megelőzi, ritkítja a légúti gyulladásokat és még néhány bőrbetegséggel szemben is alkalmazható. Többek között hörghurut , asztma, tüdőtágulás, cisztás fibrózis, mandula-, tüdő- és orrmelléküreg-gyulladás esetén is alkalmazható kezelés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindez jól hangzik, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a só egészségügyi hatásait illetően megoszlik a szakemberek véleménye. A száraz sóterápiáról eleve alig találni valamit, de még a sóbarlangokról is inkább azt mondják, hogy nincs elég adat és bizonyíték arra, hogy megbízható következtetést vonjanak le a hatásosságról, nincs elég kutatás a témában, és azok sem túl újak. 2001-ben végeztek egy nagyobb mutatást a sóbarlangok és az asztma kapcsolatáról, de az is arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a témában megbízhatóan nem állítható semmi. A száraz sót használó inhalátorokat vizsgáló 2007-es kutatás szerint az ilyen terápia talán javíthatja az életminőséget, de itt is megjegyzik, hogy további kutatásokra lenne szükség a placebohatás kizárásához. A sóbarlangokban viszont egyszerűen nem jut olyan mennyiségű hatóanyag a tüdőbe, mint az imént említett eljárás során.
Magyarországon sokáig nem minősült egészségügyi szolgáltatásnak a sóterápiás eljárás, így nem is volt rá különösebb szabályozás. Emiatt a szószoba definíciója, feltételei sem tisztázottak, vagyis szinte bárki megnyithatja és különféle megtévesztő szlogennel reklámozhatja saját sószobáját. Az ÁNTSZ a közelmúltban mérte fel a hazai sóterápiás szolgáltatásokat, mint kiderült, nagyjából 500 óvodai-bölcsődei sószoba van és még 500 szolgáltató saját helyszínekkel.
Ez is érdekelhet
Forrás: Index
Legjobban: